Az Országgyűlés 2005 decemberében fogadta el az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról szóló határozatot, mely a 2007-2013 közötti időszakra vázolja fel Magyarország legfontosabb fejlesztési irányait. A gazdaságfejlesztés hatékony megvalósítása érdekében olyan fejlesztési pólusokat jelöltek ki, amelyek az ország versenyképességének növelésével minden eddiginél hatékonyabban segíthetik a területi felzárkózást, a térség fejlődését és az Európai gazdasági integrációt. A fejlesztési pólus program – mint gazdaságfejlesztési terv és gyakorlat – mindenütt a világban a tudásalapú, dinamikus gazdaság létrehozásának motorja. Az elkészült stratégia is ezt célozza, a város és régiója versenyképessége, a gazdasági teljesítménye javítását helyezi középpontba. A Pólus program keretében mintegy 90 milliárd forint jutott egészségügyi fejlesztésekre. Az összeg túlnyomó többségének a nagy megyei kórházak és az egyetemek klinikái lettek a kedvezményezettjei. A beruházások az EU támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
PORTRÉ Átadás előtt a Kecskeméti Gyógyintézeti Központ Beszélgetés Svébis Mihály főigazgatóval, a Kórházszövetség leendő elnökével Az Országgyűlés 2005 decemberében fogadta el az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról szóló határozatot, mely a 2007-2013 közötti időszakra vázolja fel Magyarország legfontosabb fejlesztési irányait. A gazdaságfejlesztés hatékony megvalósítása érdekében olyan fejlesztési pólusokat jelöltek ki, amelyek az ország versenyképességének növelésével minden eddiginél hatékonyabban segíthetik a területi felzárkózást, a térség fejlődését és az Európai gazdasági integrációt. A fejlesztési pólus program – mint gazdaságfejlesztési terv és gyakorlat – mindenütt a világban a tudásalapú, dinamikus gazdaság létrehozásának motorja. Az elkészült stratégia is ezt célozza, a város és régiója versenyképessége, a gazdasági teljesítménye javítását helyezi középpontba. A Pólus program keretében mintegy 90 milliárd forint jutott egészségügyi fejlesztésekre. Az összeg túlnyomó többségének a nagy megyei kórházak és az egyetemek klinikái lettek a kedvezményezettjei. A beruházások az EU támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program „Infrastruktúra-fejlesztés az egészségpólusokban” címmel meghirdetett pályázatára 2008-ban nyújtották be a „Kecskeméti Gyógyintézeti Központ – hatékony egészségügyi rendszer Bács-Kiskun megyei modellje” című pályázatot. A TIOP-2.2.7-07/2F/2-20090004 jelű projekt támogatási szerződése 2009 szeptemberében lépett hatályba, az építkezés 2011 áprilisában kezdődött. Az építők április 1-jén adják át Kecskemét, sőt Bács megye és a Dél-Alföldi térség legnagyobb, 12 milliárd forintos egészségügyi beruházását. Ezáltal összesen több mint 16 ezer négyzetméter hasznos alapterület áll majd a megújult egészségügyi központ rendelkezésére. Svébis Mihály főigazgatóval, a Kórházszövetség leendő elnökével beszélgettünk két héttel az átadás előtt. – Az átadás után következik még az épület műszaki átadása, valamint a használatbavételi engedély megszerzése a különböző hatóságok részéről, ezt követően költözhetnek az osztályok az új épületszárnyba. Az új épülettömbbe költözik a szülészet-nőgyógyászati osztály, a perinatális intenzív centrum, a koraszülött gyermekosztály, a fül-, orr-, gégészet-, szájsebészet valamint a tüdőgyógyászat. Új osztályként invazív kardiológiát alakítunk ki, amelyben három olyan csúcsminőségű berendezésünk lesz, amellyel az infarktuson átesett betegeket tudjuk gyógyítani. Az ellátás egy új elektrofiziológiai laboratórium létesítésével válik teljes körű- vé. A Nyíri úti tömbben működik a Sürgősségi Betegellátó Osztályunk, melyet két éve több mint félmilliárd forintból újítottunk fel. A kor színvonalának megfelelően egykapus sürgősségi rendszert alakítottunk ki. Örömteli, hogy oktató-kórházi feladatainkat is lényegesen jobb körülmények között, és az invazív kardiológiának köszönhetően az eddiginél szélesebb körben tudjuk ellátni. Összességében az infrastruktúrát és a műszerezettséget egyaránt XXI. századinak nevezhetjük. Az utóbbit részben annak is köszönhetjük, hogy már a tervezési fázisban elkülönítettük és mindvégig elkülönítve kezeltük az épület és a gépek, berendezések, valamint a műszerek beszerzésének költségeit. A hatékony működés érdekében új típusú, rugalmas mátrix rendszert valósítottunk meg. – Valóban minden ennyire problémamentesen zajlik? – Nem egészen. Nagy örömünk mellett számos kisebbnagyobb problémával küzdünk. 2013. február 1. óta a Kiskunfélegyházi Városi Kórház és a Kalocsai Szent Kereszt Kórház beolvadásával jelenleg 1766 ágyon, 3 városban és 5 telephelyen fogadjuk a betegeket. Maga a Bács-Kiskun Megyei Kórház jelenleg két telephelyen működik. A Pólus Programunk lényege, hogy Kecskeméten az Izsáki úti telephely teljes egészében megszűnik és a Nyíri utcai telephelyre koncentráljuk valamennyi erőforrásunkat. Az Izsáki úti „régi kórház” 1939-ben épült Csapatkórháznak, ott jelenleg 530 ágy működik. A Nyíri úti új kórházat 1980. december 13-án vettük birtokba, mely időpont egybeesett pályám kezdetével. Budapesten végeztem a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, így megtapasztalhattam, hogy a 70-es évek végén milyen állapotok uralkodtak a klinikákon. Felemelő érzés volt itt Kecskeméten egy vadonatúj, a kor viszonyaihoz képest kiválóan felszerelt kórházban dolgozni. A Pólus program költségvetésébe azonban az Izsáki úton lévő osztályaink közül a Pszichiátria, a Reumatológia és a Krónikus Belgyógyászat költségvetési hiány miatt nem kerülhetett be, ezért az akkori tulajdonos, a Megyei Önkormányzat közgyűlési határozatában vállalta, hogy e három osztály Nyíri úti telephelyre való költözéséhez szükséges épületegyüttest saját beruházásaként megvalósítja. A tulajdonváltást követően azonban erre ez idáig nem került sor. Az Izsáki úti telephelyet szeretnénk értékesíteni, és az értékesítésből befolyt összeg a Pólus II. programunk megvalósítását segítené. Sikerült is vevőt találni. Az adás-vétel feltétele azonban, hogy 2015. január 31-ig kiürítve át kell adnunk a területet. Tudni kell még, hogy a szintén Kecskeméten működött Repülőkórházban évekkel ezelőtt megszüntették az aktív el- IME XIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2014. MÁRCIUS 73 PORTRÉ látást, és az Intézményt a Megyei Önkormányzat tulajdonába adták. Ott máig működik a Repülőorvosi Kutató Intézet, valamint néhány szakrendelés. Az egészségügyi intézmények állami tulajdonba vételekor az első körben a megyei kórházakat vette át a GYEMSZI. Ennek keretében, mint megyei önkormányzati tulajdont, a Repülőkórházat ugyancsak állami tulajdonba vették. Átmeneti megoldásként kénytelenek vagyunk a korábban említett három osztályunkat a volt Repülőkórház évek óta nem használt hotel-épületében elhelyezni. A felújítás várható költsége 300-400 millió forint. – A már említett integrációnak köszönhetően a Délalföldi térség egyik legnagyobb egészségügyi intézménye lettek… – Az integráció kezdeti nehézségein talán már túljutottunk. A kalocsai és a kiskunfélegyházi két új „telephelyünket” összesen 1.6 milliárd forintos adóssággal vettük át. Ezt részben az állam konszolidálta, amikor átvállalta a helyi önkormányzatok adósságait, amelyekből 460 millió jutott a két kórházra. Az egészségügyi intézmények konszolidációja során pedig 1,14 milliárd forintot kaptunk. Jelenleg folyik a két kórház teljes körű átvilágítása, és ezt követően kerül sor majd bizonyos átszervezésekre. Lényeges változtatásokra kell sort kerítenünk, mivel mindenképpen el szeretnénk kerülni, hogy az adósságállomány újratermelődjön. Ennek jegyében Kiskunfélegyházán megszűnt az aktív fekvőbeteg ellátás, jelenleg csak járóbeteg szakrendelések zajlanak, továbbá krónikus és rehabilitációs osztályok működnek. Korábban ígéretet tettünk az egyna- pos sebészeti ellátásra, nappali kórházra és egy sürgősségi fogadóhely kialakítására. Ehhez továbbra is próbáljuk tartani magunkat. Kalocsán egy nagy kórház működik, mintegy 400 ágygyal. Az egynapos sebészetet és a sürgősségi ellátást szeretnénk fejleszteni, ami műszaki átalakításokkal és műszerbeszerzéssel is jár. Például egy CT telepítésére is szükség lenne, hogy a kalocsai betegeknek ne kelljen ezért a továbbiakban Bajára utazni. – Kérem, váltsunk témát! Ön a Kórházszövetség elnökségi tagja, és Önt választották meg leendő elnöknek… – Velkey elnök úr periódusából még két év van hátra, az után ér az a megtiszteltetés, hogy átvegyem az elnöki stafétabotot. A Kórházszövetségnek rengeteg feladata van, és úgy hiszem, hogy ezek a feladatok az én elnöki periódusomat is ki fogják tölteni. – Jelenlegi elnökségi tagként mi a feladata? – A nagyberuházásokat, ezen belül is kiemelten a Pólus program keretében folyó fejlesztéseket kell figyelemmel kísérnem, és folyamatosan tájékoztatni róluk az elnökséget. – Végezetül engedjen meg egy személyes kérdést! Főigazgatói munkája mellett praktizál még? – Természetesen. Sebész vagyok, azt nem lehet abbahagyni. Régi mondás szerint az orvostudomány a sebészet nélkül félszárnyú madár. Én magam is félszárnyú lennék a sebészet nélkül. Számomra a műtői munka feltöltődést jelent, és energiát biztosít a mindennapi problémák megoldásához. Nagy András László NÉVJEGY Dr. Svébis Mihály 1953-ban született, a pest megyei Újhartyánban. 1972ben, a kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel, majd 1980-ban a Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán vette át orvosdoktori diplomáját cum laude minősítéssel. Az oklevél megszerzése után visszakerült Kecskemétre a megyei kórházba. Időközben szakvizsgát tett sebészetből (1984), valamint plasztikai- és égési sebészetből (1990), tovább képezte magát Franciaországban és az USA-ban, később megszerezte az egészségügyi menedzsment-szakértői diplomát is. 1988-ban adjunktusi, 1992-ben főorvosi kinevezést kapott. 1993 decemberétől 2000. május 31-ig a kórház központi 74 IME XIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2014. MÁRCIUS műtőjének vezetője. 1994. január 24-én beválasztották az intézményt vezető tanácsadó testületbe. 1996 júliusától orvosigazgató, 2006 júliusától előbb megbízott-, majd kinevezett főigazgató. 2000 júniusától vezeti az általános sebészeti osztályt. Szakmájában megkülönböztetett figyelmet fordít a coloproctológiai műtétek, sebészeti varrógépek használata, minimálisan invazív sebészeti módszerek, plasztikai sebészeti műtétek iránt. Főigazgatói munkája mellett is végez műtéteket, nem akar lemondani a gyógyításról. 2012. augusztus 1-től második ciklusban a Megyei Kórház kinevezett főigazgatója, 5 éves időtartamra. Több szakmai és tudományos szervezetnek és testületnek tagja, így például a Szakmai Kollégium Általános Sebészet Tagozatának, a Magyar Sebész Társaság vezetőségének, valamint a Kórházszövetség elnökségének. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével 2011-ben tüntették ki.
