Intézmények:Pécsi Tudományegyetem, PTE KK Laboratóriumi Medicina Intézet, ---, Általános Orvostudományi Kar
Évfolyam: XII. évfolyam
Lapszám:2013. / 8
Hónap:október
Oldal:11-14
Terjedelem:4
Rovat:EGÉSZSÉGPOLITIKA
Alrovat:PROGRAMALKOTÁS
Absztrakt:
Ez a közlemény azoknak a primer vizsgálatoknak az összefoglalása, amelyeket 2011 során végeztünk a pécsi orvoskaron oktatási és gazdasági stratégiai irányokat keresve. A felmérések célja kettős volt: ideje volt pontos adatok alapján értékelni a jelen helyzetet, milyen hatása van a külföldi hallgatók jelenlétének Pécsre, valamint bemutatni, mi történne akkor, ha sikerülne előremutató elmozdulást elérni ezen a területen. A vizsgálatok alátámasztották azokat a véleményeket, amelyek szerint a felsőoktatás e területe lehetne egy markáns gazdasági kitörési pontja az ilyen kapacitásokkal bíró felsőoktatási intézményeknek és régióknak. Emellett a közvetlenül kinyert adatokra alapozva az eddigieknél pontosabb tervezést végezhettünk egy ilyen bővítési program hatásaival kapcsolatban.
Angol absztrakt:
This article is the summary of researches made in 2011 on educational development possibilities of medical science in foreign languages at the University of Pécs, Faculty of Medicine. The survey has two main aims: the first was to make an exact scenario about the effects of the presence of foreign students on the economy of Pecs and on the financial position of the Faculty of Medicine. The second aim was to make a prognosis what could be achieved by the development of this field. Our results remarkably support those opinions that these development possibilities are the economical breakthrough points of the higher education institutions and regions. Apart of these findings, based on the research data we were able to make better prognosis about future development programs.
[1] Cserneczky T, Saád T: Gyorsítósáv III. Ajánlás a fejlesztési források hatékonyabb felhasználásához, – 5. Felsőoktatási Helyzetelemzés 13-18, AAM Group, 2009.
[2] Dr. Ivády Vilmos: Az egészségügyi felsőoktatás nemzetgazdaságot dinamizáló szerepe – Javaslat az egészségügyi felsőoktatás exporttevékenységének növelésére, SOTE, 2010.
[3] International Migration of Health Workers; Improving International Co-Operation To Address The Global Health Workforce Crisis – OECD Observer, 2010.
[4] Miseta A., Füzesi Zs., Kresák G., Szabó G.: Az idegen nyelvű egészségügyi felsőoktatás környezetének fejlesztése Pécsett, PTE-ÁOK, 2011.
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA PROGRAMALKOTÁS Az idegen nyelvű egészségügyi felsőoktatás jelentősége és fejlesztési lehetőségei Pécsett Szabó Gábor, Kresák Gergely, Dr. Miseta Attila, Porvay Péter, Dr. Füzesi Zsuzsanna Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Ez a közlemény azoknak a primer vizsgálatoknak az összefoglalása, amelyeket 2011 során végeztünk a pécsi orvoskaron oktatási és gazdasági stratégiai irányokat keresve. A felmérések célja kettős volt: ideje volt pontos adatok alapján értékelni a jelen helyzetet, milyen hatása van a külföldi hallgatók jelenlétének Pécsre, valamint bemutatni, mi történne akkor, ha sikerülne előremutató elmozdulást elérni ezen a területen. A vizsgálatok alátámasztották azokat a véleményeket, amelyek szerint a felsőoktatás e területe lehetne egy markáns gazdasági kitörési pontja az ilyen kapacitásokkal bíró felsőoktatási intézményeknek és régióknak. Emellett a közvetlenül kinyert adatokra alapozva az eddigieknél pontosabb tervezést végezhettünk egy ilyen bővítési program hatásaival kapcsolatban. This article is the summary of researches made in 2011 on educational development possibilities of medical science in foreign languages at the University of Pécs, Faculty of Medicine. The survey has two main aims: the first was to make an exact scenario about the effects of the presence of foreign students on the economy of Pecs and on the financial position of the Faculty of Medicine. The second aim was to make a prognosis what could be achieved by the development of this field. Our results remarkably support those opinions that these development possibilities are the economical breakthrough points of the higher education institutions and regions. Apart of these findings, based on the research data we were able to make better prognosis about future development programs. BEVEZETÉS Magyarországnak a nemzetközi piaci versenyben kevés olyan szolgáltatása van, amely iránt kimutathatóan olyan nagymértékben megnőtt volna az igény, mint az idegen nyelvű egészségügyi képzés. Az egészség kérdésköre és az egészségipar egyre meghatározóbb helyet foglal el a fejlett társadalmakban, és az orvos utánpótlás problémája egyre élesebben merül fel. Az egészségügyi oktatás és ezen belül az egészségügyi felsőoktatás az, ahol jelenleg a baranyai régió, a PTE Általános Orvostudományi Kara jelenléte révén abszolút kiemelkedő helyzetben van. Ez az írás azoknak a vizsgálatoknak az összefoglalása, amelyeket 2011-2012 során végeztünk a pécsi orvoskaron oktatási és gazdasági stratégiai irányokat keresve. CÉLKITŰZÉS A felméréseink célja kettős volt: megválaszolni, milyen hatása van a külföldi hallgatók jelenlétének Pécsre, hiszen eddig különféle „legendák” és tapasztalatokon, vagy szóbeszédeken alapuló becslések voltak csak erre vonatkozóan. Még döntéshozói szinteken is alátámasztották ezt az interjúk. A másik cél, hogy egyértelműen, és lehetőleg minél pontosabb adatokra épülve tudjunk azokra a kérdésekre válaszolni, hogy valóban megéri-e, – és ha igen mennyire – az egészségügyi felsőoktatás ilyen irányú fejlesztése, mekkora források szükségesek az egységnyi hallgatói létszámnövekedéshez, és mit jelent mindez az intézmény számára a feladatok, kiadások és bevételek oldaláról. Az elmúlt 20 évben nem létezett állami stratégia az idegen nyelvű képzés bővítésére. Az orvos, fogorvos és gyógyszerész-tudományi képzésekre nagy a külföldi kereslet, jelentős a túljelentkezés. A környező országok is felismerték azt a tendenciát, hogy a fejlett nyugati társadalmakban jelentős az igény ezekre a képzési formákra. Amennyiben a képzési portfólió bővítésére az egyetem a város és az ország képtelen, valószínűleg történelmi lehetőséget szalasztunk el. Az OECD országokra jellemző orvoshiányt kiváltó folyamatok legalább középtávúak, így a konjunktúrát érdemes meglovagolni és hasznát minél inkább irányunkba terelni [3, 4]. Egyelőre a magyar egészségügyi felsőoktatás minőségéhez mért ára miatt igen vonzó. Ugyanakkor nem szabad azt gondolnunk, hogy mások nem látják, hogy ez a pozíció milyen előnyökhöz juttat minket, és hogy nem akarnak minél előbb beérni minket. Egyre több az olyan vélemény, amely szerint éppen időben vagyunk, hogy megállíthassuk a kedvezőtlen folyamatokat, vagy elébe mehessünk versenytársainknak, akár a területtel kapcsolatban várható „brain drain”-ről, akár a színvonalban, vagy kapacitásban várható versenyről van szó [1, 2, 4]. A magyar orvosképzési struktúra elkerülte azt az inflációt, mely sok más magyar képzési területet elért (az orvosképző helyek száma nem bővült, a konjunkturális hatások elkerülték), emiatt nemzetközi tekintélyét megőrizte, sőt sok tekintetben erősítette is, amit kellően jeleznek azok a külföldi referenciák, melyek a magyarországi orvosképzés jó színvonalát támasztják alá. A pécsi orvostudományi karon több mint 1400 külföldi hallgató tanul jelenleg, az országban az egészségügyi felsőoktatásban tanuló külföldi hallgatói létszám mintegy negyede. Az idegen nyelvű képzés mostanra a magyar programhoz mérhető jelentőségű és sok szempontból előremutató pályát jelöl ki a fenntarthatóság szempontjából. A képzési portfóliók dinamikus bővülése több hazai és külföldi okra vezethető vissza. IME XII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2013. OKTÓBER 11 EGÉSZSÉGPOLITIKA PROGRAMALKOTÁS A legfontosabb hazai ok jelenleg már anyagi. Az egészségtudományi képzés rendkívül drága, még az igen alacsony oktatói bérekkel működő hazai egyetemeken is. Fokozatosan kinyílt az olló a hazai képzés bekerülési költsége és az állami támogatás között. Ennek pótlása ma jelenleg csak a külföldi képzés bevételei révén lehetséges. Mivel számos országban az orvosképzés költségei lényegesen meghaladják – jórészt a magasabb személyi költségek miatt – a magyarországi és (közép-kelet-európai) orvosképzés költségeit, a kormányok célszerűnek találták hazai privát és külföldi intézmények bevonását az orvos és egészségtudományi képzésbe. A közelmúltban erőteljes orvos elvándorlási tendencia tapasztalható a nyugat európai országokból, így pl. Németországból is, melynek döntő oka éppúgy anyagi-egzisztenciális, mint a magyar orvos elvándorlás, ami ezt részben pótolni igyekezik. A fejlett nyugat-európai országok népességének elöregedése a fizetőképes kereslettel együtt azt eredményezi, hogy egyre magasabb létszámú egészségügyi személyzet szükséges a stagnáló populáció ellátásához. MÓDSZER A felmerült kérdések komplexitása miatt többfajta megközelítést alkalmaztunk. Az első a már említett, a hallgatók körében elvégzett felmérés volt, ezt egészítettük ki azokkal az adatokkal, amelyek közvetlenül a pécsi orvoskar Gazdasági Hivatalától származnak az idegen nyelvű képzési programokban résztvevő hallgatóktól származó intézményi bevételek alakulásával és a képzési költségekkel kapcsolatban. A harmadik adatsort egy szintén a Gazdasági Hivatal által összeállított komplex számítási modell jelenti, amely alapján pontosan kalkulálható egy új hallgató rendszerbe hozásának hatása a „fajlagos költségek” és a bevételek alakulására. A számításoknál megvizsgáltuk a kar jelenlegi kapacitásait, az óraterhelések viszonyait és az oktatásszervezés körülményeit; ezeknek figyelembe vételével állítottunk be egy olyan növekményszámot és növekedési ütemet, amely a kar működése és az oktatás zökkenőmentes, állandó jó minőségű fenntarthatósága szempontjából vállalható mértékű, emellett bekerülési, azaz induláskori invesztíciós költsége – legyen akár belső, külső, pályázati vagy hitel ennek forrása – a jelenlegi magyarországi lehetőségekhez mérten elfogadható mértékű. A külföldi hallgatók körében a kutatást egy komplex kérdőíves felmérésre alapoztuk, a kérdőívek összeállítását a FACT intézettel közösen készítettük. A kutatás során az ÁOKn német és angol programon jelenleg tanuló 1400 főből mintegy 640-et értünk el és kérdeztünk meg részletesen szokásaikról, véleményükről. A kérdőíves felmérésben megvizsgáltuk azt is, hogy a külföldi hallgatók milyen szolgáltatások bővítésére tartanának igényt az egyetemen, illetve Pécs városában. A modellben, amellyel felbecsülhettük a PTE ÁOK idegen nyelvű orvosképzési programjaiban résztvevő hallgatók létszámnövelésének hatásait, a kiindulási alapot természetesen a jelenlegi helyzet adta, amelyről kimondható, hogy a rendszer optimumán azaz maximális kihasználtsággal üzemel. A 12 IME XII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2013. OKTÓBER jelen óraterhelés, teremfoglaltság, a gyakorlatvezetői terhelés növelése már minőségi romláshoz, infrastrukturális túlterheltséghez vezetne, tehát több hallgatót nem célszerű a körülmények érdemi változtatása nélkül felvenni. A többlet-létszámból eredő többletbevétel és a ráfordítás-növekmények eredőjeként számoltunk a fedezeti összeg évenként várható változásával, az egyszerűbb számíthatóság miatt rögzített, dollár és euró árfolyam figyelembevétele mellett. A próbaszámításokat 60 fős megcélzott évenkénti létszámnövekedés figyelembe vétele mellett végeztük el (1. ábra). A modellben a létszámnövekedést folyamatosnak állítottuk be, előre eldöntött létszámplafon nélkül, míg a megtérülés kiszámításakor külső forrást nem vettünk figyelembe. A modell figyelembe veszi az infrastruktúra és oktatói létszám igényeket, a státuszképzés költségeit, óraterhelési mutatókat, az óradíjak költségének változásait éves lebontásban. A ráfordítások növekedésének számszerűsítése során tervezett és tapasztalati adatokat vettünk figyelembe (egyetemi központi elvonás mértéke, oktatói bérek és juttatások mértéke, új oktatási helyiségek létesítésének költsége/tényadatok, infrastruktúra üzemeltetési költségei stb.) 1. ábra Hallgatói létszámnövekmény EREDMÉNYEK A próbaszámítások szerint a program bekerülési költsége összesen mintegy 913 millió forintot tenne ki. Összesen ekkora külső forrást igényelne a program megvalósítása A személyi állomány bővítésével összefüggő fennmaradó összeget, az intézmény gazdálkodná ki. A teljes összköltség 1,896 Mrd Ft, azaz az intézménynek a különbözetet kellene saját forrásból biztosítania (ezt is az első hat év során). A folyamatos létszámbővítést és átlagos lemorzsolódást figyelembe véve ez az összeg lenne az, amellyel a növekedés a megfelelő színvonalon és biztonságos feltételek mellett megindulhatna. A modell feltételrendszere mellett tehát az látszik, hogy a kezdeti években jelentős befektetés szükséges. A fedezeti pont a harmadik évben áll be, a rendszer innentől kezdve nem viszi, hanem hozza a pénzt (3. ábra). Ettől kezdve a bevételek a rendszer érintetlenül hagyása mellett is meredek emelkedésnek indulnak. A városban ekkorra már valamivel több mint 2000 külföldi hallgató végezné egészségügyi tanulmányait, az oktatási bevételeken túl évente összesen – az egy főre becsült kiadások volumene alapján felszorozva mintegy 6 milliárd forinttal növelve a pécsi vállalkozók bevé- EGÉSZSÉGPOLITIKA PROGRAMALKOTÁS teleit. Az alábbi táblázat a tandíjakból előálló többletbevételek alakulását mutatja az első hat évben – az előre tervezhető állami és belső egyetemi elvonások figyelembe vételével (2. ábra). 2. ábra A tandíjakból előálló többletbevételek alakulása Az angol és a német programok tandíjából származó bevételek az első évben már több mint 240 millió forinttal növekednének és a hetedik évben elérnék a 786 millió forintot. A hallgatói létszám ekkorra – azaz hat évvel a program kezdete után – 390 fővel bővülne. Ehhez a mostani 216 oktatóhoz képest 272 oktatói státuszra volna szükség, azaz 56 új minősített oktató kinevelése vagy intézménybe vonzása szükséges. E mellett csak az orvoskaron az infrastruktúrabővítés és üzemeltetés miatt rövid és középtávon további, fenntartható munkahelyek feltételei teremtődnének meg, amelyek mindegyike magas termelékenységi szintű munkahely lenne. 3. ábra A fedezet alakulása a program során A PTE ÁOK 1419 hallgatója évente már most 3,8-4,1 milliárd forintot költ hazánkban, a tandíjakon felül. Ez a rendkívül jelentős összeg részben a tanulmányokkal összefüggő, de a tandíjon kívüli tételekből adódik, részben pedig a lakhatás, közlekedés, étkezés, rekreáció és más elemekből tevődik össze. A tandíjakból eredő összes éves bevétel megközelítette a 3 milliárd forintot, azaz a kari oktatással kapcsolatos bevételek mintegy fele jelenleg is már az idegen nyelvű képzésből ered. Az általunk kezdeményezett kutatás részeként Pécs városában működő vállalkozások, szolgáltatások vezetőivel és munkatársaival készültek interjúk. A felmérésből az is kiderült, hogy a város (önkormányzat, szolgáltatók képviseletei) nem rendelkeznek megalapozott információkkal a külföldi hallgatók jelenlétének a város gazdaságára gyakorolt hatásairól. Az interjúkból nyert legfontosabb megállapítások: • A vendégforgalom 20-50 százalékát jelentik a külföldi hallgatók. A személyszállítás (taxi), a szabadidős és sporttevékenység területén érzékelhető a külföldi hallgatók jelenléte, a számukra nyújtott szolgáltatásokból származó árbevételek azonban nagyon nagy szórást mutatnak. • Pénzben is mérhető, hogy a szolgáltatások tekintetében a külföldi hallgatók rendkívül minőség érzékenyek. Hajlandók fizetni a jó minőségű szolgáltatásért, áruért, de nem „szórják” kontrollálatlanul a pénzüket. • Jelentős mértékű a szemléletformálás, a normaközvetítés, Európa és a világ más részeinek „testközelbe hozása”, nem beszélve a nyelvgyakorlásról és a nyelvek tanulása fontosságának előtérbe helyezéséről. • Az ingatlanbérlés (szállás) tekintetében a külföldi hallgatók igényesek, mely igényre a bérbeadók egy része már megfelelő módon reagál. Ebben szerepet játszik a túlkínálat, ami jelenleg Pécsett is regisztrálható. Bár szokásszerűen a bérbeadók kerülik e szektorban az adófizetést, becslések szerint a külföldi hallgatók számára közvetített ingatlanokból származó bevételek 40-50 százalékát leadózzák. Ebben szerepe lehet annak, hogy a Bevándorlási Hivatalban be kell jelenteni a hallgatók magyarországi lakcímét. • A város (önkormányzat, szolgáltatók képviseletei) nem rendelkeznek megalapozott információkkal a külföldi hallgatók jelenlétének a város gazdaságára gyakorolt hatásairól. Maguk is elsősorban „szóbeszéd“ alapján alakítják ki véleményüket ebben a kérdésben. ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉSEK 4. ábra A hallgatói kiadások összege egy átlagos hónapra, ill. egy tanulmányi évre vetítve – a részkiadásokra vonatkozó hallgatói becslések összegzése A PTE ÁOK idegen nyelvű képzésben résztvevő hallgatók együtt havonta átlagosan 396 és 427 millió forint között költenek – legalábbis részkiadásaikra vonatkozó „becsléseik” összegzése alapján ez állítható. A felsőoktatási fejlesztésekkel kapcsolatban a közelmúltban megjelent szakértői vélemények szerint „minden 10 külföldi hallgatóval, ha Magyarországra jön tanulni 2 közvetlen munkahely jön létre” [1]. Ezzel egybevág Ivády Vilmos ajánlásában – kifejezetten az orvosképzéssel kapcsolatosan – várhatóan minden 5 új diákra jut 1 új magyarországi munkahely [2]. Az AAM Group ajánlásában olvashatóak szerint egy külföldi hallgató átlagosan havonta 140 -200 ezer Ft-ot költ, amely – szerintük – a multiplikációs hatáson keresztül akár 3- IME XII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2013. OKTÓBER 13 EGÉSZSÉGPOLITIKA PROGRAMALKOTÁS 5 fő számára jelent jövedelmet. Kutatásaink ezeket az adatokat jó közelítéssel alátámasztják, megjegyezve, hogy míg az eltartott munkahelyek számánál óvatosabbak voltunk, addig a megélhetésre fordított összeg – a külföldről érkező pécsi orvostanhallgatók körében legalábbis – ennél szignifikánsan magasabbnak bizonyult, legkevesebb 224 000 Ft/fő/hó öszszegre tehető. A fejlesztés a lokális munkaerőpiacnak is érezhető lökést adna, 150-200 fő bevonását jelentené a környező szolgáltatások piacán. Ez a szám hat éves fejlődési íven kiegészül az oktatói létszám 56 fős növekményével is (5. ábra). AJÁNLÁS Ráfordítás nélkül nincsen növekedés, ám amennyiben pályázati forrásokból sikerülne finanszírozni a költségeket, a kimutatható bevétel növekedés gyakorlatilag azonnali volna és az évek múlásával is arányosan egyre növekedne. Amennyiben a források infrastrukturális fejlesztéseket tesznek csak lehetővé, a legcélszerűbb megoldásnak az tűnik, hogy előbb az eszköz/infrastruktúra fejlesztése valósuljon meg a pályázat időtartama alatt, majd a bevétel növekmény egy része visszaforgatható a személyi költségek (a szükséges oktatói többletkapacitás kiépítése) fedezésére, ill. a növekedés fenntartására. A fedezet a modell eredeti kiindulási paraméterei alapján erőteljes negatívumról indul, és a harmadik évben képes csak önfenntartóvá válni, valamint az eredeti bekerülési invesztíció visszatérülésére még további tíz évet kellene várni. Külső fejlesztési forrás esetén a fedezet azonnal pozitív szaldóról indul. 5. ábra Oktatói létszám bővülés KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A cikk és a felmérések elkészítése kapcsán szeretnék köszönetet mondani Prof. Dr. Miseta Attila, a PTE ÁOK dékánjának, Porvay Péter, a PTE ÁOK Gazdasági Hivatala vezetőjének, Dr. Füzesi Zsuzsanna, a FACT intézet munkatársának, Dr. Tistyán László, a FACT intézet munkatársának, a PTE ÁOK angol és német programirodáinak, a HUMSIRC-nak (külföldi hallgatók hallgatói önkormányzata), és a Pécsi Orvoskar Hallgatói Önkormányzatának. IRODALOMJEGYZÉK [1] Cserneczky T, Saád T: Gyorsítósáv III. Ajánlás a fejlesztési források hatékonyabb felhasználásához, – 5. Felsőoktatási Helyzetelemzés 13-18, AAM Group, 2009. [2] Dr. Ivády Vilmos: Az egészségügyi felsőoktatás nemzetgazdaságot dinamizáló szerepe – Javaslat az egészségügyi felsőoktatás exporttevékenységének növelésére, SOTE, 2010. [3] International Migration of Health Workers; Improving International Co-Operation To Address The Global Health Workforce Crisis – OECD Observer, 2010. [4] Miseta A., Füzesi Zs., Kresák G., Szabó G.: Az idegen nyelvű egészségügyi felsőoktatás környezetének fejlesztése Pécsett, PTE-ÁOK, 2011. A SZERZŐ BEMUTATÁSA Szabó Gábor PTE BTK Kommunikáció és Politológia Szakon szerzett diplomát. A PTE ETK Egészségtudományi Doktori Iskoláját végezte el 2009-2012 között. TÜV-Cert Minőségbiztosítási munkatárs, minőségügyi auditor, akkreditált programszervező. 1996. óta különböző regionális újságoknál dolgozott, majd 2000-2001 között a „Factum” PTE BTK HÖK kari lap szerkesztő munkatársa. 2002-től a PTE Hallgatói önkormányzatánál tevékenykedik, 20032005. elnök, 2005-től a PTE BTK Minőségbiztosítási Bizottságának tagja, 2008-tól minőségbiztosítási megbízott (RFC KFT.), 2009-től PTE Gazdasági Főigazgatóság VGI vagyongazdálkodási osztályvezető, 2010-től PTE Általános Orvostudományi Kar Dékáni Hivatal, kommunikációs szakértője. Számos publikációja jelent meg kommunikációs témában és a távmunkáról. XIII. Kontrolling Konferencia Időpont: 2013. december 4. Helyszín: Best Western Hotel Hungaria (1074 Budapest, Rákóczi út 90.) 14 IME XII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2013. OKTÓBER
