Május végére elfogyott az orvostársadalom türelme. „Csalódtam az egészségügyi kormányzat eddigi tevé- kenységében” – mondta egy konferencián Éger István, a MOK elnöke. Kijelentette, személy szerint – egyetértésben az orvosok többségével – arra számított, hogy a kormány az ellenzékben, a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal keretében kialakított egészségügyi programot tekinti majd alapnak és ehhez képest határozza meg az egészségügy forrásait. „Csakhogy a kormány a gombhoz szeretné varrni a kabátot, továbbra is a gazdasági szűkösség határozza meg az egészségügy helyzetét.” Az orvosok körében eddig soha nem látott mértékű az elkeseredettség, de emellett az elszántság is. Több áldozatot már nem lehet elvárni az orvostársadalomtól – szögezte le.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA HELYZETÉRTÉKELÉS Forró ősz előtt Május végére elfogyott az orvostársadalom türelme. „Csalódtam az egészségügyi kormányzat eddigi tevékenységében” – mondta egy konferencián Éger István, a MOK elnöke. Kijelentette, személy szerint – egyetértésben az orvosok többségével – arra számított, hogy a kormány az ellenzékben, a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal keretében kialakított egészségügyi programot tekinti majd alapnak és ehhez képest határozza meg az egészségügy forrásait. „Csakhogy a kormány a gombhoz szeretné varrni a kabátot, továbbra is a gazdasági szűkösség határozza meg az egészségügy helyzetét.” Az orvosok körében eddig soha nem látott mértékű az elkeseredettség, de emellett az elszántság is. Több áldozatot már nem lehet elvárni az orvostársadalomtól – szögezte le. Ugyanott Papp Magor, a Magyar Rezidensszövetség elnöke felszólalásában igen radikális hangot ütött meg: „Közösen álljunk fel, és ne vállaljunk részvételt az egészségügy tönkretételében!” – szólította fel az orvostársadalmat. Hozzátette, a közös fellépésről már elkezdték az egyeztetést más orvos szervezetekkel. Elmondta, már Orbán Viktort is levélben kérték, hogy személyesen avatkozzon be az egészségügy megmentése érdekében, biztosítson többletforrásokat, hiszen világosan látható, hogy ehhez az egészségügyért felelős államtitkárságnak nincsen sem ereje, sem lehetősége. A levélre néhány nap múlva kaptak választ, a levelet egy főosztályvezető írta alá, és nem tartalmazott érdemi reagálást – közölte az elnök. Papp Magor szájából nyílt fenyegetés is elhangzott: ha nem lesz eredménye a miniszterelnökhöz írt levelüknek, akkor jóval markánsabb nyomásgyakorló fellépés várható. Mint mondta, a kollégák nagy része elkötelezett amellett, hogy megvívják saját harcukat. FELMONDÁSOK LETÉTBEN Mi is lenne a markáns „nyomásgyakorlás”? A rezidensek és a hozzájuk csatlakozó orvosok december 31-éig, két hónapos határidővel ügyvédi letétbe helyezik felmondásukat – jelentette be néhány nappal később Papp Magor. A kezdő orvosok nettó 200, a szakorvosok nettó 300 ezer forintos kezdő fizetést követelnek. A felmondások 2012. január 1jén akkor aktiválódnak, ha addig nem születik megegyezés a szervezet és a döntéshozók között. Emellett elvárják a jogszabályok betartását, különös tekintettel a túlórák és a többletmunka elszámolása során, továbbá fontosnak tartják, hogy a szakmai szabályoknak megfelelően gyakorolhassák hivatásukat, főként az adminisztratív terhek és a szakmai 12 IME X. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2011. OKTÓBER képzés minőségének tekintetében. A hírek szerint napokon belül közel ezer felmondólevél került letétbe egy veszprémi ügyvédi irodában. Márciusban tehát orvosok tömegei hagyhatják el az országot. A Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) a nyomásgyakorlás újabb eszközét vetette be: arra kérte tagjait, hogy ne vállaljanak önkéntes túlmunkát, továbbá fontolják meg a rezidensszövetség akciójában való részvételt, és az év végéig ők is helyezzék letétbe felmondásukat, ha a kormányzat nem rendezi a helyzetüket. A szövetség közleményében azt írta, egyetértenek a rezidensek képviselőivel abban, hogy további akár négyezer szakember elvándorlása az egészségügy jóvátehetetlen összeomlását okozná. Ezért felszólították a döntéshozókat, hogy teljesítsék a Rezidensszövetség követeléseit, haladéktalanul kezdjék meg az ágazat bérfelzárkóztatását, tegyenek meg mindent az egészségügyi szakemberek további tömeges elvándorlásának megakadályozása érdekében! A szervezet közleményében kiemelte: a kormányváltást követően egy teljes éven át vártak türelmesen, ám a “szégyenletesen alacsony bérek rendezése terén” nem történt előrelépés. Ezért megértik a fiatal orvosok “elkeseredett és utolsó akcióját”, szolidaritást vállalnak velük. A Magyar Orvosi Kamara Területi Szervezeteinek Tanácsa egyhangúlag megerősítette a MOK Elnökségének korábbi támogató nyilatkozatát, és határozottan támogat minden nyomásgyakorlási akciót az orvosok helyzetének javítása, annak kikényszerítése érdekében. Éger István emlékeztetett arra, hogy a cseh orvosok radikális lépésekkel sikeresen hozták kormányuk tudomására, hogy „elég volt”. KITÉRÔ: A CSEH ORVOSOK AKCIÓJA „Köszönjük, távozunk!” mottóval folytatták bérharcukat a cseh orvosok. Tiltakozó akciójuk keretében a kórházakban dolgozó orvosok egynegyede, közel 4000 orvos mondta fel munkaszerződését az alacsony bérek miatt. Az orvosok azt követelték, hogy átlagfizetésük a mindenkori országos átlagbér jelenlegi másfélszereséről a háromszorosára emelkedjen. Prágában összeült a Nemzetbiztonsági Tanács, mert a nagyszámú kórházi orvos esetleges távozása veszélybe sodorná a lakosság egészségügyi ellátását. A régiókban válságforgatókönyveket dolgoztak ki, hogy felkészüljenek az esetleges problémákra. A kormány némi huza-vona után engedett. Az egészségügyi miniszter bejelentette, első lépésben a kormány kétmilliárd koronát fordít bérköltségekre, amiből az orvosok másfél milliárdot, az ápolónők pedig félmilliárdot kapnának. Ez EGÉSZSÉGPOLITIKA HELYZETÉRTÉKELÉS azt jelenti, hogy a fiatal orvosok havi bére mintegy 5000, míg az idősebbeké mintegy 8000 koronával emelkedne (1 korona = kb. 11 forint). A miniszter ugyanakkor 12 pontból álló ígéretet tett a reformok beindítására. Ennek keretében egy éven belül az orvosok átlagfizetése havi 60 ezer koronára emelkedne, ami mintegy 12-14 ezerrel több, mint az addigi átlagbérek. (A cseh átlagkereset 23 700 korona, az orvosok bruttó bére, a jelentős mennyiségű túlórát beleszámítva, 4550 ezer koronára – 500-550 ezer forintra emelkedik.) Az ajánlat ugyan messze elmarad az eredeti követelésektől, a szakszervezetek mégis befejezettnek nyilvánították az akciót. A béremelés árát „természetesen” a betegek fizetik meg. A beígért reform egyik első intézkedése szerint kórházi beutalás esetén az eddigi 60 koronás napidíj (kb. 700 forint) 100 koronára emelkedik. Az eddigi gyógyszerenkénti 30 koronás gyógyszertári illeték a jövőben az egész vényért fizetendő 50 koronára módosul. Az 50 koronánál olcsóbb gyógyszerek után a jövőben nem fizet térítést az egészségbiztosító. MENNYIT KERESNEK A MAGYAR ORVOSOK? A KSH adatai szerint ebben az évben több mint tízezer forinttal csökkent a havi átlagbér az egészségügyben: míg 2010 elején még nettó 130 146 forint volt a havi átlagbér az egészségügyben, 2011-ben, ugyanebben az időszakban 118 ezer forint. Az ágazatban alkalmazott szellemi foglalkozásúak tavaly ilyenkor még 140 ezer forintot kaptak kézhez, most viszont már csak 127 ezret. Az összehasonlítást azonban bázishatás torzítja: 2010-ben a választások előtt az akkori kormány egyszeri 100 ezer forintos juttatásban részesítette az egészségügyi dolgozókat. De a bérek akkor is nagyon alacsonyak, összehasonlítva a többi nemzetgazdasági szektor átlagával. Egy web-es portál legutóbbi felmérésében az állami egészségügyi ellátásban különböző munkaköreiben dolgozók bérét vizsgálta. A felmérés szerint a legalacsonyabb átlagbér a gondozóként, személyi segítőként dolgozóknak jut: bruttó 106 ezer forint. Alig valamivel több az állami ellátásban dolgozó optikusoké, látszerészeké: ők havi bruttó 113 ezer forintot keresnek átlagosan, a masszőrök bruttó 115 ezer forintot, a fizioterapeuták 122 ezer forintot. A táplálkozási terapeuta/dietetikus asszisztensek átlagosan bruttó 136 ezer forintot, a szakápolók bruttó 142 ezer, a szülészasszisztensek bruttó 144 ezer, a radiológus asszisztensek átlagosan bruttó 145 ezer forintot keresnek. A mentőtisztek átlagfizetése havi bruttó 155 ezer, az orvosi laboránsoké 157 ezer forint. A klinikai pszichológusok átlagosan havi bruttó 191 ezer forintért foglalkoznak a betegekkel. A főnővérek átlagfizetése 199 ezer forint. Csupán az orvosként dolgozók átlagjövedelme haladja meg a bruttó 200 ezer forintos küszöböt: az orvosok (szakterülettől függetlenül) az állami intézményekben átlagosan havi bruttó 218 ezer forintért segítik gyógyulásunkat, magántulajdonú cégeknél havi bruttó 223 ezer forintért. A fogorvosok átlagosan havi bruttó 225 ezer forintért foglalkoznak fogaink egészségével és gyógyításával, a magántulajdonú cégekben pedig havi bruttó 245 ezer forintot keresnek átlagosan. A felmérésben részt vevő valamennyi munkakör fizetési adataival számolt átlagjövedelmek szerint Komárom-Esztergom megyében a legmagasabb az egészségügyben dolgozók átlagbére: 187 ezer forint, Budapesten 181 ezer, Pest megyében 167 ezer forint. A középmezőny elején található Baranya és Hajdú-Bihar megye: mindkét megyében az átlagjövedelem havi bruttó 155 ezer forint. Fejér megyében 154 ezer, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 153 ezer forint. Legalacsonyabb az átlagkereset Bács-Kiskun és Veszprém megyében: 125 ezer forint. Vas megyében, Csongrádban és Nógrádban havi bruttó 130 ezer, Tolna megyében 135 ezer az átlagfizetés. Az elemzésben látható nagy különbségek oka az is lehet, hogy egyes megyékben milyen a vállalkozó orvosok részaránya, ugyanis sokan már nem alkalmazottként, hanem vállalkozásban tevékenykednek, ilyenkor bevételeik nem jelennek meg a statisztikákban. Ezek az adatok nemzetközi összehasonlításban igazán elborzasztóak. A fent említett adatok azt jelentik, hogy a magyar egészségügyben dolgozók havi átlagjövedelménél Szlovákiában 23 százalékkal (havi bruttó 192 ezer forint), Csehországban 42 százalékkal (havi bruttó 220 ezer forint) keresnek többet az egészségügyben dolgozók. (A cseh adat a nyomásgyakorlással kikényszerített béremelés előtti időből származik!). Az Európai Orvos-szakszervezetek szövetségének (FEMS) felmérése szerint a GDP-vel összehasonlítva a magyar orvosok fizetése a legalacsonyabb Európában. A szervezet alelnökének megfogalmazása szerint: “Európai szinten a magyar orvosok dolgoznak a legtöbbet, mégis ők keresnek a legkevesebbet, így teljesen érthető, ha elhagyják az országot”. „A HELYZET FOKOZÓDIK” A KSH legutóbbi adatai szerint 2011-ben tovább romlott a humán-egészségügyi ellátás területén dolgozók nettó átlagkeresete. Az ágazatban dolgozók átlagosan fejenként 4 ezer forinttal kevesebb pénzt kaptak kézhez, mint 2010 első negyedében. Azonban ez még nem minden! A munka törvénykönyve (Mtk.) tervezett módosítása drasztikus jövedelem kiesést eredményezne az egészségügyi dolgozók jelentős részénél. Az eddigi 50 százalékról 15-re csökkentené ugyanis az éjszakai, és megszüntetné a délutáni műszakpótlékot. A szakmai szervezetek szerint ez a megvonás mintegy 50 ezer munkavállalót érintene, végérvényesen elnyomorítaná például az ápolókat vagy a mentősöket, és nagy valószínűséggel romba döntené az ellátórendszert. Nagy András László IME X. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2011. OKTÓBER 13
