Absztrakt:

Bevezetés: Az egészségügyi dolgozók bántalmazásának problémaköre nem újszerű jelenség, ráadásul az utóbbi évtizedekben jelentős emelkedés tapasztalható. A munkahelyi bántalmazásnak kedvezőtlen hatásai vannak a személyzetre, ami jelentősen ronthatja az egészségügyi ellátás minőségét, betegbiztonsági szempontból magas kockázatot rejt, kedvezőtlenül befolyásolhatja a betegelégedettséget.
Célkitűzés: A publikáció célja, hogy összefoglalja az egészségügyi intézményekben bekövetkező bántalmazások hátterében álló leggyakoribb okokat, felhívja a figyelmet a kockázatértékelés fontosságára és a dolgozói bántalmazás megelőzésében alkalmazható kommunikációs eszközökre.
Módszer: A NEVES jelentési rendszerbe érkezett, 137 dolgozói bántalmazás adatainak statisztikai elemzését végeztük el. Az okok feltárásához és a megelőzési lehetőségek azonosításához a klasszikus minőségfejlesztési eszköztárat használtuk, hazai és nemzetközi szakirodalmi kutatást végeztünk, valamint a témában gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakértőkkel folytattunk fókuszcsoportos megbeszéléseket.
Eredmények: A dolgozókat ért atrocitások legfontosabb okait 12 főbb kategóriába soroltuk, elvégeztük azok kockázatelemzését. Az esetek jelentős részében a kommunikációval összefüggő problémák felelősek az agresszió bekövetkezéséért.
Megbeszélés: A dolgozók nem megfelelő kommunikációja a betegben, vagy a hozzátartozójában feszültséget kelthet, ami bántalmazáshoz vezethet. A dolgozóknak időben fel kell ismerniük a közelgő erőszak jeleit, hogy megfelelő kommunikációval elkerüljék annak bekövetkeztét. Az agresszív viselkedés kockázatát becslő felmérések bevezetése, és a kockázat ismeretében meghozott megelőző intézkedések szintén hozzájárulhatnak a bántalmazások elkerüléséhez.
Következtetés: A vonatkozó irodalom és a fókuszcsoportos interjúk alapján megállapíthatjuk, hogy a nem várt események bekövetkezését nem minden esetben lehet elkerülni, az előfordulásuk azonban részben megelőzhető, számuk megfelelő intézkedésekkel csökkenthető. A rendszeres adatgyűjtés és elemzés lehetőséget ad az intézményeknek a fejlesztendő területek meghatározásában és az újabb esetek előfordulásának kivédésében.

Angol absztrakt:

The problem of abuse of health workers is not a new phenomenon, and there has been a significant upward trend in past decades. In a Hungarian survey, 7% of nurses surveyed said they were regularly abused during work. Only 13% of respondents have not been a victim of aggression thus far. 51% of nurses reported one or two occasions during their careers, and 29% reported more than two abuses. Workplace abuse has adverse effects on staff, which can significantly impair the quality of health care, pose a high risk to patient safety, and adversely affect patient satisfaction.
The aim of this publication is to summarize the most common general causes of abuse in healthcare institu tions, to draw attention to the importance of risk assessment and the means of communication that can be used to prevent worker abuse.
The adverse event reporting functions in Hungary through the NEVES reporting system, which provides institutions the opportunity to collect data on 21 topics on a nationally available online interface. Events were voluntarily reported using a structured datasheet which protects anonymity. By the time the research began, 137 reports had been received on the issue of employee abuse. During the statistical analysis of the data on the reported abuses, we looked for the causes and factors contributing to the occurrence of the events, as well as the possibilities for their prevention. The scope of the information from the analyses was expanded on the basis of Hungarian and international publications, as well as the results of consultations and focus group discussions with experts with practical experience in the field.
According to the reports, 67.9% of abusers may have had a mental illness. The aggressive state of the abuser was influenced by medications in 22 cases, drugs in 13 cases, and alcohol in 17 cases. The majority of reported cases occurred in the active, non-surgical ward (41.6%) and in psychiatry (39.4%). According to reports, the onset of aggression was facilitated by four contributing factors in 24 cases, three in 39 cases, two in 36 cases, one in 18 cases. The research shows that in a considerable proportion of cases (15.3%) communication played a role in the occurrence of aggression, so this should be given special attention during prevention measures. We were able to identify a number of risk factors in the background of the atrocities experienced by the employees, and the causal list, supplemented with literature sources and information from expert discussions. These risk factors were classified into 12 main categories, as follows: 1. shortcomings of regulations; 2. employees do not follow the rules; 3. patients and / or their relatives do not follow the domestic regulation; 4. problems related to education; 5. workflow issues; 6. human resource issues; 7. problems with care staff; 8. problems with patients; 9. problems with relatives; 10. communication problems; 11. infrastructure problems; 12. previous knowledge and experience gained from similar events is not utilized.
By knowing the causes, targeted preventive measures can be taken. Much of the causes is related to communication. Improper communication on the part of employees can create tension in the patient or their relative, which can even lead to abuse. It is particularly important for workers to be able to recognize signs of impending violence in a timely manner and to avoid it through appropriate communication (using verbal techniques that can be learned through training). The introduction of surveys assessing the risk of aggressive behaviour and the preventive measures taken based on the results of these surveys could effectively contribute to the prevention of abuse. However, the practice of this is not widespread in Hungarian institutions.
The occurrence of events cannot be avoided in all cases, but their occurrence can be partially prevented and their number can be reduced by appropriate measures. Regular data collection and analysis provides an opportunity for institutions to identify areas for improvement and to prevent the occurrence of new cases. In most cases, complex processes play a role in the development of abuse, so the problem must always be examined in a complex way.

Cikk letöltése Vissza az előző oldalra