IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Kis ugrás a térben, óriási az időben - Interjú Dr. Bodoky György onkológus professzorral

  • Cikk címe: Kis ugrás a térben, óriási az időben - Interjú Dr. Bodoky György onkológus professzorral
  • Szerzők: Boromisza Piroska
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XVI. évfolyam
  • Lapszám: 2017. / 10
  • Hónap: november-december
  • Oldal: 38-40
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: KLINIKUM
  • Alrovat: ONKOLÓGIA

Absztrakt:

Budapest egyik legkorszerűbb onkológiai centrumát adták át ez év június 20-án az Egyesített Szent István és Szent László Kórházban. A széleskörű összefogással kialakított komplexumban a kezeléseken túl számos szolgáltatással segítik a betegeket – tájékoztatta lapunkat Dr. Bodoky György professzor, a Fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház Onkológiai Cent rumának vezető főorvosa.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
KLINIKUM ONKOLÓGIA Kis ugrás a térben, óriási az időben Interjú Dr. Bodoky György onkológus professzorral Budapest egyik legkorszerűbb onkológiai centrumát adták át ez év június 20-án az Egyesített Szent István és Szent László Kórházban. A széleskörű összefogással kialakított komplexumban a kezeléseken túl számos szolgáltatással segítik a betegeket – tájékoztatta lapunkat Dr. Bodoky György professzor, a Fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház Onkológiai Centrumának vezető főorvosa. KEZDETEK: A 6-OS PAVILON – Mikor és milyen körülmények között indult el az onkológiai ellátás a Szent László Kórházban? 1998-ban, az akkori kórházvezetés felkérésére egy ambuláns kezelőnek kinevezett helyiséggel és három kórteremmel, 12 ágyon alapítottuk meg a Szent László Kórház onkológiai osztályát. El kell ismernünk: mivel onkológiánk a betegek bizalma révén mindig túlnőtte az éppen meglévő kereteit, a zsúfoltság miatt sokszor meglehetősen rossz körülmények között láttuk el a hozzánk fordulókat. A rendelkezésre álló épület – a 6-os pavilon – adottságai, elavultsága miatt egyre inkább szembetűnő volt a különbség az osztályon végzett szakmai munka, illetve a betegellátásnak otthont adó helyiségek szűkössége és állaga között. A tumultus rendkívül megterhelő volt pácienseink és kísérőink számára, de sok türelmet kívánt az orvosoktól, ápolóktól és az osztály minden munkatársától is. A megélt nehézségek egyre inkább elodázhatatlanná tették a továbblépést. Ezek fényében jobban megérthető, hogy miért jelent óriási mérföldkövet számunkra a nemrégiben lezárult beruházás, az új onkológiai komplexum átadása. – Hogyan igyekeztek gördülékennyé tenni a betegellátást a 6-os pavilonban? A kezdeti három kórterem hamar továbbiakkal egészült ki, majd az egész 6-os pavilont megkapta az onkológia, amelynek ágyszáma 12-ről 38-ra bővült. Ahogyan a lehetőségek engedték, folyamatosan végeztettünk átalakításokat az épületben. 2001-ben felcsillant a remény, hogy a fekvőbeteg osztálytól elkülönülten alakíthassuk ki az ambulanciánkat. A kórház óvodájának megszűnése nyomán vetődött fel a kiüresedett, az utcáról közvetlen bejárattal bíró épület onkológiai hasznosítása. A tervek 2002-ben készültek el, majd a szükséges eszközök, felszerelések és berendezési tárgyak megvásárlását követően, 2004-ben megnyitottuk az elkülönült onkológiai ambulanciát. A részlegek szétválása a fekvőbeteg osztályon is nagy előrelépést jelentett, mert lehe- 38 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY tővé tette a 6-os pavilon felszabaduló helyiségeinek komfortosabb átalakítását. Így ott a korábbinál sokkal rendezettebb körülmények között folyhatott tovább a fekvőbeteg ellátás. – Milyen területi ellátási kötelezettséggel bír az osztály? Az osztály az Egyesített Szent István és Szent László Kórházhoz területileg tartozó betegek mellett, mint a dél-pesti régió ellátó centruma, a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház teljes onkológiai ellátását is végzi. Emellett számos más fővárosi és vidéki intézményből is érkeznek hozzánk páciensek, egyrészt saját orvosuk javaslatára, másrészt – az osztály szakmai tekintélyét ismerve – saját kezdeményezésre. Ebből kifolyólag az ún. területi ellátási kötelezettség csak töredékét képezi a valósan ellátott betegeknek. Betegforgalmi adataink folyamatos emelkedést mutatnak: az esetszámok mind a fekvőbeteg, mind az ambuláns ellátás tekintetében évről évre növekednek. Míg 2001-ben 1837 pácienst láttunk el a fekvőbeteg részlegünkben, addig 2013-tól kezdve évente több mint 5000 betegfelvétel történt az osztályon. Az elmúlt másfél évtized alatt a járóbeteg ellátás forgalma még radikálisabban nőtt. A kúraszerű kezelésben részesülő és kontrollvizsgálatra visszarendelt betegek száma az ezredfordulón 2600 volt, egy évvel később a teljes betegforgalom már 5500 esetet tett ki, 2011 óta pedig minden évben meghaladja a 25 ezret. Jelenleg a járóbeteg részlegen naponta átlagosan 150 beteget látunk el, és további 50 páciens kap kezelést. ÚJ ONKOLÓGIAI CENTRUM: A 29-ES ÉPÜLET – Mikor nyílt lehetőség az onkológiai osztály új épületbe költöztetésére? A felújítás, korszerűsítés, átépítés és költözés lehetősége 2014-ben merült fel. A Szent László Kórház területén elhelyezkedő, 1939-ben emelt 29-es számú épületben korábban belgyógyászati, infektológiai és fül-orr-gégészeti ellátás folyt. Ezt az ingatlant újítottuk fel és alakítottuk át Benczur László Ybl-díjas építész tervei alapján úgy, hogy egy olyan modern és kényelmes betegellátó centrum jöhessen létre, amely az orvosoknak és ápolóknak méltó munkakörülményeket, a betegek számára pedig élhető, barátságos környezetet teremt. Olyan központot kívántunk létrehozni, amely küllemében és belső elrendezésében némileg eltér a klasszikus kórházi épületektől. Koncepciónkat arra alapoztuk, hogy a daganatos betegek ellátása speciális környezetet igényel. Őszintén hiszünk ugyanis abban, hogy a körülmények alapvetően meghatározzák a gyógyulást. Ennek megfelelően alakította ki a belső tereket Hefkó Mihály Ybl-díjas belsőépítész ebben a kétszintes épületben, ahol ma 38 ágyas fekvőbeteg XVI. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2017. NOVEMBER-DECEMBER KLINIKUM ONKOLÓGIA részleg, valamint két nagy kemoterápiás kezelő várja a betegeket. A betegek kényelmét összkomfortos szobák – egy- és háromágyas kórtermek – biztosítják. A légkondicionált épületben ingyenes internet-hozzáférést, a kezelőkben táblagépeket biztosítunk a betegek számára a kemoterápia idejére. – Ezzel megszűnt a 6-os pavilon folyosóin tapasztalt zsúfoltság? Az ambulancia és a fekvőbeteg részleg egy épületbe költöztetésével a korábbinál sokkal ésszerűbb munkaszervezés és betegirányítás valósítható meg. A földszinten kialakított adminisztráció a járó- és a fekvőbeteg részleget egyaránt kiszolgálja. Sokkal inkább átgondolt, kimondottan a járóbeteg ellátás speciális igényeire szabott ambulancia kezdhette meg működését a földszinten. A betegeket egy digitális ügyfélirányító rendszer segíti, hogy minél gördülékenyebben juthassanak el a regisztrációt biztosító recepciós pulttól a korszerű laboratóriumban kialakított vérvételi helyen keresztül a kezelőorvosukhoz, illetve a kezelőhelyiségbe. A sok beteg és kevés orvos adta szűk keresztmetszet miatti várakozást még az új szisztéma sem tudja teljes mértékben felszámolni, viszont ahhoz jelentősen hozzájárul, hogy az így eltöltött idő rövidebbnek tűnjön. Megszűnt a tolongás, az ajtók előtti tülekedés, hiszen a betegek a regisztrációt követően pontosan látják, hogy hányan várakoznak előttük, a kezelésre érkezőket pedig a rendszer előre sorolja. – Milyen anyagi forrásból sikerült mindezt megvalósítani? A négyszázmillió forintos beruházást egyrészt a Miniszterelnöki Hivatal által biztosított forrásból, másrészt a Daganatos Betegek Gyógyításáért és Rehabilitációjáért Alapítvány és a Legkorszerűbb Onkológiai Gyógyításért Alapítvány támogatásával finanszíroztuk. Támogatóink közül ki kell emelni a Köztársasági Elnöki Hivatalt és a Közjóért Alapítványt. Külön köszönettel tartozunk Esterházy Péter családjának az odaadó segítségért, valamint Kertész Magda és férje, Kertész Imre, továbbá Wernitzer Júlia és férje, Magyar István, Vesztergombi Katalin és férje, Lovász László, valamint Prieszol József támogatásáért. Aktív közreműködésük jól példázza, hogy az önkéntesség és a civil lét igen nagy teljesítményekre képes. Mindemellett azt is látni kell, hogy a civil és az alapítványi források mellett hasonló mértékben meg tudott jelenni az állami és kormányzati támogatás, mivel elképzelésünk, amelyet a döntéshozók felé képviseltünk, nyitott fülekre talált. – Esterházy Péter emlékét őrzi a centrum mellett létesített, róla elnevezett park is. Igen, az Esterházy család adománya segített minket ahhoz, hogy létrehozzunk egy tágas emlékparkot, amelyet a hasnyálmirigyrákban elhunyt íróról neveztünk el. A Müller Krisztina táj- és kertépítész tervei nyomán kialakított, csobogóval, sétautakkal, padokkal felszerelt park közvetlenül kapcsolódik az osztályunkhoz. Ez egy rekreációs, Magyarországon párját ritkító park, amely kifejezetten a betegeink szolgálatában áll, biztosítva számukra a lehetőséget, hogy kellemes környezetben, a szabad levegőn sétálgassanak, vagy egy padon üldögélve várjanak a kezelésre. A parkban három em- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY lékpadot is elhelyeztünk, amelyek Esterházy Péter, Kertész Magda és Wernitzer Júlia nevét viselik. – A 29-es épület falain gyönyörű festmények láthatók. Hogyan tettek szert ezekre a képzőművészeti alkotásokra? Mint említettem, valljuk, hogy a környezet alapvetően meghatározza a gyógyítás minőségét. Ez nem öncélú reklám, hanem a gyógyítás eszköze. Ezért alapítványunk akciót hirdetett, neves festőművészektől kérve tárgyi adományt a falak díszítésére. A legnagyobb magyar kortárs művészek 106 festménye került így hozzánk és díszíti, teszi barátságosabbá a különböző helyiségek falait. Az épületben helyet kapó, egyedülálló kortárs gyűjtemény összeállításában – a több mint ötven adományozó művészen kívül – Einspach Gábornak és Esterházy Gittának tartozunk köszönettel. Örömmel számolhatok be arról, hogy a ház megnyitása óta is folyamatosan érkeznek hozzánk felajánlások elismert művészektől, akiknek köszönhetően a közeljövőben újabb húsz alkotás kerül a falainkra. Ezek a művek a jóllétünket segítik elő a kezelőkben, az orvosi szobákban, a rendelőkben és a folyosókon. Hihetetlenül megindító, hogy ilyen nagyszámú kortárs festőművész azonnal, első megszólításra térítésmentesen biztosította osztályunk számára a képeket, a kurátor pedig önkéntesen vállalta azok kereteztetését és kihelyezését. – A daganatos betegek ellátásának fontos pillére a hospice ellátás. Hogyan gondoskodik a centrum a végstádiumú betegekről? 1995-ben létesült kórházunk hospice osztálya, amely 2012 óta az onkológiai centrumba integrálódva működik. Hospice részlegünk három háromágyas és egy egyágyas kórteremből áll. A gondozás során lehetőséget biztosítunk a folyamatos jelenlétre a hozzátartozók számára, igény szerint bevonva őket a gondozás folyamatába. A betegek kényelmét elektromosan állítható ágyak, televízió és egyéb berendezési tárgyak biztosítják. A hospice növekvő elfogadottságát és a szakszerű életvégi ápolás iránti igény fokozatos növekedését jelzi, hogy míg tíz évvel ezelőtt 76 beteget láttak el a hospice osztályon, 2015-ben már 236 pácienst gondoztunk egy év leforgása alatt. – Hogyan illeszkedik az Onkológiai Centrum tevékenységéhez az ún. Tűzmadár Ház? A Fővárosi Önkormányzat használatba adta az intézmény 1-es pavilonját, ahol osztályunk alapítványa tartja fenn az onkológiai betegek pszichoszociális rehabilitációjának és támogatásának helyet adó Tűzmadár Házat. Pszichológusok, dietetikusok, gyógytornászok, szociális munkások a civil szervezetekkel összefogva, a centrum által biztosított orvos-szakmai háttérrel dolgoznak itt azon, hogy minél komplexebb segítséget nyújtsanak a betegeknek a gyógyulás, illetve a betegséggel való együttélés folyamatában. A Tűzmadár Alapítvány támogatásának köszönhetően a részleg munkatársai minden hozzánk forduló daganatos betegnek segítenek a terápiás úton való végighaladásban, és reményeink szerint az egészséges társadalomba való visszailleszkedésben. A ház nem csak a betegek, hanem hozzátartozóik számára is támogatást nyújt egyéni és csoportos terápiás foglalkozások, tanácsadá- XVI. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2017. NOVEMBER-DECEMBER 39 KLINIKUM ONKOLÓGIA sok keretében. A Tűzmadár Ház szolgáltatásai ingyenesek, amit széleskörű társadalmi összefogás tesz lehetővé. ONKOLÓGIAI HELYZETKÉP – Hogyan alakultak az osztályon dolgozók munkakörülményei? Jelentősen javultak dolgozóink munkafeltételei is: minden orvosnak önálló orvosi szoba áll rendelkezésére, valamint egy jól felszerelt könyvtár is segíti a szakmai és tudományos munkát. Centrumunk a betegellátás mellett szakmai-kutatási központként is funkcionál. Ennek megfelelően munkatársaink gyakran szánnak időt az osztály által vállalt szerteágazó szakmai, tudományos és társadalmi tevékenységekre, ideértve a klinikai vizsgálatokat, a publikálást, az előadások megtartását és a betegeket támogató civil szervezetek segítését. Orvosaink rendszeres szerzői tudományos kiadványoknak, amit jól fémjelez, hogy 1998-2017 között 463 publikációt jelentettünk meg különböző szakmai folyóiratokban. Emellett a kollégák rendszeres előadói a különböző szakmai konferenciáknak, továbbképzéseknek, továbbá a civil betegszervezeti edukációs rendezvényeknek is. – Professzor úr említette a klinikai vizsgálatokban történő részvételt, amely a tudományos előmenetel fontos pillére, ugyanakkor a betegek számára is komoly hozadékot jelent... Valóban így van, hiszen a klinikai gyógyszervizsgálatok keretében évekkel a bevezetés előtt juthatnak hozzá a betegek a korszerű terápiákhoz. Osztályunk a megalakulásától kezdve napjainkig 120 klinikai vizsgálat vizsgálóhelyeként szolgált. A nálunk végzett klinikai vizsgálatok nagy száma a centrum egyik minőségi mutatójának is tekinthető. Mindemellett a betegek számára az is fontos, hogy értesüljenek az aktuálisan elérhető klinikai vizsgálati lehetőségekről, ezért osztályunk 2014 óta folyamatosan közzéteszi és rendszeresen frissíti az aktuálisan zajló gyógyszerkutatások listáját a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság portálján. – Adott esetben akár a beteg életesélyeit is javíthatja, ha információval rendelkezik az őt érintő klinikai vizsgálatokról. De nem csak ebben a tekintetben, hanem a betegségét érintő számos kérdésben is fontos, hogy szakmailag alátámasztott forrásból tájékozódhasson. Nagyon sok tévhit, félrevezető hirdetés nehezíti a betegek tisztánlátását, és terheli az orvos-beteg kapcsolatot is. Az informálódás leggyakoribb színtere ma már elsősorban az internet, ezért létrehoztuk a Rákgyógyítás.hu portált, amely a diagnosztikus módszerek és a terápiák ismertetésével, a gyógyszer-mellékhatások csökkentésére irányuló lehetőségek bemutatásával, a daganatos betegségek pszichológiai aspektusait taglaló cikkekkel és tanulságos betegtörténetekkel segíti a tájékozódást. Hasonló tartalommal évente négyszer 15 ezer példányban jelentetjük meg a Rákgyógyítás magazint, melyet országszerte minden onkológiai osztályra eljuttatunk. Őszintén hisszük ugyanis, hogy a hatékony felvilágosítás révén javulhat a betegek együttműködése, ezáltal növekedhet a túlélési esélyük is. – Az sem ártana, ha a betegek könnyebben eligazodhatnának az egészségügyi rendszer útvesztői között. Ön szerint kin, vagy min múlik a betegutak menedzselése? A megfelelő betegút menedzsment elsősorban a háziorvoson múlik. A háziorvos kulcsszereplő, hiszen elsőként hozzá fordul a beteg, ő az, aki felállítja a rák gyanúját és elindítja útján a pácienst a rendszerben. Ha a háziorvos jól teszi a dolgát, akkor a beteg a rendszerbe bekerülve, kezdettől fogva gyorsító pályán haladhat. Más lapra tartozik az a helyzet, mikor már szövettanilag igazolódott a daganat, és a diagnosztizált beteg elveszettnek érzi magát, esetleg eltűnik a rendszerben. Ez már adott esetben a mi mulasztásunk, az optimális betegút megszervezésének a hiányossága. Véleményem szerint a hazai egészségügy egyik legnagyobb problémája éppen a betegút menedzsment bukdácsolása. Holott létezik már olyan web alapú rendszer, amely alkalmas az onkológiai betegút menedzselés koncepcionális és informatikai támogatására. Jó példa erre a kaposvári onkológiai centrumban bevezetett program, amely gyorsító pályára helyezi a beteget, és mindvégig ellenőrzés alatt tartja a rendszerben bejárt útját. Természetesen egy szoftver önmagában nem változtathatja meg egy csapásra a magyar onkológiai betegellátás helyzetét, de alkalmazása révén szignifikáns javulás következhet be az ellátás minőségében. – Mindemellett arról is szólni kell, hogy sok esetben még mindig előrehaladott stádiumban kerülnek orvoshoz a daganatos betegek. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy megváltozzon ez a trend? Tény, hogy az egészségtudatosság hiánya okán gyakran igen későn kerülnek felismerésre a daganatos betegségek. A korábban említett Rákgyógyítás című magazin és az online oldal kiadásával éppen arra törekszünk, hogy segítsük a lakosság tisztánlátását és formáljuk az állampolgárok egészségről kialakított szemléletét. Őszintén hiszem, hogy a minél szélesebb körű nyilvánosság és a betegszervezetek hangja kardinális jelentőségű abban a munkában, amit a társadalom egészségtudatosságának javítása érdekében folytatunk. Nem lehet eleget hangsúlyozni a szűrővizsgálatok bevezetésének fontosságát sem. Az egészségügyi kormányzat erre az évre ígéri a vastagbélrák szűrőprogramjának indulását. Azt gondolom, hogy az utolsó utáni órában vagyunk ahhoz, hogy ez megkezdődjék, mert még mindig ötezer beteget veszítünk el évente vastagbélrákban. Ezeknek az embereknek nem kellene meghalniuk, ha bevezetésre kerülne az országos szintű szűrővizsgálat. Boromisza Piroska Dr. Bodoky György bemutatása lapunk XV. évfolyamának 10. számában olvasható 40 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2017. NOVEMBER-DECEMBER