A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
KLINIKUM KARDIOLÓGIA a tünetek jelentkezése és az orvosi segítségkérés között telik el, holott minden segítség nélkül töltött félóra 7-8 százalékkal növeli a szívinfarktust követő halálozást – emelte ki a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára az időfaktor fontosságát. A hazai betegek átlagosan több mint három órát várnak a telefonálás előtt, Ausztriában mindössze 70 perc kell a döntéshez, a mentőszolgálat kihívásához. Az időben érkező segítséggel, a magas színvonalú ellátás az esetek többségében életet menthet. Rendkívül nagy lehet a laikus életmentő beavatkozás szerepe is, tehát igen fontos volna ezt újból beemelni az oktatásba. Erre tekintettel lett a 2017-es Szívünk Napja program mottója: „minden perc számít”. Hogy valójában hány esetben zajlik le a visszafordíthatatlan folyamat perceken belül, arra vonatkozóan nincsenek tényszámok. A becsült adatok szerint évente mintegy 20-25 ezren halnak meg hirtelen otthon, vagy közterületen. Sok esetben az első tünet a hirtelen halál (a kamrafibrilláció). Ha fellép a fibrilláció, azonnali teendő, amit a laikus is elvégezhet, hogy el kell kezdeni ütemesen nyomni a beteg mellkasát, percenként 100-szor, miközben természetesen mentőt kell hívni. A mentőből egyenes út vezet a katéteres laborig, mégis sok élet vész el. Sok beteg marad szívelégtelen, mert túl későn jut el a katéteres laborba. Dr. Becker még egy fontos tapasztalatot emelt ki: felmérések szerint az életmentő gyógyszert az infarktus, illetve az értágítás után 1 évvel az érintett betegeknek mindössze csak 50-60%-a váltja ki. Ennek súlyos következményeire is fel kell hívni a lakosság figyelmét. A szakmai társaságok mellett a civil szervezetek szerepéről szólt az MKT alapította Magyar Nemzeti Szívalapítvány elnöke, Forster Tamás professzor (Szegedi Tudományegyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ, igazgató), mert úgy véli, hogy hatékonyabb, ha a fontos ismeretek több csatornán keresztül jutnak el a betegekhez. A 20 szívkatéteres centrum 24 órában „üzemel”, érdemes tehát mindig mentőt hívni, jegyezte meg Győrfi Pál (Országos Mentőszolgálat, szóvivő) kiemelve, hogy a hazai egészségügyben a kardiológiai ellátás, annak sürgősségi, mentési területe kiemelkedőnek mondható, hiszen már a mentőben elvégzett EKG-eredményt el tudják küldeni a legközelebbi szívcentrumba, és ha igazolódik az infarktusgyanú, a beérkezés után azonnal megkezdődhet a szakszerű ellátás. NYUGATI EGÉSZSÉGTUDATOSSÁG betegek egészségtudatosabbak, jobban betartják az orvos utasításait. Hajlandók (sokkal nagyobb számban, mint a magyar betegek) leszokni a dohányzásról, új életmódot kialakítani: egészségesebben étkeznek, rendszeresen mozognak, és fegyelmezettebben szedik azon életmentő gyógyszereket, amelyeket infarktus után ír elő a kezelőorvos – így foglalta össze tapasztalataira alapuló véleményét Tóth Kálmán professzor a Szívünk Napja alkalmából tartott felvilágosító rendezvényen. Arra biztatta a Millenáris Parkban megjelent érdeklődőket (potenciális érintetteket, családtagjaikat, akik még egészségesnek vélik magukat), hogy változtassanak ők is rossz beidegződéseiken, szokásaikon. Hazánkban a hirtelen szívleállás mintegy kétharmada (70%) megelőzhető volna, ha tudnánk és/vagy mernénk újraéleszteni. De a lakosság elenyésző része, ezer emberből mindössze 17 tudja, mi a teendő, ha egy földön fekvő embert lát. Más országokban ez már az iskolában tananyag. Ezt felismerve indult el a ,,TEVAgy a hős!” kampány, amelyben 15 perc alatt tanítják meg bárkinek az újraélesztés öt egyszerű lépését. A Szívünk Napja rendezvényen minden érdeklődő megtanulhatta és gyakorolhatta ezt a típusú életmentést. A KAMPÁNY ESZKÖZEIVEL A Szív Világszövetsége (WHF) kezdeményezésére világszerte -így hazánkban is – szeptember utolsó vasárnapján tartják a Szívünk Napját, 2000 óta. A Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány ez alkalmat is megragadva figyelmeztet a szív-, érrendszeri betegségek gyakoriságára, a mindennapokban megvalósítható megelőzési módszerekre. A szívinfarktus megelőzése, gyógyítása, a következő tragédia elkerülése kapta a legnagyobb hangsúlyt a témák között (érbetegségtől a szívelégtelenségig, a magas vérnyomástól az újraélesztési ismeretekig). A rendezvényen egy „túlélőcsomagot” is bemutattak: a tájékoztató füzetek, szórólapok, ismertetők, egy 6 részes film az infarktus utáni felépülésben segítenek. Az infarktuson átesetteket a kórházból távozáskor kapott kiadványok abban segítik, hogy eredményesen készüljenek fel a következő 365 napra, a további évtizedekre. Ezen a kiemelt vasárnapon több ezer ingyenes szűrés (vércukorszint, koleszterin, érszűkület, vérnyomás, testzsír mérés) is elősegítette a megelőzést. Interdiszciplináris Magyar Egészségügy A szívet érintő egyes betegségek terén a nyugat-európaiak túlélési mutatói jobbak, mégpedig azért, mert az ottani Journal of Hungarian Interdisciplinary Medicine Fazekas Erzsébet IME XVII. Vezetői Eszköztár – Kontrolling Konferencia 2017. december 7. Hotel Hungária City Center (1074 Budapest, Rákóczi út 90.) IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2017. OKTÓBER 43
