IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

MEDIP-Platformfüggetlen szoftver keretrendszer orvosi képfeldolgozáshoz

  • Cikk címe: MEDIP-Platformfüggetlen szoftver keretrendszer orvosi képfeldolgozáshoz
  • Szerzők: Dr. Emri Miklós, Dr. Hajdu András, Dr. Kormos János, Lencse Zsolt
  • Intézmények: Debreceni Egyetem PET Centrum, Debreceni Egyetem Informatikai Intézet
  • Évfolyam: III. évfolyam
  • Lapszám: 2004. / 5
  • Hónap: június
  • Oldal: 44-48
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: INFOKOMMUNIKÁCIÓ
  • Alrovat: ÚJDONSÁG

Absztrakt:

A projekt célja egy olyan platformfüggetlen, multimodalitású informatikai fejlesztői környezet kialakítása, amely lehetővé teszi a kutatási eredmények termékekben történő megjelenését, valamint megfelelő informatikai hátteret biztosít a képfeldolgozás körében végzett alapés alkalmazott kutatásokban történő fejlesztésekhez. A kidolgozandó fejlesztői rendszer integrálja az alapszintű képfeldolgozási algoritmusokat, a korszerű szegmentációs, regisztrációs és képfúziós technikákat, a felületmodellezési algoritmusokat, valamint a térinformatikai szoftverekben alkalmazott interaktív komputergrafikai megoldásokat. A fejlesztői környezet hatékonyságának és használhatóságának bemutatására három klinikai demonstrációs program – képfúzión alapuló 3D besugárzástervezés, végeselem számításokon alapuló műtéti beavatkozás tervezése, 4D izotópdiagnosztikai vizsgálatok vizualizációja – készül.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Ari Lajos
Fókuszban az Irányított Betegellátási Rendszer - Dr. Horváth Ágnes, az OEP fôosztályvezetôjének tájékoztatójaaz IBR négy éves mûködésérôl Dr. Horváth Ágnes
IBR konferencia beszámoló Nagy András László
Radnai György, az Egészségügyi Reform Programirodakormánybiztosának válasza a Magyar Kórhászövetségnek azellátásszervezôkrôl szóló törvénytervezettel kapcsolatos kérdéseire Radnai György
Ó, reform, nem ellened haragszom, érted Dr. Weltner János
HBCS avagy a piac diszkrét bája (szelíd viszontválasz Dózsa Csaba „Agresszív” HBCS-politika címû írására) Dr. Szummer Csaba
Szerkesztőségi állásfoglalás Dr. Pásztélyi Zsolt
Adóssághelyzet az egészségügyi intézményekben - A Kincstári Biztosi rendszer tapasztalatai Forgács Péter
Kihívások a kórházhigiénében, Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR), 2004. Dr. Molnár Kornélia
Az egészségügyi minőségbiztosítás helyzete az Európai Unióhoz történő csatlakozás előtt - Beszámoló a Debreceni Egészségügyi, Minôségügyi Napok IV. Konferenciájáról Dr. Gődény Sándor
Elindult a Dr. Info,az ESzCsM telefonos és internetes tájékoztató szolgáltatása eEgészség Programiroda
Az ellátás különböző szintjeinek összekapcsolása - a hazai egészségügyi informatika következő nagy lépése Dr. Rékassy Balázs
Beszédfelismerés az orvosi dokumentáció korszerűsítésére Dr. Nyers Ágnes
MEDIP-Platformfüggetlen szoftver keretrendszer orvosi képfeldolgozáshoz Dr. Emri Miklós, Dr. Hajdu András, Dr. Kormos János, Lencse Zsolt
Laboratóriumi elvárások informatikai rendszerrel szemben Dr. Herczeg Tamás
Automatizálás az in-vitro diagnosztikai laboratóriumokban Keszei Péter
Új tudományág a palettán:az egészség-gazdaságtan - Beszélgetés Dr. Kaló Zoltán egészségügyi közgazdásszal Boromisza Piroska

Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Emri Miklós Intézmény: Debreceni Egyetem PET Centrum
Szerző: Dr. Hajdu András Intézmény: Debreceni Egyetem Informatikai Intézet
Szerző: Dr. Kormos János Intézmény: Debreceni Egyetem Informatikai Intézet
Szerző: Lencse Zsolt Intézmény: Debreceni Egyetem Informatikai Intézet

[1] Opposits Gábor, Valastyán Iván, Trón Lajos, Emri Miklós: Multimodalitású orvosi képfeldolgozás céljaira kidolgozott absztrakt szoftverkönyvtár, Neumann János Számítógéptudományi Társaság Képfeldolgozók és Alakfelismerők Szakosztályának IV. konferenciája, Miskolctapolca 2004, 227 – 231
[2] Csernátony Zoltán, Hajdu András, Manó Sándor and Zörgő Zoltán: 3D modell készítése ortopédiai műtétek szimulálásához, KÉPAF4 (2004), Miskolc-Tapolca, Hungary, 43-49.
[3] Zoltán Csernátony, András Hajdu, Sándor Manó and Zoltán Zörgő: The spiral cut technique for leg lengthening II – Finite Element Analysis, 1st Hungarian Conference on Biomechanics (2004), Budapest, Hungary, to appear.
[4] Hajdu András and Kormos János: A Debreceni Egyetem intézeteinek együttműködése különböző képfeldolgozási projektekben, Informatika a Felsőoktatásban 2002 (2002), Debrecen, Hungary, 773-780.
[5] Hajdu András and Zörgő Zoltán: Orvosi szoftver keretrendszer műtéti tervezéshez, KÉPAF 3 (2002), Domaszék, Hungary, 140-151.
[6] Zoltán Zörgő, András Hajdu, Sándor Manó, Zoltán Csernátony and Szabolcs Molnár: Analyzis of a new femur lengthening surgery, IEEE IASTED International Conference on Biomechanics (BioMech 2003) (2003), Rhodes, Greece, Biomechanics/34-38.
[7] Valastyán Iván, Balkay László, Emri Miklós, Trón Lajos; Validált kvantitatív PET szimulátor használata az orvosi képfeldolgozásban és diagnosztikai kutatásokban, Neumann János Számítógéptudományi Társaság Képfeldolgozók és Alakfelismerok Szakosztályának IV. konferenciája, Miskolctapolca 2004, 303 – 308.

INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG MEDIP – Platformfüggetlen szoftver keretrendszer orvosi képfeldolgozáshoz Dr. Emri Miklós, Debreceni Egyetem, PET Centrum Dr. Hajdu András, Dr. Kormos János, Lencse Zsolt, Debreceni Egyetem, Informatikai Intézet A projekt célja egy olyan platformfüggetlen, multimodalitású informatikai fejlesztői környezet kialakítása, amely lehetővé teszi a kutatási eredmények termékekben történő megjelenését, valamint megfelelő informatikai hátteret biztosít a képfeldolgozás körében végzett alap- és alkalmazott kutatásokban történő fejlesztésekhez. A kidolgozandó fejlesztői rendszer integrálja az alapszintű képfeldolgozási algoritmusokat, a korszerű szegmentációs, regisztrációs és képfúziós technikákat, a felületmodellezési algoritmusokat, valamint a térinformatikai szoftverekben alkalmazott interaktív komputergrafikai megoldásokat. A fejlesztői környezet hatékonyságának és használhatóságának bemutatására három klinikai demonstrációs program – képfúzión alapuló 3D besugárzástervezés, végeselem számításokon alapuló műtéti beavatkozás tervezése, 4D izotópdiagnosztikai vizsgálatok vizualizációja – készül. BEVEZETÉS Az orvosi képfeldolgozással foglalkozó kutatók és klinikusok számára az irodalomból megismert korszerű módszerek (pl. szegmenteció, regisztráció, 2D- és 3D képfúzió, digitális agyatlasz-technika, 3D felületmodellezés) és szoftverek rendkívül nehezen, vagy egyáltalán nem érhetők el, mivel az új fejlesztéseket elsősorban tudományos céllal, kutatólaboratóriumokban, valamint komoly informatikai háttérrel rendelkező klinikákon dolgozzák ki. Amennyiben ezek a szoftverek elérhetővé válnak, klinikai alkalmazásuk azért nem tekinthető optimálisnak, mert fejlesztőik igényei szerint készültek, így integrálásuk a helyi diagnosztikai rendszerbe gyakran lehetetlen. Az orvosi képfeldolgozással foglalkozó cégek csak nehezen tudják implementálni saját szoftvereikbe az irodalomban megjelenő legújabb algoritmusokat, mert a két szoftverfejlesztési stratégia – azaz a saját kutatási célra és a kereskedelmi célra történő fejlesztés – között lényeges különbségek vannak. A kutatóintézetekben a cél a gyors fejlesztés, ezért az itt fejlesztett programok általában egyszerűek, az adott célnak megfelelő felhasználói felülettel rendelkeznek. A szoftverfejlesztő cégek programjainak viszont ismerni kell a szabványos fájlformátumokat (pl. DICOM), a felhasználói felületének igazodnia kell a piaci elvárásokhoz. Ezt az ellentmondást az információs technológiával és a multimodalitású képfeldolgozással foglalkozó egyetemi kutatók, valamint az orvosi képfeldolgozás területén hardverés szoftverfejlesztéseket végző cég mérnökei által közösen kidolgozott fejlesztői keretrendszer segítségével fel lehet ol- 44 IME III. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2004. JÚNIUS dani. A kutatók és hallgatók számára elérhető könyvtárrendszer megfelelő keretet nyújthat a képfeldolgozó algoritmusaik implementálására, míg ugyanezen könyvtárrendszer felhasználásával a szoftverfejlesztő cég szakemberei az orvosi képfeldolgozás területén értékesítendő piaci terméket fejleszthetnek. Így ez a közösen kidolgozott fejlesztői rendszer biztosíthatja egy tudásközpont és egy technológiai központ hosszú távú együttműködését, és ezáltal az alap- és alkalmazott kutatási eredmények piaci termékben történő gyors megjelenését. Ennek a gondolatmenetnek megfelelően sikerült létrehozni azt a konzorciumot, amelynek munkájában egyetemi kutatók, képfeldolgozást alkalmazó klinikusok, valamint orvosi berendezéseket és szoftvereket gyártó cég mérnökei vesznek részt. A konzorcium egy közös projekt [3] keretében – a hasonló fejlesztésekben szerzett több tíz emberévnyi fejlesztői tapasztalat alapján – megfogalmazta azokat a célkitűzéseket, amelyeket megvalósítva a felvázolt kritériumoknak eleget tevő fejlesztői környezet kialakítható. Az új rendszer kialakításának szükségességét alátámasztották az orvosi képfeldolgozásban széleskörűen elterjedt programcsomagok (VTK, Khoros, Analyse, Iris Explorer, IDL, MATLAB, SPM) használata közben szerzett tapasztalatok. Általános véleményként fogalmaztuk meg, hogy ezek a szabadon elérhető, vagy megvásárolható szoftverek egy-egy speciális területen kiválóan alkalmazhatók. Problémát jelent azonban integrálásuk egy olyan program kidolgozása érdekében, amellyel szemben elvárás a korszerű felhasználói felület és az optimális számítási teljesítmény, mivel az egyes szoftverek más-más fejlesztési elképzelés mentén készültek, más-más adatszerkezetet alkalmaznak és más-más bővítési lehetőséget kínálnak. CÉLKITÛZÉS A projekt célja egy olyan platformfüggetlen, multimodalitású informatikai fejlesztői környezet kialakítása, amely lehetővé teszi a kutatási eredmények termékekben történő megjelenését, valamint megfelelő informatikai hátteret biztosít a képfeldolgozás körében végzett alap- és alkalmazott kutatásokban történő fejlesztésekhez. Fontos szempont volt, hogy a kidolgozandó fejlesztői rendszer integrálja az alapszintű képfeldolgozási algoritmusokat, a korszerű szegmentációs, regisztrációs és képfúziós technikákat, a felületmodellezési algoritmusokat, valamint a térinformatikai szoftverekben alkalmazott interaktív komputergrafikai megoldásokat. INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG Az első fejlesztési periódusban a cél nem meghatározott programok készítése, hanem egy olyan széleskörű könyvtárrendszer kidolgozása volt, amely biztosítja, hogy ugyanazon technológiák felhasználásával lehessen a különböző orvosi területek (neurológia, kardiológia stb.) matematikailag szükségszerűen különböző képfeldolgozási algoritmusait implementálni. Sikeres megvalósítás esetén ez a rendszer lehetőséget teremt a későbbi kutatási eredmények implementálására, a konzorciumi tagok további együttműködésére. A fejlesztői környezet folyamatos karbantartása, a szoftverkönyvtárak bővítése a témához kapcsolódó tudományos diákköri- és szakdolgozati témakörök révén hallgatók bevonásával is biztosítható. MEGVALÓSÍTÁS A megvalósítás a konzorcium által fejlesztett és kereskedelemben beszerezhető szoftverkönyvtárakból kialakított platformfüggetlen, háromrétegű fejlesztői környezet kialakításából, valamint három demonstrációs program segítségével hatékonyságának, ill. használhatóságának bemutatásából áll. A demonstrációs programok specifikálása, tesztelése klinikai szakemberek bevonásával történik. A fejlesztői környezet egyes rétegei az orvosi képfeldolgozás különböző témaköréhez kidolgozandó programok sajátságainak megfelelően a funkcionális (vagy matematikai) feladatokhoz, a megjelenítéshez és az interaktív grafikához, valamint a felhasználói felület kezeléséhez kidolgozott szoftverkönyvtárakat jelentik. A funkcionális réteg kidolgozását standard C++ nyelv korszerű tervezési módszereinek alkalmazásával oldottuk meg. A multidimenzionális, parametrizált típusú adatstruktúrák modellezését és kezelésükhöz szükséges algoritmusokat absztrakt módon implementáltuk [1]. Így az adattárolással és az elemi képfeldolgozással kapcsolatos algoritmusokat a képi modalitástól függetlenül, általánosan kezeljük. Hasonló absztrakcióval dolgoztuk ki a fájlformátum-független input/output felületet, amelynek a felhasználásával a fejlesztői rendszert tetszőleges kép- és adatformátum kezelésével lehet kibővíteni az alapkönyvtárak változtatása nélkül, amelyek alapkiépítésben a DICOM, INTERFILE, Analyze és MINC formátumokat ismerik. A képfeldolgozás további fontos objektumai a profil- és kinetikai görbék, valamint a VOI (volume of interest) struktúrák. A vizualizációs réteg, azaz a megjelenítési és a 3D interaktív komputergrafikai algoritmusok kidolgozása önálló programozás-technikai feladat volt. Jelentős erőforrás-ráfordítást igényelt az interaktív VOI- és referenciapont kijelölő grafikai felület kialakítása a térinformatikai szoftverekben alkalmazott módszerek mintájára. E szoftvermodul hatékonysága befolyásolja a kész programok használhatóságát, mert pl. a VOI analízis és a referenciapontok kijelölése az orvosi képfeldolgozás leggyakoribb, szakértelmet és komoly időráfordítást igénylő feladatai közé tartoznak. (1. ábra) A képfeldolgozó programok fejlesztése szükségszerűen megköveteli egy felhasználói felület használatát biztosító szoftverkönyvtár alkalmazását. Ehhez célszerű olyan rendszert kiválasztani, amely több platformon is elérhető. A kiválasztott szoftvercsomag, valamint a kidolgozott OpenGL alapú megjelenítési- és funkcionális szoftverkönyvtárak illesztésével sikerült a platformfüggetlen fejlesztői környezetet kialakítani (2. ábra). KLINIKAI TESZTPROGRAMOK A fejlesztői környezet kialakítása és tesztelése után három klinikai demonstrációs program – képfúzión alapuló 3D besugárzástervezés, végeselemes számításokon alapuló műtéti beavatkozás tervezése, 4D izotópdiagnosztikai vizsgálatok vizualizációja – segítségével vizsgáltuk a rendszer hatékonyságát és használhatóságát. 1. ábra Képregisztrációs- és képfúziós felhasználói felület és a VOI kijelölés eredménye IME III. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2004. JÚNIUS 45 INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG 2. ábra Platformfüggetlen fejlesztői környezet Képfúzión alapuló 3D besugárzás-tervezés Egy besugárzás-tervezés során a cél mindig az, hogy a nagy sugárdózisú tartományok konformálisak legyenek a PTV (planning target volume) alakjával, ami egyúttal az ép szövetek sugárterhelésének csökkenését is eredményezi. A tervezés során használt, fentebb említett kitüntetett térfogatok (VOI-k) pontos kezdeti definiálása azért különösen fontos, mert az ennek során elkövetett hibákat a sugárkezelés megszokott klinikai rutinjában már csak kis valószínűséggel korrigálják, ugyanis ezeket a paramétereket a későbbiekben általában nem ellenőrzik. A VOI-k kijelölésére a négy metszetképalkotó eljárásból (CT, MRI, SPECT, PET) származó digitális és képi információk használhatók. A 3D tervezéshez a CT-adatok mindenképpen szükségesek, hiszen ezek jelenítik meg a röntgensugár gyengülésén alapuló anatómiai információt, és biztosítják a pontos dózisszámításhoz nélkülözhetetlen szöveti elektrondenzitás- értékeket. Az életképes daganattömeg elhelyezkedéséről a CT csak közelítő információt szolgáltat, hiszen a kóros képletek csak a normális anatómiai viszonyoktól eltérő elhelyezkedésük vagy méretük alapján differenciálhatók. Ugyanez a megállapítás érvényes a hagyományos MR- képalkotásra is. A SPECT- módszer a nyomjelző anyagok többnyire afiziológiás volta és az eljárás rossz felbontóképessége következtében csak igen korlátozottan használható az életképes daganatszövet megjelenítésére. Így a besugárzás-tervezés számára ma még egyedül a PET-technika ad lehetőséget az életképes daganatszövet pontos körülhatárolására, ugyanis a fiziológiás nyomjelzőanyagokkal elméletileg bármilyen anyagcsere-folyamatot képes megjeleníteni. A kidolgozott szoftver segítségével a tervezést végző szakember tetszőlegesen választhat egy személy esetében a rendelkezésre álló CT-, MRI-, SPECT- és PET-vizsgálatok képanyagaiból. Ezeket egyedi vagy fúzionált módban tudja megjeleníteni, szükség esetén a regisztrációt automatikus és manuális (landmark alapú) módszerekkel tudja elvégez- 46 IME III. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2004. JÚNIUS ni. A céltérfogat kijelöléséhez automatikus- és manuális VOI-kijelölő módszereket lehet alkalmazni. A kijelölt 3D VOI-k valósidőben előállított 3D felületmodell segítségével egy 3D vizualizációt biztosító ablakban is megjeleníthetők. Végeselemes számításokon alapuló műtéti tervezés Az orvosi informatika egyik egyre nagyobb kihívásokkal szembesülő ágazata a műtéti tervezés, a beavatkozások számítógépes szimulációja. Az új műtéti eljárások kidolgozásánál ez a megközelítés különösen nagy előnyt jelent, hiszen az olcsó tesztelés mellett a várható eredmények is megbecsülhetők. A klinikus így egy egyszerű röntgen vagy akár CT felvétel által nyújtottnál sokkal konkrétabb adatokkal rendelkezhet még, mielőtt egyetlen szikevágás is történne. Ha öszszekapcsoljuk a felület- és testrekonstrukciós technikákat a mérnöki szoftverek nyújtotta testmodell-szerkesztő lehetőségekkel és a végeselemes elemzést lehetővé tevő (FEM/FEA) szoftverekkel, olyan gyakorlati alkalmazásokat hozhatunk létre, amelyek alkalmasak például az egyes műtéti beavatkozások hatékonyságát becsülni és értékelni. Kutatásaink célja a projekt szoftverkönyvtárára támaszkodva az ortopédia területén használható alkalmazások létrehozása, különös tekintettel a csontműtétekre. Kiinduló adatként a CT berendezés által szolgáltatott képfájlokat használjuk. Egyfelől egy új beavatkozás elméleti vizsgálatát végezzük, másfelől egy eset-orientált, interaktív alkalmazást fejlesztünk a csípőízület hibáit javító műtéti beavatkozások szimulálására és elemzésére. Ez a két irányvonal sok részfeladat tekintetében átfedi egymást. Ilyen például a tulajdonképpeni képadatok kinyerése az egyes orvosi fájlformátumokból, a képek javítása, a megfelelő szegmentációs technika kiválasztása, CAD – orientált testfelépítés, adatcsere a FEM/FEA eszközzel, a virtuális beavatkozás geometriájának megfelelő leírása. Távlati célként pedig a protézis-beültetés vizsgálatához, illetve személyre szabott protézisek kifejlesztéséhez, majd CAM rendszerrel végrehajtott gyártá- INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG sához szükséges grafikai és modellezési funkciók kialakítását lehet megfogalmazni. Az eddig elért eredményeinket a [2, 3, 5, 6] publikációk tartalmazzák. 4D izotópdiagnosztikai vizsgálatok vizualizációja Ez a nukleáris medicina témakörébe sorolható tesztprogram a különböző dinamikus tomográfiás- vagy planáris vizsgálatok egyedi, vagy fúzionált vizualizációjához kidolgozandó korszerű grafikai megoldások bemutatására készült. A fejlesztés célja elsősorban az OpenGL alapú vizualizációs könyvtáraink és a megfelelő hardveres gyorsítással rendelkező videokártyák együttes tesztelése volt. A tervezéstől napjainkig kiemelt figyelmet fordítunk a folyamatosan változó, új OpenGL technológiai megoldások orvosi képfeldolgozásban történő alkalmazhatóságának vizsgálatára. Ebben a tesztprogramban a felület- és térfogat renderelt, multiumodalitású megjelenítés algoritmusait teszteljük. A primer adathalmazból a megfelelő előkészítési procedúrák (simítás, interpoláció, transzformáció, szegmentáció és klaszter analízis) után a megjelenítendő szervek, szervrészek (pl. szív, tüdő) időben változó felületmodelljét állítjuk elő. A 3D megjelenítés a kiválasztott felületek esetében lehet „álló” vagy időben változó. Egy másik üzemmódban ugyanezen objektumokat volume-renderelt módszerrel lehet megjeleníteni. Ebben az esetben azt kívánjuk vizsgálni, hogy ez a rendkívül nagy számítási- és tárolási kapacitást igénylő eljárás milyen korlátokkal alkalmazható az orvosi képfeldolgozás esetében. EREDMÉNYEK Projektünk eddig elért eredménye, hogy rendelkezünk egy olyan platformfüggetlen, C++ alapú komplex fejlesztői rendszerrel, amelyet jelenleg egyszerre három helyen – két egyetemi intézetben és egy fejlesztő cégnél – használunk. A három rétegű, funkcionalitást, vizualizációt és felhasználói felületet tartalmazó könyvtárrendszert a projekt indításakor [4] megfogalmazott elképzeléseinknek megfelelően tudtuk alkalmazni Windows XP, Linux és IRIX operációs rendszer alatt. A fejlesztő rendszert sikeresen alkalmaztuk több, az agykutatás területéhez kapcsolódó programunk implementálása során [7]. A klinikai partnerekkel közösen kidolgozott három különböző, az orvosi munkát támogató képfeldolgozó program fejlesztése és optimalizálása jelenleg is tart, azonban az első tapasztalatok alapján rendszerünk az ilyen irányú munkában is alkalmazhatónak ígérkezik. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönjük azon klinikai partnerek együttműködését, akik a projekt keretében készített tesztprogramokkal kapcsolatos szakmai elvárásokat megfogalmazták és a programok felhasználói tesztelésében aktívan szerepet vállalnak. Fejlesztéseinket részben az IKTA4 6/2001, OTKA T032361, NKFP1A/0010/2002 és F043090 pályázatok segítségével finanszíroztuk. IRODALOMJEGYZÉK [1] Opposits Gábor, Valastyán Iván, Trón Lajos, Emri Miklós: Multimodalitású orvosi képfeldolgozás céljaira kidolgozott absztrakt szoftverkönyvtár, Neumann János Számítógéptudományi Társaság Képfeldolgozók és Alakfelismerők Szakosztályának IV. konferenciája, Miskolctapolca 2004, 227 – 231 [2] Csernátony Zoltán, Hajdu András, Manó Sándor and Zörgő Zoltán: 3D modell készítése ortopédiai műtétek szimulálásához, KÉPAF4 (2004), Miskolc-Tapolca, Hungary, 43-49. [3] Zoltán Csernátony, András Hajdu, Sándor Manó and Zoltán Zörgő: The „spiral cut” technique for leg lengthening II – Finite Element Analysis, 1st Hungarian Conference on Biomechanics (2004), Budapest, Hungary, to appear. [4] Hajdu András and Kormos János: A Debreceni Egyetem intézeteinek együttműködése különböző képfeldolgozási projektekben, Informatika a Felsőoktatásban 2002 (2002), Debrecen, Hungary, 773-780. [5] Hajdu András and Zörgő Zoltán: Orvosi szoftver keretrendszer műtéti tervezéshez, KÉPAF 3 (2002), Domaszék, Hungary, 140-151. [6] Zoltán Zörgő, András Hajdu, Sándor Manó, Zoltán Csernátony and Szabolcs Molnár: Analyzis of a new femur lengthening surgery, IEEE IASTED International Conference on Biomechanics (BioMech 2003) (2003), Rhodes, Greece, Biomechanics/34-38. [7] Valastyán Iván, Balkay László, Emri Miklós, Trón Lajos; Validált kvantitatív PET szimulátor használata az orvosi képfeldolgozásban és diagnosztikai kutatásokban, Neumann János Számítógéptudományi Társaság Képfeldolgozók és Alakfelismerok Szakosztályának IV. konferenciája, Miskolctapolca 2004, 303 – 308. IME III. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2004. JÚNIUS 47 INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG A SZERZÔK BEMUTATÁSA 48 Dr. Emri Miklós egyetemi diplomáját fizikusként szerezte a Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1984-ben. Ezután az orvosbiológiai kutatásokhoz kapcsolódó módszertani- és szoftverfejlesztéssel foglalkozott. Egyetemi doktori diszszertációját áramlási citometriás adat- feldolgozás területén végzett munkáinak összefoglalásából 1994-ben védte meg. Orvosi képfeldolgozással 1987 óta foglalkozik, PhD. dolgozatát a statisztikus parametrikus képfeldolgozás témában készítette el. Jelenlegi munkahelyén a Debreceni Egyetem PET Centrumában tudományos munkatársként a multimodalitású orvosi képfeldolgozás különböző területeivel foglalkozik. Dr. Hajdu András matematikus egyetemi diplomáját 1996-ban szerezte a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 2003-ban a Debreceni Egyetemen PhD. fokozatot szerzett a Matematika és Számítástudományok területen. Fő érdeklődési köre diszkrét matematikai módszerek elméleti kutatása és azok alkalmazása elsősorban a digitális képfeldolgozás területén. További kutatási területe még orvosi képfeldolgozási problémák vizsgálata, főként ortopédiai beavatkozások szimulációjával kapcsolatban. Jelenleg a Debreceni Egyetem Információtechnológia tanszékén dolgozik tanársegédként. Dr. Kormos János a KLTE TTK-n 1976-ban szerezte jeles rendű okleveles matematikusi diplomáját. Ezután a többdimenziós autoregressziós idősorok paramétereinek becslésével foglalkozott. Az eredményeket összegezve írta és védte meg 1980-ban doktori disszertációját. 1991 májusában sikeresen védte meg „Közel nem stacionárius folyamatok statisztikai elemzése” című kandidátusi értekezését. 1996-ban létrehozott egy alakfelismerés kutatócsoportot. Jelenleg a Debreceni Egyetem Információtechnológia tanszékét vezeti habilitált egyetemi docensként. Lencse Zsolt egyetemi diplomáját programtervező matematikusként szerezte a Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1992-ben. Fő érdeklődési területe a rendszertervezés, képfeldolgozás és szoftverhonosítás. Jelenleg tudományos munkatársként dolgozik a Debreceni Egyetem Információtechnológia tanszékén. IME III. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2004. JÚNIUS