IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Az e-learning szerepe az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésében

  • Cikk címe: Az e-learning szerepe az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésében
  • Szerzők: Dr. Ködmön József, Baráti Csilla, Bodnár Károly
  • Intézmények: Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Nyíregyháza, ---, Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Informatika Tanszék
  • Évfolyam: XII. évfolyam
  • Lapszám: 2013. / 8
  • Hónap: október
  • Oldal: 54-57
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: INFOKOMMUNIKÁCIÓ
  • Alrovat: eHEALTH, eEGÉSZSÉG

Absztrakt:

A gazdasági és a társadalmi változások, a munkavállalás mobilitása egyre inkább megkövetelik a naprakész tudást. A szakembereknek ezért folyamatosan képezniük kell magukat, hiszen az iskolában megszerzett tudás igen rövid idő alatt használhatatlanná, elavulttá válhat. Különösen igaz ez az egészségügyben dolgozókra. A törvényi szabályozás értelmében minden egészségügyi dolgozónak bővítenie, frissítenie kell tudását, ez irányú teljesítményét továbbképzési kreditpontok megszerzésével kell igazolnia. A technológia fejlődésének köszönhetően rohamosan nő az újszerű oktatási módszerek száma. Az IKT eszközök használata hatékony megoldást jelenthet a folyamatos önképzésre is. Az elmúlt évben zárult egy egészségügyi dolgozók körében országos mintán végzett kutatás az e-learninggel kapcsolatos véleményekről és tapasztalatokról. A cikk a statisztikai elemzések legfontosabb eredményeit tartalmazza.

Angol absztrakt:

The economic and social changes and the mobility of employment require up to date knowledge in an increasing level. This is the reason why professionals have to train themselves continuously, because the knowledge acquired at school would be unusable or outdated within a short period of time. This is especially true in the case of health care workers. According to legislation, the skills of all health care professionals must be updated, upgraded and this achievement must be verified by obtaining further training credits. Thanks to the developments in technology, the number of new teaching methods grows rapidly. The use of the ICT could be an effective solution to the continuous selfeducation. A research based on national sample among health care professionals about their opinions and experience concerning e-learning was completed last year. The most important results of the statistical analysis are presented in this article.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Molnár Attila
Hála-Pénz – hálát a betegtől, pénzt az államtól! Nagy András László
Új lehetőség a betegjog-védelemben?! Az OBDK megalakulása és előzményei Benke Tibor
Az idegen nyelvű egészségügyi felsőoktatás jelentősége és fejlesztési lehetőségei Pécsett Szabó Gábor, Prof. Dr. Miseta Attila, Porvay Péter, Dr. Füzesi Zsuzsanna, Kresák Gergely
Rovatbeköszöntő – Egyedül nem megy! Dr. Rákay Erzsébet
Immunológiailag sérült betegek immunizációja Dr. Kulcsár Andrea
Újabb veszély a H7N9? Prof. Dr. Szalka András
A Clostridium difficile infekciók mikrobiológiai diagnosztikai lehetőségei Dr. Urbán Edit
Fizikai elvek alapján működő modern eszközök használata krónikus végtagi sebek kezelésében Herpai Vivien, Dr. Szokoly Miklós
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség
Milyen elvárásai vannak egy kórházhigiénikusnak a külső szolgáltatásként nyújtott takarítással szemben? Dr. Nagy Kamilla
Vajon mi védi jobban a gyermekeket: a tiltás vagy a kutatás? Dr. Ilku Lívia , Dr. Vizi János
A gyermekgyógyászati klinikai vizsgálatok és a gyermekgyógyászati vizsgálói hálózat hazai kialakítása Dr. Renczes Gábor
Az e-learning szerepe az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésében Dr. Ködmön József, Baráti Csilla, Bodnár Károly
Életmód-változtatást támogató mobil informatikai alkalmazások Dr. Kósa István , Tamás Réka, Dr. Vassányi István, Prof. Dr. Kozmann György, Nemes Márta

Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Ködmön József Intézmény: Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Nyíregyháza
Szerző: Baráti Csilla Intézmény: ---
Szerző: Bodnár Károly Intézmény: Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Informatika Tanszék

[1] Hutter Ottó – Magyar Gábor – Mlinarics József (szerk.): Elearning, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 2005 73–108.
[2] Kulcsár Zsolt: Az integratív e-learning felé 2009, [E-Book] URL: www.crescendo.hu/konyvek/integrativ-e-learning (2013.05.02)
[3] 64/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők folyamatos továbbképzéséről URL: www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=138652.235865 (2013.05.02)
[4] 63/2011.(XI. 29.) NEFMI rendelet az egészségügyi szak dolgozók továbbképzésének szabályairól URL: www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=138637.235864 (2013.05.02)
[5] Internet alapú szakorvos továbbképzési távoktatási rendszerrel szemben támasztott követelmények URL:https://mok.hu (2013.05.02)
[6] Dinya Elek: Biometria az orvosi gyakorlatban, 2011. Medicina Kiadó

INFOKOMMUNIKÁCIÓ Az e-learning szerepe az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésében Bodnár Károly, Baráti Csilla, Dr. Ködmön József Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Informatika Tanszék A gazdasági és a társadalmi változások, a munkavállalás mobilitása egyre inkább megkövetelik a naprakész tudást. A szakembereknek ezért folyamatosan képezniük kell magukat, hiszen az iskolában megszerzett tudás igen rövid idő alatt használhatatlanná, elavulttá válhat. Különösen igaz ez az egészségügyben dolgozókra. A törvényi szabályozás értelmében minden egészségügyi dolgozónak bővítenie, frissítenie kell tudását, ez irányú teljesítményét továbbképzési kreditpontok megszerzésével kell igazolnia. A technológia fejlődésének köszönhetően rohamosan nő az újszerű oktatási módszerek száma. Az IKT eszközök használata hatékony megoldást jelenthet a folyamatos önképzésre is. Az elmúlt évben zárult egy egészségügyi dolgozók körében országos mintán végzett kutatás az e-learninggel kapcsolatos véleményekről és tapasztalatokról. A cikk a statisztikai elemzések legfontosabb eredményeit tartalmazza. The economic and social changes and the mobility of employment require up to date knowledge in an increasing level. This is the reason why professionals have to train themselves continuously, because the knowledge acquired at school would be unusable or outdated within a short period of time. This is especially true in the case of health care workers. According to legislation, the skills of all health care professionals must be updated, upgraded and this achievement must be verified by obtaining further training credits. Thanks to the developments in technology, the number of new teaching methods grows rapidly. The use of the ICT could be an effective solution to the continuous selfeducation. A research based on national sample among health care professionals about their opinions and experience concerning e-learning was completed last year. The most important results of the statistical analysis are presented in this article. AZ E-LEARNING RÖVID BEMUTATÁSA A naprakész tudás feltétele a folyamatos képzés, amire azonban egyre kevesebb erőforrás (pénz, idő) áll rendelkezésre, valamint egyre gyorsabban és gazdaságosabban kellene kielégíteni az ez irányú igényeket. A tantermi oktatásnak sok járulékos költsége van: terembérlet, rezsi, oktatók díja, utazási költségek, szállás és a hallgatók munkaidő-kiesése is költséget jelent [1]. Ezért napjaink képzési rendsze- 54 IME XII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2013. OKTÓBER rében egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az elektronikus tanulási formák. Az e-learning fogalmát meghatározni az információs társadalomra jellemző felgyorsult fejlődés miatt is nehézkes, így nincs kiforrott definíciója. Egyet kiemelve a sokféle értelmezésből azt mondhatjuk, hogy „az e-learning az oktatás és a tanulás folyamatának minőségi javítását szolgáló, a multimédiás technológiákra és az internetre támaszkodó, a tananyagokhoz és a szolgáltatásokhoz nyílt hozzáférést biztosító, a távoli információk cseréjét és az együttműködést elősegítő elektronikus (táv)oktatási stratégia, amelyet döntően a nyitottság és a rugalmasság jellemez.” [1] Fontos megjegyeznünk, hogy az e-learning nem kívánja kiváltani a hagyományos tanulási módszereket. Az e-learning akkor lehet igazán hatékony, ha ötvözzük a tantermi oktatással, és sikerül olyan összhangot teremteni, ahol a költséghatékonyság nem csökkenti, hanem akár növelheti is a szolgáltatás minőségét. A e-learning – mint módszer – nem új keletű, már nagyon régóta használják egyetemeken, főiskolákon. A diákok számítógépen, interneten keresztül érik el a tananyagot, illetve lépnek kapcsolatba az oktatókkal, lehetővé téve, hogy a hallgatók szabadon oszthassák be a tanulásra szánt időt, és ne kelljen rendszeresen órákat utazniuk a képzés helyszínére [2]. AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK TOVÁBBKÉPZÉSÉNEK SZABÁLYAI Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) alapján az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők folyamatos továbbképzését a 64/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet szabályozza [3], a 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet pedig az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól rendelkezik [4]. Az említett jogszabályok kutatásunk megkezdését követően kerültek bevezetésre, felváltva a korábbi ide vonatkozó rendelkezéseket. A továbbképzési követelmények az Eütv. alapján egyegy 5 éves időszakra vonatkoznak. Ez idő alatt az orvosoknak és az egészségügyi szakdolgozóknak meghatározott továbbképzési formákon kell részt venniük, elméleti és gyakorlati képzést is kell teljesíteniük. A továbbképzési időszak alatti teljesítményre kreditpontokat kapnak. Az orvosoknak 5 év alatt összesen 250, míg a szakdolgozóknak 150 kreditpontot kell szerezniük. Fontos kiemelni, hogy a 64/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet értelmében tanfolyamok távoktatási formában is meg- INFOKOMMUNIKÁCIÓ szervezhetők. A távoktatással szerzett pontokból évente legfeljebb 20 pont számítható be, azaz 5 év alatt a pontok 40%-a ilyen formában is megszerezhető. E rendelet értelmében „távoktatás az a sajátos információtechnológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és a továbbképzésen résztvevő interaktív kapcsolatára és önálló munkára épülő, tudásszint felmérő teszttel záruló képzési forma, ahol a tudásszint felmérése a szolgáltató birtokában lévő adatbázisból egyénenként véletlenszerűen kiválasztott kérdéssor alapján történik.” E-LEARNING AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK TOVÁBBKÉPZÉSÉBEN A magyar orvosok és egészségügyi szakdolgozók igen leterheltek. Mindezek mellett egy olyan szakmáról beszélünk, ahol folyamatos a fejlődés, a dolgozóknak követniük kell az újdonságokat, kutatási eredményeket. Meg kell ismerniük az új gyógyító technológiákat és el kell sajátítaniuk az új eszközök használatát. Mindezek a munkavállaló számára pénzkiadással, utazással és időveszteséggel, a foglalkoztató számára az oktatásban résztvevő helyettesítésének problémájával is járnak. Az e-learning a kötelezettségek teljesítésére ezért az egyik leghatékonyabb megoldást biztosítja. Hazánkban kezdetben tartózkodó hozzáállással közelítettek e szokatlan tanulási formához. A pozitív tendencia azonban látható, egyre szélesebb körben igyekeznek az elektronikus tanulás előnyeit kihasználni az egészségügyben is. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) internetes oldalán [www.orvostovabbkepzes.hu] rendszeres online továbbképzéseket szervez tagjai és egyes orvos-szakmai társaságokban tevékenykedő szakemberek számára. A képzések teljesen ingyenesek és a kreditpontok beszámíthatóak a továbbképzési rendszerben. Számos szakterület általános, átfogó ismereteket nyújtó képzése, valamint speciális területekkel foglalkozó, részletesebb tudást nyújtó tréningek is. Az elméleti továbbképzésekről részletes tájékoztatás a GYEMSZI-ETI [www.eti.hu] honlapon, továbbá a 2008. október 1-jén indult Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara [www.meszk.etovabbkepzes.hu] honlapján kapható, ahol kizárólag kamarai tagok számára ingyenes képzésekre is jelentkezhetnek. Az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács az internet alapú továbbképzési rendszerekkel szemben az említett jogszabályoknak megfelelő alábbi követelményeket támasztja: (1) magas színvonalú, maximum egy évre akkreditált tananyagot tartalmaz, (2) a képzésen résztvevők a hivatalos adatbázisban egyértelműen beazonosíthatók, (3) a kurzus vizsgával zárul, és csak akkor tekintendő elvégzettnek, ha a résztvevő eléri az előre meghatározott vizsgapontokat, (4) a tesztkérdés adatbázisból véletlenszerűen kiválasztott kérdésekből álló, de egyénenként randomizált válaszokkal rendelkező teszt képezi a vizsgát, (5) a vizsgán továbbképzési kreditenként minimum 3 kérdést kell feltenni (6) a vizsgakérdések megválaszolására meghatározott idő alatt, (7) a tanulási idő bármikor megszakítható [5]. A KUTATÁS A kutatás célja felmérni, hogy milyen mértékben használják ki az egészségügyi szakdolgozók és az orvosok az elektronikus oktatás adta lehetőségeket. Fogékonyak-e az új tanulási formákra, használnak-e e-learning rendszereket, mennyire ismerik ezeket a tanulási módokat? Mivel a kutatás kezdetén a továbbképzést meghatározó jogszabály lehetőséget adott arra, hogy a továbbképzési pontok egy részét e-learning kurzuson szerezhesse meg a dolgozó, szeretnénk megtudni, hogy mennyire tájékozottak erről a lehetőségről az egészségügyben dolgozók, és ha van tudomásuk erről, akkor hogyan használják ki ezt a tanulási alternatívát. Akik nem veszik igénybe ezeket a rendszereket, milyen okból zárkóznak el. A vizsgálati eredmények elemzése után pedig javaslatokat szeretnénk megfogalmazni az elektronikus eszközök hatékonyabb felhasználására és az esetleges hiányosságok kiküszöbölésére. Mivel ez egy igen kiemelt terület az egészségügyi szakember-képzésben, ezért ajánlásokat lehetne kidolgozni arra, hogyan lehetne népszerűsíteni az online kurzusokat, hogy minden dolgozó tudomást szerezzen ezekről a lehetőségekről és a megfelelő módon éljen vele. A képzést szervezők oldaláról megközelítve pedig, hogyan lehetne még személyre szabottabbá tenni a tanfolyamokat, illetve miként tehető igazán hatékonnyá és vonzóvá egy online tananyag. A vizsgálat online kérdőíves felméréssel zajlott, de lehetővé tettük a válaszadók számára, hogy papír alapon is kitölthessék a kérdéssort. Így nem zártuk ki azokat sem a válaszadásból, akik egyáltalán nem vagy csak ritkábban használnak számítógépet. Azért választottuk ezt a módszert, mert úgy gondoltuk, hogy a kitöltés módja is informatív a kutatásunk vonatkozásában, továbbá így a kutatás idő- és költségtakarékosabb. A kérdőív zárt kérdésekből állt, előre megadott válaszlehetőségek közül kellett választania a kitöltőnek. Általában 45 alternatíva közül kellett egyet kiválasztania a válaszadónak. Néhány kérdésnél az „egyéb” kategóriában szabadon megfogalmazhatták véleményüket. Az oktatás színvonalát és jövőbeni online kurzusokon való részvételi szándékot mérő kérdéseknél 5 fokozatú Likert-skálát használtunk. Utóbbiból eldönthető, hogy a hagyományos vagy az elektronikus oktatási formát kedveli-e jobban a válaszadó. Az online kérdéssorokat egy engedélykérő kísérőlevéllel e-mail-ben eljuttattuk minden megyei kórházba, két pest megyei intézetbe és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Szervezési és Szolgáltató Holding Nonprofit Zrt. részére személyesen is. Így összesen 23 kórházba jutott el a kérdőív. Ebből összesen 8 intézet egyezett bele a kutatásba, ahol intranetes rendszerbe töltötték fel, így a dolgozók autentikáció után kitölthették. Mivel a két egészségügyi kamara, a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar IME XII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2013. OKTÓBER 55 INFOKOMMUNIKÁCIÓ Egészségügyi Szakdolgozói Kamara indítja a legtöbb szakmai témájú e-learning kurzust, ezért úgy gondoltuk, előnyös lenne őket is bevonni a kutató munkába. Fentiekhez hasonlóan kértük a kamarákat, hogy juttassák el tagjaik számára a kérdéssorokat, hiszen számukra is fontos kutatást végzünk. A MOK a saját internetes honlapján az „Aktuális hírek” menüpont alatt tette elérhetővé. A MESZK pedig 1 hónapon keresztül tette láthatóvá ugyancsak a weboldalán a „Felmérések” fül alatt. A cél az volt, hogy orvosokat és egészségügyi szakdolgozókat is bevonjunk a kutatásba mind a szakellátás mind az alapellátás területéről. Végül öszszesen 356 darab (67 papír alapú és 289 elektronikus) kérdőív érkezett vissza a kutatás 2012. február végi lezárásáig. A kitöltött kérdőivek régiók szerinti megoszlását a 1. ábra mutatja. Arra vonatkozó információnk nincs, hogy hány kérdőív kiosztásából született a végső elemszám, de jól látható, hogy az elektronikus kérdőívek kitöltése sokkal eredményesebb volt, mint a hagyományos papír alapúé. 1. ábra A kitöltött kérdőívek régiónkénti megoszlása A kérdőívet kitöltők közül 79 fő (22%) férfi volt, 277 fő (78%) pedig nő. Ez jól reprezentálja a vizsgált populációt, hiszen Magyarországon az egészségügyi dolgozók kb. 80%-a nő. A vizsgált sokaság 33%-a (117 fő) egészségügyi szakdolgozó volt, középfokú végzettséggel (pl.: OKJ ápoló, asszisztens). A felsőfokú végzettségű egészségügyi dolgozók 46% (163 fő), míg a sokaság 21%-a (76 fő) orvos volt (2. ábra). 3. ábra A válaszadók életkori megoszlása EREDMÉNYEK A 356 főből 114 fő (32%) nem hallott még sohasem az e-learning-ről, míg 242 fő már ismerte az elektronikus tanulás módszerét. A kérdőívben bejelölhette a válaszadó, hogy honnan hallott az e-learning-ről. A legtöbben az interneten olvastak róla (114 fő 47%), 39 főnek oktatásszervező ajánlotta (16%), 36 főnek szakmai kamara ajánlotta (15%), 25 fő a médiából hallotta (10%), 23 fő konferencián értesült róla (9%) és öten pedig orvoslátogatótól hallottak erről a tanulási formáról. 164 fő már élt az elektronikus oktatás adta lehetőségekkel. Ebből 107 fő már kifejezetten egészségügyi témájú e-learning kurzuson is vett már részt, ami az alapsokaság 30%-a. A változók összefüggés-vizsgálata során a leginformatívabb eredményeket akkor kaptuk, amikor kereszttáblaelemzést végeztünk az alábbi két változó között (szögletes zárójelben a változók kódolását jelezzük a könnyebb érthetőség miatt): • használta-e már a válaszadó az e-learning módszerét a korábbiakban [HASZNÁLAT], • tervezi-e, hogy a jövőben részt vesz e-learning képzésben [JÖVŐ]. Az utóbbi kérdésre az öt válaszlehetőség: a biztosan nem és a biztosan igen végpontok között mozoghatott. A jövőre vonatkozó kérdést csak azoknak kellett megválaszolni, akik már hallottak az e-learningről (N=242, 4. ábra). 2. ábra A válaszadók beosztás szerinti megoszlása Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet által gyűjtött adatok alapján a magyar egészségügyi dolgozók 27,6%-a orvos és 72,4%-uk szakdolgozó, így a mintánk megközelítőleg reprezentatívnak tekinthető. Öt életkori kategóriát különböztettünk meg 20 éves kortól, az utolsó csoport a 62 éves kor felettieké (3. ábra). 56 IME XII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2013. OKTÓBER 4. ábra A [HASZNÁLAT] és a [JÖVŐ] változók kereszttáblájának szemléltetése INFOKOMMUNIKÁCIÓ Amint az ábrán jól látható, akik rendelkeznek e-learning tapasztalatokkal, azok jóval nagyobb arányban tervezik újra használni, mint ahányan elzárkóznak az újabb e-learning tanulástól. A Pearson-féle Khi-négyzet próbát használva a nullhipotézisünket, miszerint a változók függetlenek egymástól a 0,000 szignifikancia érték miatt elvetettük, tehát szignifikáns összefüggés van a két vizsgált változó között. Ezek után a Gamma paraméter eredményeit használva megvizsgáltuk a kapcsolat erősségét is. A Gamma értéke – 0,478 lett (N=242). Ez azt jelenti, hogy mértékét tekintve közepesen erős kapcsolat van a [HASZNÁLAT] és a [JÖVŐ] változók között, tehát hipotézisünk teljesült (1. táblázat). 1. táblázat A Gamma paraméter eredményei ÖSSZEGZÉS – JAVASLATOK Kutatásunkban kiderült, hogy a vizsgált sokaság 30,1%-a vett már részt kifejezetten egészségügyi témájú e-learning oktatáson. Ha figyelembe vesszük, hogy a vizsgált populáció 32%-a azonban sosem hallott még erről a tanulási formáról, akkor elmondható, hogy van tere a további növekedésnek. Miután a kereszttábla-elemzés alátámasztotta, hogy akik tanultak már e-learning módszerrel, előnyben részesítik ezt a formát a hagyományos oktatási módszerekkel szemben, ezért érdemes lenne nagyobb erőkkel népszerűsíteni az online továbbképzési kurzusokat az egészségügyi dolgozók körében. Hogyan lehetséges ez? Egyrészt az egészségügyi intézmények menedzsmentjének nagyobb hangsúlyt kellene fektetni erre a területre, mivel az ő érdekük is, hogy a dolgozó ne maradjon ki a munkából. Értekezleteken, konferenciákon és egyéb rendezvényeken kellene megismertetni az elektronikus tanulás előnyeit a továbbképzésre kötelezettekkel. A szakmai kamarák e-learning területen folytatott munkájának hatékonyságát mutatja a fenti vizsgálat eredménye, amit felhasználva még többet tehetnek a további népszerűsítés érdekében, mint a képzések legkompetensebb szervezői. A kérdőívet kitöltők 32 %-a az interneten hallott róla, 11%-uk pedig oktatásszervező ajánlatából értesült erről a modern tanulási formáról. Szerintünk ezen a két úton lehetőség nyílna az internetet használók és az attól idegenkedők elérésére is. Harmadrészt, ahol a kérdőívben azt kellett megválaszolnia a kitöltőnek, hogy számára mi a legnagyobb hátránya az e-learning-nek, többen azt jegyezték meg, hogy nem találnak maguknak megfelelő kurzust. Ezt figyelembe véve olyan témában kellene tananyagokat készíteni, amelyeket a legtöbb dolgozó hasznosnak tart, így nagyobb érdeklődés kísérné ezeket a kurzusokat. Ennek kapcsán érdemes lenne egy újabb kutatást kezdeményezni, melyből kiderülhet, hogy melyek a preferált területek. IRODALOMJEGYZÉK [1] Hutter Ottó – Magyar Gábor – Mlinarics József (szerk.): Elearning, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 2005 73–108. [2] Kulcsár Zsolt: Az integratív e-learning felé 2009, [E-Book] URL: www.crescendo.hu/konyvek/integrativ-e-learning (2013.05.02) [3] 64/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők folyamatos továbbképzéséről URL: www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi? docid=138652.235865 (2013.05.02) [4] 63/2011.(XI. 29.) NEFMI rendelet az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól URL: www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=138637.235864 (2013.05.02) [5] Internet alapú szakorvos továbbképzési távoktatási rendszerrel szemben támasztott követelmények URL:https://mok.hu (2013.05.02) [6] Dinya Elek: Biometria az orvosi gyakorlatban, 2011. Medicina Kiadó A SZERZŐK BEMUTATÁSA Bodnár Károly 1998-ban szerzett maBaráti Csilla 2012-ben végzett a Debtematika-számítástechnika szakos tareceni Egyetem Egészségügyi szervenári diplomát, majd a Debreceni Egyező alapszakán. Egyetemi évei alatt több temen 2006-ban informatika tanári diptudományos tehetséggondozó proglomát, jelenleg a Debreceni Egyetem ramban (DETEP) is részt vett, számos Egészségügyi Kar Egészségügyi Inforszakmai megmérettetésen (TDK) bimatika Tanszékének oktatója. A fiatal zonyította elhivatottságát. Jelenleg szakember szakközgazdász végzettEgészségpolitika, tervezés és finanszíséggel is rendelkezik, kutatási területe rozás mesterszakon folytatja tanulmáaz egészségügyi informatika biztonsági vonatkozásaihoz is nyait Debrecenben, emellett pedig egy multinacionális válkötődik. lalat munkatársa. Dr. Ködmön József bemutatása lapunk IX. évfolyamának 4. számában olvasható. IME XII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2013. OKTÓBER 57