A fertőzések megelőzése, a járványok elkerülése és következményeinek enyhítése az egészségügyi rendszerek „forró pontja” világszerte, így Magyarországon is. Ezzel a kérdéskörrel, ezen belül is hangsúlyosan az egészségügyi ellátás során fellépő fertőzések felderítésével foglalkozott 2017. október 18-19-én az IME – Interdiszciplináris Magyar Egészségügy tudományos folyóirat ezúttal hatodik alkalommal megrendezett Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferenciája Budapesten. A konferencia tematikai vezérfonalának „a beteg mindenekelőtt” szlogent tekinthetjük, ami az angol egész ségügy hatalmas kormányzati ráfordítással és társadalmi összefogással végrehajtott reformját követően kialakított modell, a „Patient first” adaptálásából születhet meg hazánkban is. Ennek lényege, hogy az erőforrások újrarendezésével és a prioritások megfogalmazásával az egészségügyben működő folyamatokat úgy foglalták új rendszerbe, hogy minden közvetlenül a beteg optimális gyógyulását szolgálja. Ehhez pedig megnyerték partnernek a politikusokat, a médiát, művészeket, ismert embereket és a teljes szakmai közvéleményt.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFEKCIÓKONTROLL A VI. IME Infekciókontroll Konferencia margójára A fertőzések megelőzése, a járványok elkerülése és következményeinek enyhítése az egészségügyi rendszerek „forró pontja” világszerte, így Magyarországon is. Ezzel a kérdéskörrel, ezen belül is hangsúlyosan az egészségügyi ellátás során fellépő fertőzések felderítésével foglalkozott 2017. október 18-19-én az IME – Interdiszciplináris Magyar Egészségügy tudományos folyóirat ezúttal hatodik alkalommal megrendezett Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferenciája Budapesten. A konferencia tematikai vezérfonalának „a beteg mindenekelőtt” szlogent tekinthetjük, ami az angol egészségügy hatalmas kormányzati ráfordítással és társadalmi összefogással végrehajtott reformját követően kialakított modell, a „Patient first” adaptálásából születhet meg hazánkban is. Ennek lényege, hogy az erőforrások újrarendezésével és a prioritások megfogalmazásával az egészségügyben működő folyamatokat úgy foglalták új rendszerbe, hogy minden közvetlenül a beteg optimális gyógyulását szolgálja. Ehhez pedig megnyerték partnernek a politikusokat, a médiát, művészeket, ismert embereket és a teljes szakmai közvéleményt. HITELESEN AZ INFEKCIÓKONTROLLRÓL Hogyan lehet ezt megvalósítani Magyarországon? Hogyan lehet elérni, hogy az infekciókontrollról hiteles adataink legyenek, és az az ellátórendszer fejlődését szolgálja, ne pedig revolverként szolgáljon aktuálpolitikai vitákban? Az IME küldetése e gondolatkörhöz szervesen kapcsolódik: a lap a hiteles, szakmai tájékoztatást tűzze zászlajára 15 évvel ezelőtt, amikor elindult, és 5 éve, amikor az első infekciókontroll konferenciát megszervezte. Hiszen a betegközpontúságból az is következne, hogy minden, az egészségügy helyzetével kapcsolatban megszólaló tartsa szem előtt azt is, hogy megnyilvánulásának a közvetlen információközlésen túl milyen járulékos következményei vagy hatásai lehetnek, hogyan lehet azokat hitelesen vagy félremagyarázva interpretálni. Lehetnek ugyanis olyan következtetések, amikkel ő maga sem ért egyet, amiket elkerülni szándékozna. Ha napvilágot látnak – nyilvánvalóan valós alapokon nyugvó – közlések vagy elemzések a kórházi fertőzésekről, gondoljon arra is a közlő, hogy a nagyközönség tájékoztatására szánt anyag ne legyen könnyen félreérthető vagy félremagyarázható, amely rombolhatja az egészségügyi rendszerbe vetett bizalmat, és másodlagosan okoz jelentős károkat a lakosság egészségének. Hiszen a beteg gyógyulásának a gyógyszer, a felkészült kórházi csapat, a korszerű eszközpark, a tisztaság és higiénia biztosítása mellett lényeges eleme a hit, a 28 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY bizalom is. Ha ez megrendül, a beteg nem bízik többé az orvosaiban, ellenségként tekint az ápolóra, akkor a felépülés szubjektív összetevője elvész. Visszakanyarodva sajtóközleményünk elejére: az igazsághoz való ragaszkodással szemben is első a beteg érdeke. A NYILVÁNOSSÁG KÉRDÉSE Egészséges az a társadalom irányából érkező igény, hogy megismerhetővé váljanak az összes betegellátó intézmény náluk előforduló fertőzésekre vonatkozó adatai. A nyilvánosságra hozatal előfeltétele viszont, hogy a közzététel – a szakmai fórumokkal párhuzamosan, nem azokat felhasználva – olyan felületen és olyan formában történjen, hogy azokat az átlagos műveltségű, nem szakmai képzettségű emberek is értsék, jól értsék, azok sem félreérthetőek, sem félremagyarázhatóak nem lehetnek. Ez utóbbi feltétel úgy biztosítható, ha előzetesen – több külföldi példa alapján – ismeretterjesztő-felvilágosító kampány indul, amik során a fertőzések létrejöttének, megelőzésének, gyógyításának, az antibiotikum-kezelés és -rezisztencia ismereteinek átadását a médiumok és a közvélemény számára hiteles megszólalók – mondandójukat befogadhatóan átadni képes szakemberek, művészek, sportolók, tévés személyiségek – közvetítésével juttatják el a célközönséghez, a teljes magyar társadalomhoz. Amig ennek a feltételei nem adottak, egyértelműen veszélyes a tájékoztatás. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM A konferencián több, a betegbiztonság és a kórházi fertőzések megelőzésének fejlesztése szempontjából fontos hír bejelentése történt. Ezek sorában első, hogy július 19-én együttműködési szerződést kötött az EMMI Egészségügyért felelős Államtitkársága és a Népegészségügyi Képző és Kutatóhelyek Egyesülete (NKE) Magyarország új Nemzeti Népegészségügyi Programjának kidolgozására. Az első megbeszélésre október 6-án került sor, ahol megállapodás született a Program felépítéséről és az egyes programpontok kidolgozásáért felelős, illetve a kidolgozásban részt vevő szakértők személyéről. Az Egészség egy életen át blokk 6. fejezete a fertőző betegségek megelőzése és kontrollja. Ehhez kapcsolódó bejelentésként hangzott el a konferencián, hogy az uniós és hazai forrásokból támogatott betegbiztonsági projekt „Az egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” című (EFOP 1.8.0.) projekt betegbiztonsági alprojektjének keretén belül szintén munkacsoport alakult az infekciókontroll hatékonyabbá tételére. A két munkacsoport összehangolásától jelentős előrelépés várható ezen XVI. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2017. NOVEMBER-DECEMBER INFEKCIÓKONTROLL az érzékeny területen. Szintén fontos, az infekciókontroll végzése szempontjából lényeges változás, hogy ezek a tevékenységek önálló finanszírozási kategóriába kerülnek, a továbbiakban nem a betegellátásra szánt HBCS összegéből kell a prevenció költségeit is kigazdálkodni, ezzel egy régóta sürgetett igény válik valóra. KONSZENZUS SZÜKSÉGESSÉGE A teljes szakmai közösség, az infekciókontrollt közvetlenül irányító és végrehajtó szakembereken túl minden érintett társzakma, valamint a közvélemény tájékoztatására, bevonására lehetőséggel bírók – a sajtó, az érdekvédők, civil szervezetek – bekapcsolásával kialakítható konszenzus irányában jelentős előrelépést jelentett a konferencia. A konferencia résztvevőinek és szervezőinek nevében arra kérjük az írott és elektronikus sajtó minden képviselőjét, legyen partner a nagyközönség hiteles tájékoztatásában. Az orvosi és egészségügyi szakma már tisztában van a tennivalókkal, mindezt a nem szakmai közönségnek is meg kell ismernie. Ennek megvalósulása ideológiai és világnézeti különbségek háttérbe helyezésével közös érdekünk, hogy a betegek, hozzátartozóink egészségesen gyógyulhassanak, minél kisebb veszélyt jelentsen rájuk, felépülésükre a kórház. De mindenekelőtt ne veszítsék el bizalmukat az ellátórendszerben. Ebben kérjük a sajtó Tisztelt Munkatársainak, és az általuk képviselt sajtóorgánumoknak a segítségét. IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy Szerkesztőség Életet menthet a szűrés Teljesen meggyógyulhat az a beteg, akinél időben felismerik az emlődaganatot, ezért fontos a szűrés – hangsúlyozzák a szakemberek. A Kenézy Gyula Egyetemi Kórházban tartott konferencián a diagnosztika és a kezelés újdonságait mutatták be. – Az integráció után a Klinikai Központ és a Kenézy Gyula Egyetemi Kórház onkológiai ellátása egységes szakmai vezetés alatt működik. Egységes szemlélet szerint, központi onkoteamek dolgoznak a leghatékonyabb betegellátás érdekében – hangsúlyozta a rendezvény megnyitóján a Klinikai Központ elnöke. Berényi Ervin elmondta: a betegút követése, a radiológia, a szűrés, a szövetvizsgálatok és a komplex diagnosztika csak akkor lehet eredményes, ha szervesen illeszkedik az onkológiai ellátásba. Magyarországon évente 5000-6000 új emlődaganatos megbetegedést fedeznek fel, és körülbelül 2000-en halnak meg a betegség következtében. Árkosy Péter az egységes onkológiai ellátás vezetője megnyitóbeszédében a szűrés fontosságára hívta fel a figyelmet. A szervezett emlőszűrés 15 éve kezdődött Magyarországon, a 45 és 65 év közötti nőket kétévente hívják a vizsgálatra. A szakemberek szerint az lenne az ideális, ha a behívottak 70 százaléka elmenne a szűrésre, az országos átlag azonban 50 százalék alatt van. Ehhez képest sokkal jobb a helyzet Debrecenben, a Kenézy Emlőcentrumban több mint 60 százalékos a részvételi arány. – Ezen a területen van mit javítani Debrecenben és a megyében is, a szűrés viszont nagyon eredményes. A kiszűrtek között nagyobb arányban vannak a kisméretű daganatok és a daganat kialakulását megelőző állapot. A korai stádiumban felfedezett emlődaganatnál a gyógyulási esély gyakorlatilag 100 százalékos. A daganat eltávolítása után a megfelelő kezeléssel majdnem biztosra vehető a gyógyulás – fejtette ki Sebő Éva, a Kenézy Emlőcentrum vezetője. Az emlődaganat kezelése egyre inkább az egyénre szabott terápia irányába halad. – Az elmúlt években sok olyan gyógyszer került forgalomba, amelyek speciálisan csak a daganatsejteket támadják, így sokkal hatékonyabb a kezelés. Majdnem minden beteg másfajta terápiát igényel. Ez a jövő – tette hozzá a főorvos. Forrai Gábor, az Európai Emlődiagnosztikai Társaság elnöke arról beszélt, hogy az emlőradiológia sokat fejlődött az elmúlt években. Megjelent például a tomosynthesis, ami azt jelenti, hogy ezzel a mammográfián készült felvétel 30-50 darab 1 mm vastagságú szeletre bontható. – Így sokkal egyszerűbb felfedezni a betegséget, ezzel a módszerrel 30-40 százalékkal több pici daganatot lehet megtalálni, mint a hagyományos mammográfiával. Ez még nem egy kiforrott technika, de ez lesz a következő nagy technikai lépés a mammográfiás szűrésben – hívta fel a figyelmet Forrai Gábor. DE Sajtóiroda-CzA IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2017. NOVEMBER-DECEMBER 29
