Intézmények:IME Szerkesztőség, Veszprémi Egyetem és MTA MFA
Évfolyam: II. évfolyam
Lapszám:2003. / 6
Hónap:szeptember
Oldal:34-38
Terjedelem:5
Rovat:INFOKOMMUNIKÁCIÓ
Alrovat:STRATÉGIA
Absztrakt:
Az egészségügyi informatika fejlődésének nagy lendületet adott az a tény, hogy az EU kutatási keretprogramjaiban – elsősorban az információs társadalom (IST) fejlesztéseken belül – az elsődleges prioritások között szerepel [1]. Az EU célkitűzésekkel konform prioritások várhatók hazánkban is, sőt az elmúlt néhány év fejlesztései már ennek a jegyében történtek. A dolgozat, példák felhasználásával, azt mutatja be, hogy az egészségügyi informatikai fejlesztés szükséges, de nem elégséges feltételét jelenti az általános célú informatikai infrastruktúra megteremtése, az elvárt sikerhez, az egészségügyi informatika interdiszciplináris területein originális kutatási tevékenység a versenyszférában pedig célratörő fejlesztési tevékenység is szükséges.
[1] http://www.cordis.lu/ist/ka1/health
[2] Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, KSH, Budapest, 1999.
[3] Kozmann Gy., Jókúthy A., Virányi V., Vassányi I.: Methodological Studies Related to Cardiovascular Risk Assessment, In: G. Surján et al. (eds): Health Data in the Information Society, 635-638, IOS Press, Amsterdam, 2002.
[4] Grundy, SM, D’Agostino, RB, Mosca L, et al: Assessment of Cardiovascular Risk by the Use of Multiple- Risk-Factor Assessment Equations, Circulation, 100:1481-1492, 1999.
[5] Szakolczai K., Haraszti K., Kozmann Gy.: Estimation and reproducibility issues in ECG signal monitoring. A simulation study. Meas. Sci. Rew. (to be published)
[6] van Herpen, G., van Eck, H.J.R., Kors, JA: The evidence against QT dispersion. IJBEM, 5:231-233, 2002.
[7] Szakolczai K., Kozmann, Gy.: Identification of electrical source distribution defects: model-based evidences, IJBEM, 5:234-235, 2003.
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ STRATÉGIA Gondolatok az egészségügyi informatika fejlesztéséről Dr. Kozmann György, Veszprémi Egyetem és MTA MFA Szakolczai Krisztina, MTA MFA Az egészségügyi informatika fejlődésének nagy lendületet adott az a tény, hogy az EU kutatási keretprogramjaiban – elsősorban az információs társadalom (IST) fejlesztéseken belül – az elsődleges prioritások között szerepel [1]. Az EU célkitűzésekkel konform prioritások várhatók hazánkban is, sőt az elmúlt néhány év fejlesztései már ennek a jegyében történtek. A dolgozat, példák felhasználásával, azt mutatja be, hogy az egészségügyi informatikai fejlesztés szükséges, de nem elégséges feltételét jelenti az általános célú informatikai infrastruktúra megteremtése, az elvárt sikerhez, az egészségügyi informatika interdiszciplináris területein originális kutatási tevékenység a versenyszférában pedig célratörő fejlesztési tevékenység is szükséges. BEVEZETÉS A XX. század második felétől indulóan a számítástechnika, a számítógépek megjelenése számos orvosi alkalmazásra talált. Nem alábecsülve azt a szerepet, amelyet az egészségügyi ellátás adminisztratív, gazdasági területén tapasztalhattunk már az 1960-as évektől, számos elvi jelentőségű diagnosztikai és terápiás eljárás kidolgozása is lehetővé vált, lényegesen megnövelve az egészségügyi ellátás eszköztárát. A létrejött új eszközök (1956: Anger kamera, 1973: CT, 1982: MRI) széleskörű gyakorlati alkalmazása megtörtént. A személyi számítógépek és a számítógép hálózatok megjelenése tette lehetővé a „nagyüzemi” betegellátás szempontjából rendkívül fontos alapellátási és kórházi információs rendszerek megjelenését. Ez utóbbi fontos következményeként említhető az elektronikus páciens rekord megjelenése is, amely rendet tett (illetve rendet tenni hivatott) az egészségügyi adatok tengerében. Ahhoz, hogy az információs rendszerek egy intézményen belül, vagy intézmények közötti kooperációban megfelelően működhessenek, kiemelkedő szerepet kaptak a különféle szabványosítási, egységesítési törekvések. Az utóbbi évtizedben lejátszódott a kommunikáció egy forradalma, megjelent a mobil kommunikációs eszközök számos generációja, kiépült és rohamosan a telítődés irányába halad a világháló, az Internet terjedése. Mindezek reálissá teszik az egészségügyi ellátás rendszerének átdolgozását is. A fejlődés két fő iránya várható: • Az elosztott egészségügyi rendszer jogosult szereplőinek összekapcsolása megfelelő kommunikációs rendszerekkel. 34 IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER • A korábban megoldhatatlan, nagy számításigényes egészségügyi feladatok megoldása, a diagnosztika és a terápia minőségi jellemzőinek lényeges javítása. Az informatika terjedése mindenképpen elősegíti, hogy a „kvantitatív jelleg és a dokumentáltság” erősödjön az egészségügy, sőt az egészségmegőrzés minden területén. Az informatika egészségügyi alkalmazásának fontossága elismert tény a világ nagy részén, hazánkban is. Az Európai Unió 2000 márciusában jóváhagyott iránymutató elképzeléseket, amelynek 2002-ben további megerősítése született. Az Európai Parlament és a Tanács 2002-ben elfogadta a „Közösségi akcióprogram a népegészségügy terén (20032008)” programját. Magyarországon jelenleg az Informatikai és Hírközlési Minisztérium koordinálásával folyamatban van a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) lebontása az egyes ágazatokra, így az egészségügyi és szociális ágazatra is. A kidolgozás stádiumában lévő munkaverziók követik az európai prioritások szellemét. Jelen dolgozat népegészségügyi adatok alapján megjelöl néhány fontos informatika-alkalmazási területet, másrészt – példákon keresztül – megvilágítja a sikeres K+F tevékenység két fő komponensét. Ennek értelmében az aktuális tennivalók általános és feladatspecifikus komponensei: • Az általános célú informatikai infrastruktúra országos elterjesztése (ez magában foglalja a nagysebességű számítógép-hálózatok, az internet, a mobil szolgáltatás létrehozását, valamint az egészségügyi alkalmazáshoz megkívánt adatbiztonsági, jogi és finanszírozási háttér megteremtését). • Egészségügy specifikus kutatások végzése (pl.: új érzékelők fejlesztése, az alkalmazásokhoz igazodó adat- és képfeldolgozási, döntéstámogatási metodikák kidolgozása, lényegkiemelési, validálási, alapkutatási és modellezési feladatok megoldása). A két azonos fontosságú terület közül jelen dolgozatban az utóbbira fektetjük a nagyobb hangsúlyt. ALKALMAZÁSI PREFERENCIÁK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZEMPONTBÓL Az 1. ábra a KSH által publikált nemzetközi összehasonlítás adataiból készült [2]. Ebből látszik, hogy a mortalitási mutatók szempontjából, az informatikai megoldásoknak a legtöbb keresnivalója a keringési rendszer betegségeivel kapcsolatban van. Különösen igaz ez a tény, ha nem csupán a mortalitási adatokat tekintjük, hanem a krónikus betegség kezeléséből származó krónikus ellátási feladatokat INFOKOMMUNIKÁCIÓ STRATÉGIA is. A keringési rendszer betegségei döntően életmódbeli hibákra vezethetők vissza, így nyilván elsődlegesen fontos a helyes életmód kialakítás informatikai támogatása is. Ez utóbbi azért is fontos, mivel a daganatos betegségek mintegy 40%-a ugyancsak életmódbeli hibákra vezethető vissza. Kutatási feladatot a hazai alkalmazhatósági vizsgálat és az ezt követő adaptációs eljárás elvégzése jelenti, amelynek eredményeként a kiindulási Framingham összefüggés egyes „szabad paramétereit” oly módon változtatjuk, hogy az a magyar populáció esetében „torzítatlan” becslésre legyen képes. Ismert, hogy a Framingham-összefüggések különböző kardiovaszkuláris események incidenciáját becsülik, a kezdetben egészséges egyénekre, egy megadott időintervallumon belül. Ebből kiindulva, egy megfelelő populáció-modell segítségével, meghatározható – a Framingham formulák igazsága esetén a vizsgált betegségosztályokban – a prevalencia értéke (globálisan, életkor és/vagy nemek szerinti bontásban), ami viszont összevethető a hazai mintákból generált adatokkal és ezáltal a szabad paraméterek módosított értéke becsülhető [4]. A 2. ábra egy ilyen modell számítás eredményét mutatja. 1. ábra Az európai népesség kormegoszlására standardizált halálozási arányszámok néhány kiemelt haláloki főcsoport szerint. A Box & Whisker diagramban rendre látható a 15 EU tagország adatainak szóródása, a mellette lévő oszlopban a magyarországi adat [ ]. (DAG: daganatos betegségek, KER: keringési rendszer betegségei, LÉGZ: légzőrendszer betegségei, EM: emésztőrendszer betegségei) KUTATÁSI VONATKOZÁSOK Az alábbiakban az EU5 keretprogram IST fejezetének célkitűzései szerint bemutatjuk a fontosabb egészségügyi informatikai K+F irányokat, röviden utalva olyan kutatási feladatokra, amelyek használható egésszé teszik az általános célú informatikai infrastruktúra fejlesztéseket. AZ ÁLLAMPOLGÁROK INTELLIGENS EGÉSZSÉGÜGYI KÖRNYEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA AZ INFORMATIKA ESZKÖZEIVEL Ebbe a csoportba olyan feladatok sorolandók, amelyek elősegítik az egészség megőrzését, késleltetik a betegségek kialakulását. A cél elérésének fontos eszköze a tájékoztatás, valamint – elsősorban a népegészségi szempontból legfontosabb betegségek – rizikófaktorainak, a betegség kialakulását elősegítő életmód-hibáknak a személyre szóló felderítése, a szükséges életmód-korrekciós lépések megtételének segítése. A segítés felvilágosító és tanácsadó tevékenységen keresztül valósulhat meg. A kvantitatív kardiovaszkuláris rizikóbecslés empírikus összefüggésének meghatározására számos nagy tanulmány létezik, ezek közül a legismertebb a „Framingham study”, amely több évtizeden keresztül követte egy amerikai kisváros lakóinak egészségi történetét [3]. A statisztikai értékelés eredményeikből többféle empírikus egyenlet ill. táblázat került kidolgozásra, amelyeket széleskörben alkalmaznak a világban. Nyilvánvaló, hogy ezen összefüggések felhasználása relatíve egyszerű, a korszerű informatikai eszközökkel lényegében rutin munka. 2. ábra Az egészséges népesség csökkenése – modell számítás alapján – az egyes korcsoportokban bekövetkező kardiovaszkuláris megbetegedések miatt, 10 000 fős kezdeti populáció alapján. Az oszlopdiagram elkülönülő részei szemléltetik az eredetileg egészséges populációban az egyes évtizedek alatt kumulálódó beteg-hányad alakulását (a halálozások miatti populáció-létszám csökkenését a példában elhanyagoltuk). A hagyományos orvosi mérések, jobbára csak „pillanat értékekkel, mintákkal” dolgoznak, gyakorlati okokból korábban nem nyílt mód a különböző élettani folyamatok korrekt mintavételezésére, úgy ahogyan azt az univerzálisan érvényes Shannon-tétel előírná. Az informatikai módszerek intenzív megjelenése az egészségügyben, ezen az állapoton jelentősen tud segíteni, és ez nyilvánvaló feladata a kutatásoknak. Egyszerű példaként tekintsük a rizikóbecsléshez is szükséges vérnyomásmérés esetét. A felhasznált becslési eljárások input adatként jobbára a szisztolés vérnyomásértéket kérik (néha három ilyen mérés átlagát). Amióta elterjedten használják az ambuláns vérnyomásmérőket, ismert, hogy a vérnyomás napszaki ingadozása jelentős (SD 20 Hgmm), tehát felmerül a kérdés, hogy vajon milyen adattal számoljunk? A 3. ábra egy szimuláció eredményét mutatja, amely reális szórást vesz figyelembe az előforduló vérnyomások becslésénél, illetve ennek a felhasználásával becsüli a pontatlan vérnyomás megadás hatását a rizikóbecslésére (az odds ratio-ra). Láthatók az óriási különbségek, így világos, hogy pillanatnyi mérések alapján a rizikó nem becsülhető [4]. Informatikai rendszerek esetében nyilván kialakítandó egy olyan „tanuló-jellegű” algoritmus, amely meghatá- IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER 35 INFOKOMMUNIKÁCIÓ STRATÉGIA rozza a napi vérnyomás átlagot és ezzel egy stabilabb becslést szolgáltat. rültek meghatározásra. Mivel a 3. ábrán a V2 a megtartott elvezetések közé tartozott, az ennél látható hiba kizárólag a visszahelyezés pontatlanságából származik. A hibákat tömörített formában az ún. Box & Whisker diagramok mutatják, a jelmagyarázatnak megfelelően jelölve a mediánt, a kvartiliseket és a hiba min-max értékeket. Látható, hogy a hibák erősen ferde eloszlást mutatnak, többnyire a hagyományos EKG zajszintjével összemérhető hibát eredményezve, de néhány elvezetésnél (elsősorban V3) esetenként a hiba megközelíti a döntési küszöb értékét. 3. ábra A pillanatnyi vérnyomásmérésen alapuló kardiovaszkuláris rizikóbecslés ingadozása a napi átlag (M) esetében számított érték körül. Az ingadozás értékét pozitív és negatív irányban egyaránt x1 és x2 szórásra határoztuk meg az életkor függvényében. Az OR értékek azt mutatják, hogy az M érték esetéhez viszonyítottan hányszoros rizikóérték kapható a pillanatértékek alapján. AZ ÁPOLÁS INTELLIGENS PÁCIENS EGYSÉGEINEK, RENDSZEREINEK KIDOLGOZÁSA Ebbe a csoportba olyan új termékek és szolgáltatások kialakítása sorolandó, amely ellentétben az eddigi kisebbnagyobb centrumokhoz kötött ellátással, gyakorlatilag lehetővé teszik az ellátást tér- és időbeli megkötések nélkül. Tipikus példának az otthoni (vagy mobil körülmények közötti gondozás) monitorozás megvalósulását tekintjük, de ebbe a csoportba értendő az ellátásban résztvevő személyek, szervezetek folyamatos együttműködését lehetővé tevő megoldások kidolgozása is. A feladathoz tartozó kutatási feladatok szemléltetésére tekintsük az alábbi problémát. Távmonitorozási esetekben alapvető követelmény a mérésreprodukálhatóság biztosítása, hogy a klinikai értelemben azonos állapotú egyén mért adatai hasonlóak legyenek. Ennek érdekében rendkívül fontos a páciensre háruló mérési, mérés-előkészítési folyamatok egyszerűsége, reprodukálható kivitelezhetősége. EKG típusú vizsgálatok esetén ez az elvezetések számának csökkentését kívánja, ami viszont együtt jár a diagnosztikai információtartalom csökkenésével. Az egymással ellentétes irányban ható egyszerűsítési és diagnosztikai információ megtartási kívánalmak optimuma az információtechnológiai eszközök birtokában elérhető, amennyiben az elektródavisszahelyezési szempontok szempontjából meghatározzuk a 12-elvezetéses rendszer reprodukálhatóan visszahelyezhető elvezetéseit és kialakítjuk a nem-mért elvezetések jelének személyre szabott becslési eljárását. A 3. ábra a visszahelyezés és a nem-mért elvezetések jeleit becslő eljárás eredő hibájára mutat be példát, az ST60 paraméter esetére. A bemutatott vizsgálat 150 főből álló vegyes populáció testfelszíni potenciáltérképeinek felhasználásával készült [5]. Ebben az esetben a I, II, és V2 elvezetéseket tartottuk meg, a hiányzó prekordiális elvezetések jelei becsléssel ke- 36 IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER 4. ábra Példa a prekordiális EKG elvezetésekben a személyre szabott ST-60 paraméter becslés eredő hibájára RMS (négyzetes közép) értékkel jellemezve [µV]. AZ EGÉSZSÉGÜGY PROFESSZIONÁLIS SZEREPLÔIT TÁMOGATÓ INTELLIGENS RENDSZEREK Ebbe a csoportba a diagnózist és a terápiát segítő – többnyire számításigényes adatfeldolgozást igénylő – rendszerek értendők, ezek egyik fontos „hozadéka” az oktatás, továbbképzés háttéranyagának gazdagodása is. Az EU5 keretprogram esetében ezen feladaton belül finanszírozódtak a nem, vagy minimálisan invazív eljárások egységei, módszerei, valamint az orvosok mobilitását támogató rendszerek is. Ezen a csoporton belül elképzelhető feladatokra talán még fokozottabb mértékben igaz, hogy az informatikai eszköztár jelenléte vonzza az egzaktabb természettudományoknál bizonyított eljárások hasznosítását, az egyszerű applikáció helyett a megoldandó feladatok egyfajta újragondolását. Álljon itt két példa! Ismert, hogy az utóbbi évek orvosi irodalmában fontos helyet foglal el a kamrai szívizom repolarizációjának vizsgálata. Számos publikáció szerint az ún. QT-diszperzió egyike azon jelenségeknek, amely a repolarizáció kóros voltára utal. Ez feltehetőleg így is van, de a módszer amellyel ennek kimutatása történik, nevezetesen az egyes elvezetésekben mérhető QT intervallum hosszak különbözőségének vizsgálata, fizikai alaptörvények alapján bizonyíthatóan nem alkalmas ennek megállapítása a mért eltérések mérési hibák következtében jelentkeznek [6]. Második példaként idézzük fel az elektrokardiológia egyik invariancia elvét, amely már Wilson óta ismert. A INFOKOMMUNIKÁCIÓ STRATÉGIA „ventrikuláris grádiensről” van szó, amely a klasszikus ismeretek szerint független a szívizom aktivációs sorrendjétől, csak az egyes sejtek akciós potenciáljának függvénye. Bizonyítható, hogy amennyiben ez a tény igaz, az ún. testfelszíni potenciáltérképek értelmezésénél, azaz amikor a testfelszíni potenciáleloszlásokból a szívizom hibák meglétére, elhelyezkedésére, nagyságára kívánunk következtetni, az ún. QRST integráltérképek képzésével külön vizsgálható az infarktusok, ischemiák léte a kamrai ingerületvezetés zavaraitól. A fentiekben vázolt invariancia beépült a szívmodellekbe is, amelyek egyébként jól felhasználhatók különböző diagnosztikai kritériumok, hipotézisek felállításához [7]. Azon kutatások során amelynek a célja éppen az volt, hogy ellenőrizze az elektrokardiológiai tudást megfogalmazó numerikus szívmodellek érvényességi körét, meglepetéssel tapasztaltuk, hogy ez a feltételezés nem tartható. A 4. ábrán az ún. QRS és QRST integráltérképek korrelációsegyütthatóit ábrázoltuk normál, és néhány patológiás esetre. Az, hogy a korrelációk mediánja minden entitás esetén magas és az alsó kvartilis is csak néhány esetben csökken 0,9 érték alá, azt jelenti, hogy a depolarizáció időpontja és az akcióspotenciálok hossza szoros (lineáris) kapcsolatban van, tehát az említett invariancia nem érvényes. A kamrai aktiváció szekvenciájának megváltozása megváltoztatja a szívizomsejtek akciós potenciálját, a „re-modelling”, vagy a „cardiac memory” jelenség néven szereplő jelenség játszódik le (5. ábra). ÖSSZEFOGLALÁS Az információtechnológia megjelenése az egészségügyben nem egyszerűen bizonyos számítástechnikai eszközök megvásárlását jelenti, ezt részben megelőzi, részben kiegészíti egyes feladatok újragondolása, pontosítása, a kapcsolódó interdiszciplináris kutatási feladatok ellátása. Ezen tevékenység elvégezhetősége igényli az ilyen kérdésekben jártas intézmények életrehívását, erősítését, a különböző diszciplinákat megoldani képes – az egyes tárcák határain 5. ábra A QRS és QRST integráltérképek korrelációs együtthatóinak Box & Whisker diagramja normálokra és különbözó patológiás esetekben. (AMI és PIMI: anterior és poszteroinferior miokardiális infarktus, CAD: koszorúérbetegség, WPW: Wolff-Parkinson-White szindróma, ARRH: malignus aritmiák) átnyúló – együttműködési hálózatok megteremtését. A versenyszféra kapcsolódó területén intenzív, originális fejlesztési tevékenység szükséges. Természetszerűen mindez igényli az egészségügyi informatikai oktatás, és a szakemberképzés erősítését is. Az új technológia új fogalmakat hoz be az ellátás gazdálkodási-finanszírozási spektrumába is. A finanszírozó szerveknek nyilván fel kell készülni arra, hogy ezeket megfelelő kondíciókkal regisztrálják, elismerjék. Fontos azonban látni, hogy ez a végiggondolt esetekben nem szinonimája a nagyobb támogatás igénylésének, inkább szinonimája „ugyanazon” támogatási összeg célszerűbb felhasználásának. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A cikkben említett kutatásokat az OTKA 030747, OTKA 035268, NKFP 2/052/2001, IKTA 128/2001 projektek támogatták. IRODALOMJEGYZÉK [1] http://www.cordis.lu/ist/ka1/health [2] Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, KSH, Budapest, 1999. [3] Kozmann Gy., Jókúthy A., Virányi V., Vassányi I.: Methodological Studies Related to Cardiovascular Risk Assessment, In: G. Surján et al. (eds): Health Data in the Information Society, 635-638, IOS Press, Amsterdam, 2002. [4] Grundy, SM, D’Agostino, RB, Mosca L, et al: Assessment of Cardiovascular Risk by the Use of Multiple-Risk- Factor Assessment Equations, Circulation, 100:14811492, 1999. [5] Szakolczai K., Haraszti K., Kozmann Gy.: Estimation and reproducibility issues in ECG signal monitoring. A simulation study. Meas. Sci. Rew. (to be published) [6] van Herpen, G., van Eck, H.J.R., Kors, JA: The evidence against QT dispersion. IJBEM, 5:231-233, 2002. [7] Szakolczai K., Kozmann, Gy.: Identification of electrical source distribution defects: model-based evidences, IJBEM, 5:234-235, 2003. IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER 37 INFOKOMMUNIKÁCIÓ STRATÉGIA A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Kozmann György Az MTA doktora. Villamosmérnöki oklevelet 1964-ben szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ezt követően az MTA KFKI kutatója lett. Kezdetben szilárdtestfizikai és reaktorfizikai mérésekkel foglalkozott, 1972-73-ban az Institut Laue-Langevin (Grenoble) vendégkutatója. Biomérnöki kutatásokkal foglalkozik 1973-tól, az erre a feladatra létrehozott osztály vezetőjeként. 1986 és 1989 között a Nora Eccles Harrison Research and Training Institute, University of Utah vendégprofesszora. A KFKI átalakulását követően az MTA MFA Biomérnöki Osztályának vezetője lett. A felsőoktatásba intenzíven 1993-ban kapcsolódott be, a Veszprémi Egyetemen. 1998-óta főállásban a Veszprémi Egyetem Információs Rendszerek Tanszékének a vezetője. Ve- zetése alatt indult meg az országban elsőként az egyetemi szintű graduális egészségügyi informatika képzés szakirány szinten, a Műszaki informatika szak keretében. Vezetője volt az egészségügyi informatika témakörében futó Ph.D. alprogramnak, jelenleg a Veszprémi Egyetem Informatikai Tudományok Doktori iskolájának alapító tagja. A NJSZT Orvosbiológiai Szakosztály elnöke, az MTA Orvosi Informatika Munkabizottság tagja, a VEAB Egészségügyi Informatika Munkabizottság elnöke, a MIE 2002 Európai Orvosi Informatikai Kongresszus Helyi Szervező Bizottságának elnöke, az Információ és Menedzsment az Egészségügyben című lap főszerkesztője, az NKFP 2/052 „Költséghatékony egészségmegőrzés és gyógyítás információtechnológiai módszerekkel” c. projekt konzorciumvezetője. Szakmai érdeklődése elsősorban az elektrokardiológiai mérések és modellezések terére, valamint a távdiagnosztikára terjed ki. Szakolczai Krisztina A Veszprémi Egyetem műszaki informatika szakán szerzett mérnök-informatikus oklevelet, 1997-ben. 1997-2000-ig a Veszprémi Egyetem Orvosi informatikai PhD képzésében vett részt, a doktori abszolutóriumot 2002-ben megszerezte. 2000 szeptemberétől az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet Biomérnöki Osztályának tudományos munkatársa. 2000 novemberétől a VEAB Egészségügyi Informatikai Munkabizottság Titkára, 2003-tól a NJSZT Orvosbiológiai szakosztálya vezetőségének kooptált tagja. Az 1998-ban és 2000-ben megrendezett Neumann Kollokviumok társszervezője. Kutatási tevékenység: elektrokardiológiai modellezés, valamint statisztikai elemzés. 1998 óta részt vesz a Veszprémi Egyetem Információs Rendszerek tanszéken folyó egészségügy informatika képzés graduális oktatásában. Értéknövelő a kórházi informatika Paradigmaváltás tanúi vagyunk a kórházi informatikában, hiszen a robbanásszerű infokommunikációs fejlődés alapvető változást eredményez az egészségügyi ellátás és a gyógyítás hagyományos módszereiben. Végeredményben két tendencia figyelhető meg: egyrészt a betegellátó szervezetek informatikai rendszerében az adatok bármikor és bárhonnan lekérdezhetővé válnak akár mobil eszközökkel is, másrészt az internet interaktivitása számos felhasználási lehetőséget kínál a gyógyító és ápolási munkában is. Az internet, mint gyökeresen újszerű technológia megjelenése egy rendkivüli lehetőséget tár fel az egészségügyi informatikai alkalmazások számára. Megszűnnek az intézmények földrajzi határai, a jogosultság határozza meg az egyes adatok elérhetőségét és nem a fizikai elhelyezkedés. Az infokommunikációs technikák (pl. „Blue-tooth” hálózati kapcsolat) alkalmazásával kifejlesztett, internet alapú informatikai rendszer – melyek lassan már a hazai kórházakban is megjelennek – lehetővé teszik az adatok tér- és időbeli korlátoktól független, közeli és távoli helyekről történő elérhetőségét. Az orvos – megfelelő jogosultság esetén – akár a kórházi műtőben, akár a vizit során a betegágy mellett, vagy akár egy száguldó a mentőautóban is lekérdezheti a beteg kórtörténetét. Az EU csatlakozás küszöbén hazánkban is előtérbe kerül a regionális integrált informatikai rendszerek használatának szükségessége. A privatizáció előtt álló kórházak értékét pedig jelentősen meghatározza a bevezetett informatikai rendszerek integráltsága, a betegellátási dokumentációk számítógépes nyílvántartása és gyors lekérdezhetősége. A kórházi informatika – egy neves szakember megfogalmazása szerint – így válik a menedzsment számára „úri huncutságból a mindennapi döntéshozatal stratégiai eszközévé.” (Szerk.) 38 IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER
