Az elmúlt évtizedekben hazánk komoly nemzetközi elismerést vívott ki a vakcináció terén kifejtett eredményes tevékenységével. Magyarország járványügyi helyzete – köszönhetően példaszerűen működő immunizációs programjának – igen jónak mondható mind uniós, mind világviszonylatban. A fertőző betegségekkel szembeni hatékony védekezést tekintve azonban bőven van még tennivalónk a szakemberek szerint. A védőoltások szerepének értékelésekor a szakmai megfontolásokon túlmenően érdemes figyelembe venni bizonyos gazdasági szempontokat is. Minderről orvosok, járványügyi szakértők és közgazdászok tanácskoztak a Magyar Egészséggazdaságtani Társaság (META), a Világgazdaság és a Wyeth gyógyszergyár közös konferenciáján.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN FARMAKOÖKONÓMIA Vakcináció: a megtérülő befektetés Egy védőoltás-konferencia margójára Az elmúlt évtizedekben hazánk komoly nemzetközi elismerést vívott ki a vakcináció terén kifejtett eredményes tevékenységével. Magyarország járványügyi helyzete – köszönhetően példaszerűen működő immunizációs programjának – igen jónak mondható mind uniós, mind világviszonylatban. A fertőző betegségekkel szembeni hatékony védekezést tekintve azonban bőven van még tennivalónk a szakemberek szerint. A védőoltások szerepének értékelésekor a szakmai megfontolásokon túlmenően érdemes figyelembe venni bizonyos gazdasági szempontokat is. Minderről orvosok, járványügyi szakértők és közgazdászok tanácskoztak a Magyar Egészséggazdaságtani Társaság (META), a Világgazdaság és a Wyeth gyógyszergyár közös konferenciáján. „A védőoltások szakmai és gazdasági hatékonysága” címmel rendezett szimpóziumot a Magyar Tudományos Akadémián a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META), a Világgazdaság és a Wyeth gyógyszergyár. A rendezvényre meghívást kapott David E. Bloom, a Harvard School of Public Health közgazdász professzora, aki előadásában a következő kérdésre fókuszált: Milyen összefüggés mutatható ki a nemzetek egészségi állapota és gazdasági jóléte között, és ennek függvényében hogyan értékelődik át a vakcinációról alkotott eddigi állásfoglalásunk? Az előadó kifejtette: kutatásaik azt bizonyították, hogy az immunizációs programok nemzetgazdasági szempontból is hatékonyak. Miért is fordítunk társadalmi erőforrásokat az egészségre? – tette fel a kérdést Bloom professzor. A morális, etikai és humanitárius megfontolásokon túlmenően azért, mert az egészség alapvető emberi jog, amelyre minden ember jogosult. Az egészség társadalmi cél, és a kormányzatoknak meghatározó szerepe van abban, hogy jól működő, szabályozott egészségügyi ellátórendszert hozzanak létre és működtessenek. A válaszok evidenciának tekinthető fenti sora egy újfajta megközelítéssel bővült a közelmúltban. A legújabb kutatások szerint ugyanis azért is érdemes pénzt költenünk az egészségre, mert annak a nemzetnek, amelynek egészséges a lakossága, erős a gazdasága is. Az átlagéletkor 10 éves növekedése 1%-kal emeli az egy főre számított nemzeti jövedelmet (GDP-t). Már több tanulmány jelent meg arról – hangsúlyozta az előadó –, hogy egy nemzet jó egészségi állapota miként vezethet az ország bevételeinek növekedéséhez. Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb sarokkövét, a védőoltások bevezetését a kormányzatok általában költségté- 44 IME VII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2008. MÁRCIUS nyezőként kezelik, holott éppen e felfogás gyökeres megváltoztatására, paradigmaváltásra lenne szükség. Az immunizáció direkt és indirekt költségei mellett annak előnyeit is számba kellene venni. A vakcináció ugyanis sokkal inkább jövedelemteremtő befektetés, mint költségtényező – hívta fel a figyelmet Bloom professzor. A védőoltások szerepét magyarországi szempontból vizsgálva az előadó kiemelte: a magyar oltási lefedettség nemzetközi viszonylatban magas szintű. Mára azonban a születések alacsony száma miatt negatív népességnövekedéssel számolhatunk. A születések arányát tekintve hazánk 40%-kal marad el a globális hosszú távú termékenységi arányszámtól. Éppen ezért jobban meg kellene óvnunk társadalmi és gazdasági jövőnket – többek között a gyermekegészségügybe fektetett erőforrásokkal. A gyermekek vakcinációja befektetést jelent a nemzet egészére nézve. Az egészséges gyermekek ugyanis eredményesebben vesznek részt az oktatásban, több hasznot húznak az iskolában eltöltött időből. A közgazdászok egyetértenek abban, hogy az oktatás szintjének emelkedése gazdasági növekedést eredményez. Az egészséges populáció mágnesként vonzza a külföldi befektetőket, és ez további fejlődést von maga után. Az immunizáció előnyeit tehát nemcsak a gyermekek, hanem szüleik és közösségeik is élvezhetik – hangsúlyozta az előadó. A világon évente 10 millió gyermek nem éri meg az ötödik születésnapját. Közülük 2,5 millióan olyan betegségben halnak meg, amely védőoltással megelőzhető. Az iparilag fejlett országok kormányait, a WHO-t, az UNICEF-et, a Világbankot, a gyógyszeripar oltóanyag-gyártó szereplőit és civil alapítványokat tömörítő nemzetközi szervezet, a 2000-ben megalakult GAVI (Global Alliance for Vaccines and Immunization) missziójának tekinti, hogy különböző védőoltás-programok megszervezésével megmentse a világ gyermekeinek életét, és megóvja a lakosság egészségét egyes fertőző betegségekkel szemben. A GAVI 2020-ig tartó projektje egy olyan immunizációs program, amelynek keretében a hagyományos védőoltás-csomagon (gyermekbénulás, diftéria, szamárköhögés, tetanusz, kanyaró) túlmenően a Haemophilus influenzae B, a hepatitis B és a sárgaláz ellen, valamint a pneumococcus, rotavírus és meningococcus fertőzések elleni újfajta oltásokban részesíti 75 fejlődő ország gyermek lakosságát. A 13 milliárd dolláros projekt célja a gyermekhalandóság csökkentése, valamint a gyermekek fizikai és mentális fejlődésének javítása Afrika, Dél-Amerika és Ázsia legszegényebb országaiban. Bloom professzor beszámolt arról is, hogy 2007-ben a WHO javasolta a pneumococcus fertőzés elleni vakcina (7PCV) bevezetését a nemzetek oltási programjába. A fejlődő országokban a pneumococcus infekció az öt évesnél fiata- EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN FARMAKOÖKONÓMIA labb gyermekek körében a vezető halálokok között szerepel ,és évente egymilliónál több halálesetet okoz. Az előadó szerint a 7-PCV oltási rendbe történő bevezetését Magyarországon is meg kellene fontolniuk a döntéshozóknak, hiszen a pneumococcus hazánkban is több ezer gyermeket betegít meg évente. S bár a vakcináció pénzbe kerül, annak hiánya sokkal komolyabb költségekkel járó következményeket vonhat maga után – jelentette ki. Előadását egy Benjamin Franklin idézettel zárta: „Egy unciányi prevenció felér egy fontnyi gyógymóddal!” A konferencia másik külföldi előadója, Ralf René Reinert mikrobiológus-infektológus professzor (Institute for Medical Microbiology, National Reference Centre for Streptococci, University Hospital, Aachen, Németország) a WHO adatait idézve elmondta: 2005-ben több mint másfél millióan haltak meg a világon a Streptococcus pneumoniae fertőzés következményeként. A pneumococcus okozza a tüdőgyulladásos esetek legnagyobb részét – e betegségben hal meg a gyermekek 12%-a Európában, és 21%-a Afrikában. 2007-ben a WHO bejelentette, hogy a 7-PCV oltás bevezetését – mely könnyen integrálható a rutinszerű oltási folyamatba – prioritásként kezeli. A Robert Koch Intézet (STIKO) ajánlása alapján Németországban tavaly elindult az országos immunizációs program, amelynek értelmében 24 hónapos koráig minden gyermek megkapja a 7-PCV oltást. Az előadó kifejtette: egy oltás bevezetésének megfontolásakor mérlegelni kell, hogy a vakcina árát fizessük meg, vagy az oltás hiányában bekövetkezett betegség kezelését? Dr. Mészner Zsófia, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet igazgatója a magyar védőoltási rendszer eredményeinek ismertetése után a pneumococcus fertőzés elleni küzdelem megítélésének szempontjait vázolta. Egy 1993-tól 2003ig tartó retrospektív adatgyűjtésről szólva közölte: tíz év alatt a fővárosi Szent László Kórházban 139 beteg halt meg védőoltással megelőzhető fertőzésben, 40%-uk pneumococcus okozta meningitisben. A konjugált pneumococcus vakcinát 2006 januárjában vezették be Magyarországon, ugyanebben az évben megszületett a pneumococcus prevenciós szakmai irányelv is. Az előadó vázolta azokat a lépéseket, amelyeket a 7-PCV vakcina védőoltási naptárba illesztése kapcsán javasol az orvos-szakma. Elsőként a kockázati csoportok felmérését kell elvégezni a védőnők és az alapellátásban dolgozó orvosok közreműködésével, majd az OEP-támogatást összhangba kell hozni a módszertani ajánlással. Végül a kockázati csoportba tartozók oltásának támogatását a vakcina védőoltási naptárba történő beillesztésének kell követnie – költségvetési támogatással. Dr. Falus Ferenc országos tisztifőorvos, a konferencia levezető elnöke mindehhez hozzátette, hogy a döntéshozók már mérlegelik a pneumococcus elleni vakcina ingyenes hozzáférhetővé tételét a leginkább veszélyeztetettek számára. A vakcináció autoimmun betegségek komplex kezelési stratégiájában játszott szerepét Dr. Kerpel-Fronius Sándor, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Tanszékének egyetemi tanára ismertette. A profesz- szor elmondta, hogy az autoimmun betegek betegségük súlyosságával arányosan esendőbbek a fertőzésekkel szemben. Az immunszupresszív kezelések jelentősen csökkentik e betegek ellenállását, a biológiai terápiák pedig enyhén, de kimutathatóan tovább növelik a fertőzésekkel szembeni érzékenységüket. Meglepő módon az autoimmun betegségben szenvedők vakcinációja világszerte messze elmarad a kívánatos mértéktől, ezért annak beépítése a komplex kezelési stratégiába a jövő egyik fontos orvosi feladata – fejtette ki Kerpel-Fronius professzor. Visszatérve a védőoltások gazdasági értékeléséhez, Dr. Kaló Zoltán, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontja, valamint a META elnöke elmondta, hogy a ma alkalmazott egészségügyi technológiák eredményessége nem ritkán megkérdőjelezhető. Ezért ki kell szűrni a hatástalan eljárásokat az evidence based medicine alapján. A közpénzekből ugyanis csak a leginkább költséghatékony gyógymódokat vállalhatjuk fel. Az ellátórendszerben nem az a cél, hogy csökkenjenek a költségek, hanem az, hogy megfelelő, költséghatékony ellátást nyújtsunk a lakosságnak. A primer prevenciós programok többsége nem olcsó, és nem csökkenti az egészségügyi kiadásokat. A jövőbeni hasznot nem a pénzügyi megtakarítás, hanem a megnyert életminőség jelenti. Az előadó kijelentette: ne várjuk el a kiadások csökkenését az új típusú védőoltásoktól! Bár a védőoltások költségvetési terhe jelentős lehet, az azonnali kiadásokat a jövőbeni potenciális hasznok függvényében kell értékelni. Legyünk következetesek: a gyógyszerekhez hasonlóan a védőoltások befogadási döntéseit is előzze meg speciális modellezési ismeretek birtokában végzett kötséghatékonysági elemzés, amelynek eredményét tartsuk be. A 20. században az oltások nagyobb hatással voltak az emberiség egészségügyi állapotának javulására, mint bármely más egészségvédelmi intézkedés – fejtette ki a rendezvény záróakkordjaként Kersti Lindner, a Wyeth Kft. ügyvezető igazgatója. A vakcinák nem csak csökkentették, hanem gyakran meg is akadályozták olyan betegségek előfordulását, amelyek korábban embermilliók életét követelték évről évre. Az ebben az évezredben újonnan kifejlesztett, innovatív vakcinák egyre több betegségtől képesek megvédeni gyermeket és felnőttet egyaránt. Feladatuk, hogy az antibiotikum-rezisztens kórokozókkal felvegyék a harcot, így nemcsak a megelőzésben, hanem a betegségek kezelésében is szerepet játszanak. A Wyeth egyike a világ vezető vakcinafejlesztő és -gyártó vállalatainak, így több egyedülálló, innovatív oltással biztosítja kicsik és nagyok súlyos betegségek elleni védelmét. „Olyan gyógyszereket és egészségügyi termékeket fejlesztünk a világnak – nyilatkozta az igazgatónő –, amelyek javítják az életminőséget, és kiemelkedő értéket képviselnek a betegek és a társadalom számára. Társadalmi felelősségvállalásunk részeként minden olyan ügyet támogatunk, ami előremutató lehet az egészség megőrzésében, ezért tartottuk fontosnak részvételünket a mai konferencián. Hiszen jövőképünk egy egészségesebb világ megteremtése.” b.p. IME VII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2008. MÁRCIUS 45
