A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT FINANSZÍROZÁS Új perspektíva a járó- és fekvőbeteg ellátás infrastrukturális és technikai fejlesztésében A kórházi saját erős beruházások akadályát sokszor az képezi, hogy az intézmények a hitel felvételére, míg az önkormányzatok a szükséges egyszeri forrás előteremtésére nem képesek. Társaságunk olyan konstrukciót dolgozott ki, amely mindkét problémát áthidalja. A megoldás lényege, hogy egy olyan egyszeri külső finanszírozásra kerül sor, mely sem a kórházaknak, sem tulajdonosainak nem jelent azonnali kiadást, hanem 15-20 éves futamidő alatt kell kifizetniük. A konstrukció önfinanszírozóvá tehető a racionalizálás (pl. széttagolt pavilonrendszerek korszerű tömbösítése), a külső bevételi források (co-payment) generálása, a közfinanszírozás és piaci szolgáltatások szinergikus ötvözése révén, amely számos, eddig nem tapasztalt új elemmel gazdagítja a kórházak gazdálkodását és új szemléletet jelent a betegellátás területén. Cikkünkben bemutatjuk azt a bevált, és működőképesnek bizonyult konstrukciót, amely megoldási lehetőséget kínál beruházások megvalósítására az évek óta forráshiánnyal küzdő egészségügyi intézmények számára. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a komolyabb, több százmillió forintot meghaladó (épület és eszközfejlesztés) beruházások előfeltétele a forrásteremtés. A kórházaknak nincs pénzük (ráadásul hitelt sem vehetnek fel), hiszen a törvény ezt számukra tiltja. A saját erős beruházások akadályát az önkormányzatok által fenntartott kórházaknál az képezi, hogy a kórházak a hitel felvételét, míg az önkormányzatok a szükséges egyszeri forrás előteremtését a már meglévő hitelállományuk miatt nem tudják megoldani. A rendszerváltás elmúlt éveiben nem volt példa arra, hogy akár félmilliárdot meghaladó önerős beruházás történt volna. A helyzet ráadásul egyre kilátástalanabb. Az általunk kidolgozott konstrukció mindkét problémát áthidalja, aminek a lényege egy olyan egyszeri külső finanszírozás, ami sem a kórházaknak, sem tulajdonosaiknak nem jelent azonnali kiadást, hanem 15-20 éves futamidő alatt kell ellentételezni. A Medicomplex cégcsoport által kidolgozott konstrukció főbb elemei: • Önálló ingatlanon (külön helyrajzi szám) a beruházást gazdasági társaság formában a Medicomplex valósítja meg, mely során a tervrajzok elkészítésétől az első kapavágáson át a beruházás megvalósításáig minden feladatot a cég végez, saját kockázatára. • A beruházást után, a használatba vételi engedély megszerzését követően a beruházás kórházi tulajdonba kerül. A konstrukció akkor előnyös, mondhatni önfinanszírozó, ha a betegellátást racionalizálni, a hatékonyságot növelni lehet. Ennek egyik típusos példája pl. széttagolt pavilonrendszerek korszerű tömbépületbe való költöztetése, ezzel a kiszolgáló és infrastrukturális költségek csökkentése, a felszabaduló pavilonok hasznosításával a nem OEP bevételek növelése. Másik példája a külső telephely kiváltása és hasznosítása. Sok esetben egy külső telephelyre a menedzsmentnek kevesebb ráhatása van, így az ágykihasználtság, a gyógyszer- és anyagfelhasználás kontrollja, de a napi munkaszervezés ellenőrzése is problémás. Így például az esztergomi Vaszary Kolos Kórházban a pszichiátriai rehabilitációs osztály – amely idáig több kilométer távolságban volt a fő telephelytől, és 70% körüli ágykihasználtsággal működött – a beruházásnak köszönhetően be fog költözni a fő telephelyre, és növelni lehet majd az ágykihasználtságát. A hotel funkciók javításával egyidejűleg co-payment bevezetésére nyílik lehetőség, mellyel sok esetben egyébként a rossz infrastruktúra miatt a menedzsment nem tudott élni. A Vaszary Kolos Kórházban a két, új helyre költöző osztály korábban igen rossz hotel funkciókkal rendelkezett, ahol nem lehetett kiemelt hotelszolgáltatásért co-paymentet kérni. Mindezen megoldási javaslatainkat a cég vezető munkatársainak gyakorlati tapasztalatai alapján tesszük meg. Utólagos elemzés során azt láttuk, hogy a kórházak működésének racionalizálása az előzetes számításoknál nagyobb kiadás csökkenést eredményezett, melynek oka a „sok kicsi sokra megy”. A beruházásra vonatkozó megoldásunk számos, eddig nem tapasztalt új elemmel gazdagítja a kórházak külső forrás keresésének tárházát, és új szemléletet hoz a betegellátás, gazdálkodás területén. Külön előny, hogy a konstrukción keresztül a gazdasági társaság keretében történő gazdálkodás terén is tapasztalatot nyernek, vagy a gazdálkodás fortélyait is elsajátíthatják az intézmények. A már megvalósult konstrukció – amely az egészségügyben szokásos négyzetméter árak közel feléért kínál jobb minőséget, és a funkcionális követelményekhez hatékonyabb infrastrukturális feltételeke – bebizonyította, hogy a modell működésképes, és hisszük, hogy további beruházásokkal előre lehet lépni a jelenlegi forráshiányos piacon. Legutóbbi sikeres projektünkben, az esztergomi Vaszary Kolos Kórházban összességében 1,1 milliárd forintos beruházással tudtuk mindezt megvalósítani, melyben két teljes épület, berendezéseik és műszerek is benne vannak. Folytatás a következő oldalon. IME VII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2008. DECEMBER 17 MENEDZSMENT FINANSZÍROZÁS Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház új pavilonjában 85 ágyon aktív reumatológiai és rehabilitációs osztály működik, hidroterápiás, komplex fizioterápiás osztállyal kiegészítve. Az intézmény orvosai közel egy évtizede vártak a beruházásra, a gyógyító tevékenység eddig egy korszerűtlen, a tevékenységet csak nehezen kiszolgáló épületben folyt. A patológiai osztály korszerűsítése volt a beruházás első üteme, mely lehetővé tette a gyógyító tevékenység háttér munkájának minőségi javulását eredményező körülmények kialakítását. A kórház még nem is olyan régen 4 telephelyen működött (a dorogi telephely, a Simor Intézet, a volt Fül-Orr-Gégészet, és a fő telephely), mely mára, az új beruházásnak is köszönhetően egy telephelyre került. Az intézmény vezetői gondoltak a kórház orvos utánpótlásának biztosítására is: 6 szolgálati lakást is építettettek, amely bölcs döntés, és hosszú távon jó befektetést fog jelenteni a humán erőforrásért folytatott versenyben. Dr. Rácz Tamás, Medicomplex Kft. Mozgásszervi betegségek és társadalmi vonatkozásaik 2008. november 6-9. között Budapest adott otthont a XI. EULAR PARE nemzetközi betegszervezeti kongresszusnak. Az EULAR (European League Against Rheumatism= Európai Reumaellenes Liga) PARE (People with Arthritis/ Rheumatism in Europe) olyan tudományos szervezet, amelynek egyik ága az orvosok tudományos egyesületeit, másik ága a betegek nemzeti szervezeteit fogja össze. Évente rendezi meg a betegszervezetek éves kongresszusát azzal a céllal, hogy felhívják a társadalom figyelmét a rheumatoid arthritis (RA) – idült sokízületi gyulladás -– egyénre és társadalomra gyakorolt hatásaira. Hazánkban a háziorvos minden ötödik betege mozgásszervi panaszokkal jelentkezik, a táppénzes esetekben és napok számában a balesetek után a második helyen, a rokkantnyugdíjas betegek számában a szív- és érrendszeri betegségek és a rák után a harmadik helyen állnak a mozgásszervi betegségek. A mozgásszervi betegségek közül talán egyik sem jár annyi fizikai szenvedéssel, mint a rheumatoid arthritis, azaz a sok ízületre kiterjedő krónikus gyulladás. A betegség oka még jórészt tisztázatlan, és a kór nem gyógyítható, azonban a korszerű gyógyszeres terápiával a folyamat lassítható, jó esetben megállítható, a fájdalmak és a kényelmetlenségek csökkenthetők. A rheumatoid arthritis nem időskori betegség. Döntően 30-50 éves korban kezdődik, de előfordul egészen kis gyermekeknél és fiataloknál egyaránt. A betegség a nők körében háromszor gyakoribb, mint a férfiaknál. „Európában 7 millió, Magyarországon mintegy 90 ezer RA-s beteg él” – emelte ki Sandra Canadelo, az EULAR PARE Állandó Bizottságának elnöke. „El kell érni, hogy a reumatológiai megbetegedések az Európai egészségügy prioritásai legyenek, ezért a döntéshozóknak figyelembe kell venni azokat az EULAR által kidolgozott stratégiai irányokat, melyek a korai szűrésre, a jobb megelőzésre és a reumatológiai megbetegedések elleni küzdelemre hívják fel a figyelmet.” A budapesti kongresszus fő témája a rehabilitáció és foglalkoztatottság kérdése volt. A betegek fele 10 éves betegségtartam után betegsége miatt nem tud keresőképes foglalkozást folytatni, rokkantnyugdíjas lesz. Egy magyar felmérés szerint az RA-s betegek 37%-a rokkantnyugdíjas, 51%-uk igényel segítőt mindennapi életében, vagyis nem teljesen önellátó. A munkaképesség-csökkenés egyenes arányban áll a betegség során jelentkező mozgásképesség-romlással. Évente mintegy 6000 RA-s beteg fekszik kórházban, ennek költsége 1,3 millió Euro évente. Magyarországon az RA kezelése és a kieső munka értéke 2650-7900 Euro/beteg évente, melynek nagyobb részét a kieső munka teszi ki (Dr. Péntek Márta adata). Ez a felmérés is mutatja, hogy a betegséggel együtt élni igen nehéz, hiszen a betegség jelentősen befolyásolja a betegek életét, ezen keresztül a családjukét, közvetlen környezetükét és közvetve a társadalomét – fizikailag, pénzügyileg és érzelmileg egyaránt. „A betegség progressziója korai diagnózissal és kezeléssel megállítható, a rehabilitáció sikerrel folytatható, amely a lehető legkisebbre csökkenti a rheumatoid arthritis okozta hátrányokat, javítva ezzel az érintettek aktív társadalmi szerepeinek megőrzését. A kezeléssel a betegek jobb életminőséget kapnak, integrálódnak a társdalomba, és innentől kezdve már nem költséget jelentenek a társadalom számára, hanem aktív munkaerőként értéket hoznak létre.” – mondta Dr. Ortutay Judit, a Magyar Reumabetegek Egyesületének vezetője. „Ehhez azonban feltétlenül szükséges a megfelelő tájékoztatás, az orvos-beteg együttműködés, az aktív információáramlás, valamint a nemzetközi eredmények integrálása a magyar gyakorlatba.” TÉ 18 IME VII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2008. DECEMBER
