IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Az influenza pandémia bekövetkezési valószínűségének statisztikai előrejelzése

  • Cikk címe: Az influenza pandémia bekövetkezési valószínűségének statisztikai előrejelzése
  • Szerzők: Prof. Dr. Szalka András, Tóth Emese, Sinkovits Balázs
  • Intézmények: Szt. Imre Kórház, HealthWare Tanácsadó Kft., GlaxoSmithKline Kft.
  • Évfolyam: VII. évfolyam
  • Lapszám: 2008. / 6
  • Hónap: július
  • Oldal: 36-40
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
  • Alrovat: FARMAKOÖKONÓMIA

Absztrakt:

Influenza pandémiák évszázadok óta rendszeresen törnek ki a világon, a szezonális influenza járványoknál lényegesen több megbetegedést és halálozást okozva. Kialakulásuk hátterében az influenza vírus felületén található antigénekben történő alapvető változás áll, amely az utóbbi évtizedben is megfigyelhető volt, elsősorban Délkelet-Ázsia egyes országaiban. A pandémiák a lakosság egészségügyi állapotára gyakorolt közvetlen hatásukon túl a nemzetgazdaságok teljesítményét is negatívan érintik; egyes számítások szerint a következő világjárvány a világ GDP-jét akár 5%-kal is visszavetheti. A fenyegetettség megléte adott, azonban mértékével kapcsolatban eddig csak szakértői becslések álltak rendelkezésre. Dolgozatunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mekkora valószínűséggel törhet ki egy influenza pandémia a következő öt évben. Számításaink során a korábbi évszázadok pandémiáinak periodicitásából indultunk ki, exponenciális eloszlást feltételezve az adatok között. A így kapott függvényünk segítségével tudtuk a jövőre vonatkozóan a pandémia kitörésének valószínűségét megbecsülni. Eredményeink azt mutatták, hogy 29,02% [95%CI: 18,10% – 40,78%] annak valószínűsége, hogy következő öt évben újabb influenza pandémia tör ki a világban.

Angol absztrakt:

Influenza pandemics have been broking out regularly for hundreds of years causing much higher morbidity and mortality than seasonal epidemics do. Pandemics may happen when the influenza virus surface antigens go through radical change which results a new virus subtype. This phenomenon has also been observed in the last decade particularly in some South-Eastern Asian countries. Apart from their affect on the population’s health status, pandemics have negative effect on economic performance as well; some calculations showed that the next pandemic may set back the global GDP by as much as 5%. Although the existence of the threat is commonly known, only expert opinions are available for its extent. This paper gives a more concrete estimation for the probability of an influenza pandemic in the next five years. In our calculations we used the periodicity of former pandemics assuming that pandemics follow exponential distribution. We were able to predict five-year probability of the next pandemic’s brake-out with the help of our assumption function. Our results showed that there may be a 29.02% [95%CI: 18.10% – 40.78%] chance for a new influenza pandemic in the next five years.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN FARMAKOÖKONÓMIA Az influenza pandémia bekövetkezési valószínűségének statisztikai előrejelzése Prof. Dr. Szalka András, Szent Imre Kórház, Budapest Tóth Emese, Healthware Tanácsadó Kft. Sinkovits Balázs, GlaxoSmithKline Kft. Influenza pandémiák évszázadok óta rendszeresen törnek ki a világon, a szezonális influenza járványoknál lényegesen több megbetegedést és halálozást okozva. Kialakulásuk hátterében az influenza vírus felületén található antigénekben történő alapvető változás áll, amely az utóbbi évtizedben is megfigyelhető volt, elsősorban Délkelet-Ázsia egyes országaiban. A pandémiák a lakosság egészségügyi állapotára gyakorolt közvetlen hatásukon túl a nemzetgazdaságok teljesítményét is negatívan érintik; egyes számítások szerint a következő világjárvány a világ GDP-jét akár 5%-kal is visszavetheti. A fenyegetettség megléte adott, azonban mértékével kapcsolatban eddig csak szakértői becslések álltak rendelkezésre. Dolgozatunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mekkora valószínűséggel törhet ki egy influenza pandémia a következő öt évben. Számításaink során a korábbi évszázadok pandémiáinak periodicitásából indultunk ki, exponenciális eloszlást feltételezve az adatok között. A így kapott függvényünk segítségével tudtuk a jövőre vonatkozóan a pandémia kitörésének valószínűségét megbecsülni. Eredményeink azt mutatták, hogy 29,02% [95%CI: 18,10% – 40,78%] annak valószínűsége, hogy következő öt évben újabb influenza pandémia tör ki a világban. Influenza pandemics have been broking out regularly for hundreds of years causing much higher morbidity and mortality than seasonal epidemics do. Pandemics may happen when the influenza virus surface antigens go through radical change which results a new virus subtype. This phenomenon has also been observed in the last decade particularly in some South-Eastern Asian countries. Apart from their affect on the population’s health status, pandemics have negative effect on economic performance as well; some calculations showed that the next pandemic may set back the global GDP by as much as 5%. Although the existence of the threat is commonly known, only expert opinions are available for its extent. This paper gives a more concrete estimation for the probability of an influenza pandemic in the next five years. In our calculations we used the periodicity of former pandemics assuming that pandemics follow exponential 36 IME VII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2008. JÚLIUS distribution. We were able to predict five-year probability of the next pandemic’s brake-out with the help of our assumption function. Our results showed that there may be a 29.02% [95%CI: 18.10% – 40.78%] chance for a new influenza pandemic in the next five years. BEVEZETÉS A huszadik században a három legnagyobb világméretű influenzajárvány (pandémia) sok millió ember megbetegedését és halálát okozta. Ismeretes, hogy az évenkénti influenzajárványok (epidémia, endémia) a helyi lakosság 5-15%-át érintik, ugyanakkor pandémiák esetén ez a százalékos arány lényegesen magasabb, 25-50%. A huszadik századi pandémiákban a megbetegedettek 2-20%-a halt meg. A legtöbb halálos kimenetelű eset az 1918-as pandémiában fordult elő, egyesek szerint ez a szám elérte az 50 milliót. Ebben a járványban döntően előzetesen egészséges fiatalok haltak meg, influenzavírus okozta tüdőgyulladásban. Az 1957-es ún. ázsiai járványban és az 1968-as ún. hong-kongi pandémiában közel sem haltak meg olyan sokan, de a megbetegedési ráta így is enormisan magas volt, döntően az idősek körében. A pandémiákban bekövetkezett halálozásra a legbiztosabb adatok az Egyesült Államokból állnak rendelkezésre. Ezek szerint 1918-ban 500 000-en, 1957-ben 60 000-en, 1968ban 40 000-en haltak meg influenza vagy szövődmény miatt, a számok egyben jól mutatják a pandémiák súlyosságát is [1, 2]. AZ INFLUENZA „A” VÍRUS SZUBTÍPUSAI Minden influenza „A” vírus rendelkezik egy-egy H (hemagglutinin) és N (neuraminidase) antigénnel. Jelenleg 16 hemagglutinin és 9 neuraminidase ismeretes. Az is közismert, hogy az influenza A vírusok a felületükön található 2 antigén alapján szubtípusokba sorolhatóak. Matematikailag tehát 144 variáns (szubtípus) létezhet. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy valahányszor akár a H, akár az N antigénben alapvető változás történt, s új antigén jött létre, pandémia alakult ki. Az 1918-as pandémiáról biztos tudjuk, hogy azt influenza „A” H1N1 szubtípus okozta, az 1957-es világméretű járványt a H2N2 és az 1968-as hong-kongi pandémiát a H3N2 variáns [3]. EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN FARMAKOÖKONÓMIA EGY ÚJ INFLUENZA PANDÉMIA KIALAKULÁSÁNAK FOLYAMATA A közelgő újabb pandémia veszélye kb. 10 évvel ezelőtt kezdett ismét felerősödni. Ennek az volt az alapja, hogy madarak influenzavírusa (influenza A H5N1) az elmúlt években embereket is megbetegített, bár 1997-ig ez nem volt ismeretes. A statisztikai adatok azt mutatták, hogy az átkerülés veszélye nem túlságosan jelentős, de a következmények igen súlyosak. Eddig több mint 200 megbetegedésről van biztosan tudomásunk, azonban az esetek több mint fele halálos kimenetelű volt [4, 5]. Joggal merül fel az a kérdés, hogy reális veszély-e egy újabb pandémia kitörése? Egyet lehet érteni mindazokkal, hogy minimális az esélye annak, hogy az említett H5N1 „A” vírus önmagában az igazi veszély, ugyanakkor valamennyi világméretű járvány kórokozója Délkelet Ázsiából indult ki, és a pandémia lezajlása után ott is tűnt el. Éppen ezért reagált a világ érzékenyen a Kínában kezdődött csirke-madárember influenzára. Ehhez még hozzájárult az is, hogy ez a H5N1 cirkuláló vírus nagyon sok állatot betegített meg, pusztított el és genetikailag is más, mint a korábban izolált H5N1 vírus. A félelmet az is gerjesztette, hogy ez a vírus és valamelyik emberben előforduló influenza „A” törzs – például a kínai disznóban – esetleg képes átalakulni olyan influenza „A” vírussá, mely abszolút új variáns. Ezzel az esetlegesen kialakuló új influenza „A” vírussal szemben szinte senki sem rendelkezik védőjellegű antitestekkel, vagyis reális veszélyként kell kezelni az elmúlt 10 év megismert eseményeit [5]. EGY ÚJABB INFLUENZA PANDÉMIA EGÉSZSÉGÜGYI ÉS GAZDASÁGI HATÁSAI Nem könnyű megjósolni, hogy a következő pandémia milyen egészségügyi és gazdasági következményekkel járhat. Az influenza pandémiák a szezonális járványokhoz képest magasabb morbiditási és mortalitási rátákat eredményeznek. Amerikai becslések szerint – a korábban lezajlott járványokra alapozva – kb. a lakosság 30%-a betegedhet meg, s az USA-ban, legoptimálisabb esetben is 200 000 ember halhat meg, de igen súlyos pandémia kitörése esetén a halálos kimenetelű esetek száma elérheti az 1,9 milliót. A megbetegedések száma szakértők szerint nem csupán egy alkalommal tetőzik; a járvány akár két-három hullámban is visszatérhet, ezáltal a pandémiás időszak akár 6-8 hónapig is eltarthat [4,5]. Az egészségügyi ellátórendszer kapacitásai feltehetően nem lesznek képesek kielégíteni a megnövekedett igénybevételt; a szövődményes esetekkel hospitalizált betegek magasabb aránya megkövetelheti, hogy átmenetileg más kórházi osztályokról kapacitásokat csoportosítsanak át az infektológia számára, ezáltal bizonyos ellátások esetén várólisták alakulhatnak ki. A pandémia emellett a humán erőforrás oldaláról is szűkíti az ellátórendszer lehetőségeit, hi- szen a fertőzés a szektorban dolgozókat fokozottan veszélyezteti. Az egyes országok pandémiás tervei ezért külön figyelmet szentelnek az egészségügyben dolgozók primer prevenciójára. Az egészségügyi ellátórendszer azonban csak egyike azon szektoroknak, melyekben a világjárvány okozta személyi kiesés más ágazatokra átgyűrűzve további gazdasági kiesést is okozhat. A közszolgáltatásokban, rendvédelmi szerveknél történő tömeges munkaerő kiesés átmenetileg komoly ellátási zavarokat eredményezhet, mely súlyos gazdasági következményekkel járhat. A gazdasági érintettség mértéke elsősorban attól függ, hogy a jövőbeni világjárvány milyen morbiditási rátákat eredményez. Becslést adni erre igencsak nehéz, hiszen a korábbi évtizedek influenza pandémiái igen különböző megbetegedési arányokat hoztak, azonban egyes szakértők szerint a lakosság egynegyedét is érintheti. Ez Európában 180 millió, Magyarországon 2,5 millió megbetegedést jelentene [6]. Mennyivel más ma a helyzet, mint 1918-ban, vagy akár a huszadik század ötvenes-hatvanas éveiben volt? • Számos nem-specifikus rizikótényezőt ma már ismerünk (pl. kerülni a zsúfolt helyiségeket, munkahelyek-iskolák bezárása stb.). • Ma már biztosan tudjuk, mely csoportok a leginkább fogékonyak a súlyos lefolyásra (pl. idősek, dohányosok, alultápláltak, kardiovaszkuláris megbetegedésben szenvedők stb.). • Abban is bízhatunk, hogy a világ számos helyén felállított influenza figyelő szolgálatok gyorsan izolálni fogják a pandémia etiológiai ágensét, és képesek lesznek meghatározni a vírus antigénstruktúráját, amely alapját képezi az oltóanyaggyártásnak. • Rendelkezünk olyan antivirális gyógyszerekkel – az „A” vírus neuraminidase-át bénítók –, amelyek képesek megakadályozni, hogy az emberi szervezet egyik sejtjéből a vírus átkerüljön a másikba. Ezt követően az influenza „A” vírus elpusztul. • E gyógyszerek valamennyi „A” vírus neuraminidase-át bénítják. Bár pandémia esetén még sohasem adták őket, szezonális influenzában a betegség kezdetétől számított 36-48 órán belüli alkalmazásukkal igen jók a tapasztalatok (lerövidítik a lefolyást, súlyos esetek száma csökken stb.). Ma még az influenzatörzsek között alig vannak velük szemben rezisztensek (1-4%). • Kezdetben a védekezés egyik legfontosabb láncszeme a neuraminidase gátlók széles körben való adása (letalitás mérséklése) mindaddig, amíg a hatásos oltóanyagot tömeges méretekben elő nem állítják. Mindezeket figyelembe véve a kitörő világjárvány gazdasági hatása szakértők szerint akár az adott nemzet GDP-jének 5%-át is elérheti [7-9]. Ez Magyarország esetében – a 2007-es nemzeti összterméket figyelembe véve – 1200 Mrd forint körüli kiesést is jelenthet. IME VII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2008. JÚLIUS 37 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN FARMAKOÖKONÓMIA A PANDÉMIA BEKÖVETKEZÉSI VALÓSZÍNÛSÉGÉNEK STATISZTIKAI ELÔREJELZÉSE Az elemzés során a pandémia előrejelzése historikus adatok feldolgozásával történt. Feltételezésünk szerint a pandémiás influenza kitörése periódikusnak tekinthető, ugyanis az influenza olyan súlyos vírusfertőzés, amely a szezonális megjelenés mellett időről időre nagy járványokban is fellép. Ezen logikának megfelelően a historikus adatok áttekintésével képet kaphatunk a pandémia bekövetkeztének periodicitásáról. A periodicitás meghatározása után képesek vagyunk a következő pandémia előrejelzésére, illetve az egyes években a bekövetkezés valószínűségének megbecslésére. Adatok: A pandémiás eseményeket az 1732-es évtől vettük figyelembe. Ennél korábbi adatok is rendelkezésünkre álltak, de ebben az esetben a pandémiás események között eltelt, jelentősen hosszabb, több száz éves periódusok nem tekinthetőek megbízhatóaknak. Valószínűleg a feljegyzések hiányossága magyarázhatja a nagyságrendbeli eltéréseket. A következő táblázatban a szakirodalmi áttekintés során talált feljegyzett influenza pandémiákat találhatjuk [10-12]. szerű hatások eredményeként alakulnak ki, emellett a követési idők intenzitása állandó. Ezen feltételezések helytállósága mellett valószínűsíthető, hogy a vizsgált adatok eloszlása exponenciális [13]. Felállított hipotézisünk értelmében a pandémiák minden időpontban egymástól függetlenül, ugyanakkora valószínűséggel következnek be. A hipotézis helytállóságának vizsgálata során készített hisztogram jobbra ferde, ami tovább erősíti feltételezésünket. (1. ábra) A hipotézis teszteléséhez egzakt Kolmogorov próbát végeztünk annak érdekében, hogy eldönthessük, a feltételezett eloszlás és a megfigyelt adatokból számolt empirikus eloszlás eltérése véletlenszerű-e vagy szisztematikus. A Kolmogorov teszt lényege, hogy a feltételezett eloszlásnak megfelelő véletlenszerűen választott x és a sokaság xi tényezői abszolút különbségének vizsgálata során kapott eloszlás alapján vonunk le következtetéseket a hipotézis megtartásával vagy elvetésével kapcsolatban [14]. A tesztelést az SPSS 15.0 statisztikai szoftverrel végeztük. Az SPSS tesztelő eredménytáblázata a 2. ábrán látható. A vizsgálat eredménye nem mutatott ki szignifikáns eltérést az exponenciális eloszlástól (p=0.105), így a hipotézis megtartható. 1. ábra A pandémiák között eltelt évek ábrázolása hisztogramon 1. táblázat Ismert influenzás pandémiák Módszer: Pandémiák viszonylag ritkán fordulnak elő, ugyanakkor a vizsgált időszakban a követési idők az átlaguk körül véletlenszerűen ingadoznak. A ritka előfordulás miatt feltételezhető, hogy az egymást követő világjárványok között nincs kapcsolat, azok egymástól függetlenül, véletlen- 38 IME VII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2008. JÚLIUS 2. ábra A Kolmogorov teszt eredménytáblája Az exponenciális eloszlási függvényt felhasználva megbecsültük, hogy az elkövetkező években mekkora a pandémia bekövetkezésének valószínűsége. Az eredmények megbízhatóságának növelésének érdekében az elméleti valószínűségek 95%-os konfidencia-intervallumát is kiszámoltuk [15]. EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN FARMAKOÖKONÓMIA Eredmények: Előrejelzésünk eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy a következő 5 évben a pandémia bekövetkezési valószínűsége 29 %, mely érték 95 %-os megbízhatósággal (p=0,05) 18,10 és 40,78 % közé esik. A következő 5 évre készült előrejelzés részletes eredményei a következő táblázatban láthatóak. Az előrejelzés egyrészt az adott évben, másrészt az adott időszakon belül megfigyelhető bekövet- 2. táblázat Az influenza pandémia bekövetkezésének valószínűsége a következő öt évben kezési valószínűségekre történt. Ennek értelmében annak az esélye, hogy 2 éven belül bekövetkezik a pandémia 12,81%, míg annak, hogy mindez pontosan a 2. évben következik be 6,19%. ÖSSZEFOGLALÁS Az influenza pandémia bekövetkezésének historikus adatait felhasználva megállapítottuk, hogy ezen bekövetkezések periodikusnak tekinthetőek. Ezek alapján az események egymástól való függetlenségének feltételezése mellett képesek voltunk előrejelezni a következő pandémia bekövetkezésének valószínűségét az utolsó kitöréstől eltelt idő függvényében. Előrejelzésünk eredményeképpen megállapítottuk, hogy a következő 5 évben a pandémia kitörésének kumulált valószínűsége 29,02% [95%CI: 18,10% – 40,78%]. IRODALOMJEGYZÉK [1] Brankston, G., Gitterman L., Hirji Z. et al.: Transmission of influenza A in human beings. Lancet Infect Dis 2007; 7: 257-265. [2] Kilbourne, E. D.: Influenza. Plenum Medical Book Company. New York and London. 1987. [3] Moscone, A.: Neuraminidase inhibitors for influenza. N Engl J Med 2005; 353: 1363-1373. [4] Nichol, L. K., Treanor, J. J.: Vaccines for seasonal and pandemic influenza. JID 2006; 194 (Suppl 2): 111-118. [5] Writing Committee of the Second WHO Consultation on Clinical Aspects of Human Infection with Avian Influenza A (H5N1) Virus. N Engl J Med 2008; 358: 261-273. [6] World Health Organization: Avian influenza: assessing the pandemic threat. [7] Arnold R, De Sa J, Gronniger T et al. A potential influenza pandemic: Possible macroeconomic effects and policy issues. 2005 december 8. átnézve: 2006. július 27. The Congress of the United States, Congressional Budget Office [8] Trust for America’s Health Reports: Pandemic flu and the potential for US economic recession. 2007. március [9] Cooper S. The avian flu crisis: an economic update. BMO Nashbit Burns. 2006. március 13. [10] http://www.flutrackers.com/forum/showthread.php?p= 76138 [11] http://genealogie.guillon.free.fr/grippe.htm (Adaptálva: „Textbook of Influenza”, KG Nicholson, RG Webster & AJ Hay) [12] http://www.shtetlinks.jewishgen.org/Myadel/Pandemics. htm Information extracted from http://www.members.xoom. com/schmutzy/ (inactive website) [13] Cramer H, Leadbetter MR (2004): Stationary and Related Stochastic Processes. Dover Publications Inc., New York, pp. 49-51 [14] Conover WJ (1999): Practical Nonparametric Statistics. 3rd edition, Wiley, New York, pp. 428-442. [15] Mogyoródi J, Michaletzky Gy (1995): Matematikai statisztika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 74-75. A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Szalka András 1966-ban kapott általános orvosi diplomát Budapesten. Tanulmányai befejezése után a Szent László Kórházba került, és itt dolgozott 2005-ig. Belgyógyászatból és infektológiából nyert szakképesítést. Húsz évig osztályvezető főorvos, 15 évig szakmai igazgató volt. Több mint 130 tudományos közleményt írt, 11 könyvben mint szerző-szerkesztő vett részt. Tagja az Infektológiai és a Mikrobiológiai Szakmai Kollégiumoknak. Az Infektológia és Klinikai Mikrobiológia című tudományos folyóirat főszerkesztője 10 éve. Három budapesti kórházban jelenleg infektológus konziliáriusként dolgozik. IME VII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2008. JÚLIUS 39 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN FARMAKOÖKONÓMIA Tóth Emese 2007-ben szerzett diplomát a Budapesti Corvinus Egyetemen, Szolgáltatásmenedzsment főszakirány, Egészségügyi specializáción. 2007-től az ELTE Szociálpolitikai Doktori Iskolá- jának PHD hallgatója. Pályafutását a Hospinvest Zrt-nél kezdte gyakornokként, majd 2007-ben a PFPC Int Ltd-nél Dublinban dolgozott pénzügyi asszisztensként. Jelenleg a Healthware Kft-nél dolgozik egészség-gazdaságtani elemzőként. Sinkovits Balázs diplomáját 2004-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szerezte, a szolágltatásmenedzsment főszakirány egészség-gazdaságtani speciali- zációján. 2004 és 2007 között az ESKI Technológiaértékelő Irodájánál dolgozott tudományos munkatársként. Jelenleg a GlaxoSmithKline Kft.-nél üzletfejlesztésért és vállalati kapcsolatokért felelős szakértő. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara ismét indítja a nagy múltra visszatekintő, széleskörű érdeklődést kiváltó Egészségügyi menedzser, Gyógyszerész-közgazdász, Orvos-közgazdász szakirányú egyetemi szintű posztgraduális képzéseit 2008. szeptemberében, Sopronban és Budapesten. A képzések időtartama: 4 félév A hallgatóink szakmai tanulmányúton vesznek részt A tandíj 2 részletben is fizethető! Jelentkezési határidő: 2008. augusztus 15. Felhívjuk figyelmét az alábbi szakirányú egyetemi szintű posztgraduális továbbképzéseinkre: Humánmenedzsment szak Master of Business Administration szak Információ, jelentkezés: Tanulmányi Osztály: 99/518-362; 30/300-33-84 E-mail: hipsagh@ktk.nyme.hu; Honlap: http://ktk.nyme.hu 40 IME VII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2008. JÚLIUS