IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

A betegbiztonsági kultúra felmérése és elemzése a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában

  • Cikk címe: A betegbiztonsági kultúra felmérése és elemzése a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában
  • Szerzők: Dr. Dombrádi Viktor, Gáll Tibor, Dr. Bíró Klára, Hemaid Nóra, Dr. Nagy Attila Csaba, Dr. Bányai Gábor
  • Intézmények: Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Egészségügyi Menedzsment és Minőségirányítási Tanszék, Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet, Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet
  • Évfolyam: XVIII. évfolyam
  • Lapszám: 2019. / 5
  • Hónap: június
  • Oldal: 19-22
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: MINŐSÉGMENEDZSMENT

Absztrakt:

Jelen kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában a korábbi hazai felmérésekhez viszonyítva milyen a betegbiztonsági kultúra, továbbá megvizsgáltuk, hogy van-e statisztikailag szignifikáns különbség azon dolgozók válaszai között, akik közvetlen kapcsolatban állnak a beteggel, azokhoz képest, akik nem. Elemzés alá vettük továbbá azt is, hogy a betegbiztonsági kultúra különböző aspektusai között milyen kapcsolat található. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a Klinikai Központ a csapatmunka kivételével jobb eredményt ért el a korábbi felmérésben részt vett kórházakhoz képest. A nem büntető reagálás a hibákra és a betegbiztonság értékelése a szervezeti egységen belül szignifikánsan kedvezőtlenebb volt azoknál a dolgozóknál, akik közvetlen kapcsolatban állnak a beteggel. A betegbiztonság különböző aspektusai között több szignifikáns kapcsolatot találtunk, viszont ezek egyike sem volt erős.

Angol absztrakt:

In our current research we have investigated the pa tient safety culture within the University of Debrecen Clinical Center by comparing results from earlier surveys regarding the topic. We have also analyzed if there is a statistically significant difference between the responses of those workers who are in direct contact with patients compared to those who are not. Finally, we have checked if there are any connections between the various aspects of patient safety culture. According to the results, with the exception of teamwork, the Clinical Center performed better than those hospitals which participated in the earlier surveys. Furthermore, those who have direct contact with patients gave significantly worse responses in the nonpunitive response to errors and overall patient safety grade then those who do not have direct contact with patients. Finally, we detected several significant connections between the various aspects of patient safety culture, however, none of these were strong.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Kósa József
Tartalom IME Szerkesztőség
Négyen egy irányba - Interjú Prof. Dr. Ádány Rózával Haiman Éva
A telemedicina nemzetközi helyzetismertetése és a hazai telemedicina program szabályozási és finanszírozási kihívásai, II. rész Dr. Dózsa Csaba, Dr. Ruzsovics Ágnes
Krónikus vesebetegség: kihívás az egészségügyi rendszerek számára IME Szerkesztőség
Jön, jön, jön ... a Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. verzió Dr. Balkányi László
Stratégiai együttműködés az IME és a Semmelweis Egyetem között IME Szerkesztőség
Teljesítményalapú finanszírozás bevezetése a rehabilitációs ellátásban – szervezői és intézet-finanszírozási tapasztalatok Sipos Júlia , Dr. Cserháti Péter, Németh Judit
A betegbiztonsági kultúra felmérése és elemzése a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában Dr. Dombrádi Viktor, Gáll Tibor, Dr. Bíró Klára, Hemaid Nóra, Dr. Nagy Attila Csaba, Dr. Bányai Gábor
A MediKlaszter nyilvános elnökségi megbeszélése IME Szerkesztőség
Stratégiai együttműködés a Semmelweis Egyetem és a Richter Gedeon Gyógyszergyár között Boromisza Piroska
Aktualitások az asztma bronchiale kezelésében Dr. Kovács Gábor , Prof. Dr. Tamási Lilla, Dr. Müller Veronika
Rajtad is múlik! Képzett Beteg edukációs program tapasztalatai szervátültetetteknél Dr. Grózli Csaba
Nemzetközi Klinikai Vizsgálatok Napja: évente több tízezer magyar betegnek jelentenek esélyt a klinikai vizsgálatok IME Szerkesztőség
Az egyéni adatokra épülő, kockázat-kiigazított egészségügyi fejkvóta kialakításának lehetőségei Magyarországon Fadgyas-Freyler Petra
XIX. Vezetői eszköztár – Kontrolling Konferencia 2019. december 3. (kedd) IME Szerkesztőség
Tudományos bizonyítékok, anomáliák és paradigmaváltás a túltápláltság és 2-es típusú cukorbetegség elleni küzdelemben, I. rész Dr. Gaál Péter, Dr. Szócska Miklós, Susánszky Anna
A tüdőrákszűrés aktuális kérdései Dr. Kerpel-Fronius Anna
XIX. Szolgáltatásmenedzsment Konferencia 2019. november 5. (kedd) XIX. Vezetői eszköztár – Kontrolling Konferencia 2019. december 3. (kedd) IME Szerkesztőség
Csontjaink védelmében - Interjú Prof. Dr. Takács Istvánnal, a MOOT elnökével Boromisza Piroska
Egészségügyi Intézményi Információs Rendszerek felépítése a SMART kórházakban, II. rész Király Gyula
Nemzetközi Klinikai Vizsgálatok Napja c. cikk folytatása a 35. oldalról IME Szerkesztőség
A XVII. Egészségügyi Infokommunikációs Konferenciáról jelentjük Boromisza Piroska
XVII. IME Egészségügyi Infokommunikációs Konferencia Kerekasztal összefoglaló Boromisza Piroska

Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Dombrádi Viktor Intézmény: Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Egészségügyi Menedzsment és Minőségirányítási Tanszék
Szerző: Gáll Tibor Intézmény: Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet
Szerző: Dr. Bíró Klára Intézmény: Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Egészségügyi Menedzsment és Minőségirányítási Tanszék
Szerző: Hemaid Nóra Intézmény: Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet
Szerző: Dr. Nagy Attila Csaba Intézmény: Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet
Szerző: Dr. Bányai Gábor Intézmény: Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Egészségügyi Menedzsment és Minőségirányítási Tanszék

[1] Lám J, Sümegi V, Surján, C, Kullmann L, Belicza é: A jelentési- és tanulórendszerek szerepe a betegbiztonság javításában. Orvosi Hetilap, 2016, 157(26):1035–1042.
[2] Európai Bizottság: Betegbiztonság – A biztonságos és hatékony egészségügyet előmozdító uniós támogatású projektek. 2014. Elérhető: http://ec.europa.eu/chafea/ documents/health/hp-infosheets/patient_safety_informationsheet_ hu.pdf [Lekérdezés dátuma 2018. szeptember 20.].
[3] Belicza é, Lám J, Safadi H, Fügedi G, Sinka E, Tóth á: A BELLA akkreditációs program szerepe a betegellátás biztonságának javításában, 1. rész: A fejlesztési módszertan. IME – Interdiszciplináris Magyar Egészségügy, 2015, 14(7):8-12.
[4] Lám J, Merész G, Bakacsi Gy, Belicza é, Surján C, Takács E: A betegbiztonságot támogató szervezeti kultúra változása a hazai akkreditációs programot tesztelő intézményekben. Orvosi Hetilap, 2016, 157(42):1667-1673.
[5] Münnich á, Nagy á, Abari K: Többváltozós statisztika pszichológus hallgatók számára. A korrelációs és a kovariancia mátrix kiszámítása. 2006. Elérhető: http://psycho. unideb.hu/statisztikav1.0/pages/p_2_5.xml [Lekérdezés dátuma: 2018. szeptember 20.].
[6] Balogh z: Mi lett veled, nővérke? – Helyzetkép az egészségügyi munkaerőpiacról. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2009, 47(1):15-22.

MENEDZSMENT MINőSéGMENEDzSMENT A betegbiztonsági kultúra felmérése és elemzése a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában Hemaid Nóra1, Dombrádi Viktor2, Gáll Tibor1, Dr. Nagy Attila Csaba1, Dr. Bányai Gábor2, Dr. Bíró Klára2, 1 Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani Intézet, 2 Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Egészségügyi Menedzsment és Minőségirányítási Tanszék Jelen kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában a korábbi hazai felmérésekhez viszonyítva milyen a betegbiztonsági kultúra, továbbá megvizsgáltuk, hogy van-e statisztikailag szignifikáns különbség azon dolgozók válaszai között, akik közvetlen kapcsolatban állnak a beteggel, azokhoz képest, akik nem. Elemzés alá vettük továbbá azt is, hogy a betegbiztonsági kultúra különböző aspektusai között milyen kapcsolat található. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a Klinikai Központ a csapatmunka kivételével jobb eredményt ért el a korábbi felmérésben részt vett kórházakhoz képest. A nem büntető reagálás a hibákra és a betegbiztonság értékelése a szervezeti egységen belül szignifikánsan kedvezőtlenebb volt azoknál a dolgozóknál, akik közvetlen kapcsolatban állnak a beteggel. A betegbiztonság különböző aspektusai között több szignifikáns kapcsolatot találtunk, viszont ezek egyike sem volt erős. In our current research we have investigated the patient safety culture within the University of Debrecen Clinical Center by comparing results from earlier surveys regarding the topic. We have also analyzed if there is a statistically significant difference between the responses of those workers who are in direct contact with patients compared to those who are not. Finally, we have checked if there are any connections between the various aspects of patient safety culture. According to the results, with the exception of teamwork, the Clinical Center performed better than those hospitals which participated in the earlier surveys. Furthermore, those who have direct contact with patients gave significantly worse responses in the nonpunitive response to errors and overall patient safety grade then those who do not have direct contact with patients. Finally, we detected several significant connections between the various aspects of patient safety culture, however, none of these were strong. BEVEZETÉS Az utóbbi években egyre több figyelem irányul a betegbiztonságra, hiszen a páciensek számára kiemelt fontosságú, hogy amennyiben bekerülnek valamely egészségügyi intézménybe, akkor ne legyenek nemkívánatos események elszenvedői. Nemkívánatos események alatt olyan, az ellá- IME – INTERDISZCIpLINáRIS MAGYAR EGÉSZSÉGüGY tást igénybe vevő beteget érő károsodásokat értünk, amelyek az egészségügyi szolgáltatás nyújtása, késése vagy esetleges elmaradása miatt következnek be [1]. A betegek biztonságát számtalan tényező veszélyeztetheti, melyek között több olyan is van, amely megfelelő odafigyeléssel, esetleg stratégiai módszerek kidolgozásával és alkalmazásával megelőzhető lenne. Megközelítőleg 3,2 millió azoknak a betegeknek a száma, akik az Európai Unióban évente egészségügyi ellátás igénybevételét követően valamilyen fertőzést kapnak. Ezen fertőzések 20-30%-a kivédhető lenne [2]. A nemkívánatos események közé tartozik még a betegesés, a nyomásnak kitett testrészek felfekvése, a nem megfelelő gyógyszerek használata, az állapotromlás, a gyógyulási idő kitolódása, a különböző erősségű fájdalmak, a sérülések, vagy akár a beteg halála [3]. A téma fontosságára való tekintettel feltérképeztük a betegbiztonsági kultúrát a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában, illetve olyan statisztikai elemzéseket végeztünk, amelyek segíthetnek a betegbiztonsági kultúra jobb megértésében. CÉLKITŰZÉSEK • • • • A betegbiztonsági kultúra feltérképezése a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában. Az általunk kapott eredmények összevetése a 20142015-ben végzett BetegELLátók Akkreditációja a biztonságos betegellátásér (BELLA) hatásvizsgálat eredményeivel [4]. Megvizsgálni, hogy van-e szignifikáns különbség a betegbiztonságra adott válaszokban aszerint, hogy a kitöltő személy közvetlen kapcsolatban áll-e a beteggel vagy sem. A betegbiztonság különböző aspektusai közötti lehetséges kapcsolati tényezők feltárása. ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK Helyszín és kérdőív A kutatás megkezdése előtt regionális etikai engedélyt kértünk (DE RKEB/IKEB 4886-2017). A felmérés a Debreceni Egyetem Klinikai Központ 5 szervezeti egységének bevonásával történt (konzervatív, kis- és nagyműtős szakma, diagnosztikai egységek), papír alapú kérdőívvel. A kérdőíveket az EvaSys program segítségével hoztuk létre és olvastuk be. A betegbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket a Hospital Survey on Patient Safety Culture nevet viselő kérdőívből XVIII. ÉVfOLYAM 5. SZáM 2019. JúNIuS-JúLIuS 19 MENEDZSMENT MINőSéGMENEDzSMENT emeltük át, melyet az Agency for Healthcare Research and Quality (AHRQ) fejlesztett ki. Ezeket a kérdéseket a Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Menedzserképző Központ, Betegbiztonsági Tanszéki Csoport munkatársai fordították le angol nyelvről magyarra [4]. A kérdőív terjedelmére való tekintettel nem adaptáltuk az összes dimenziót a felmérésünkbe, csakis azokat, amelyek a csapatmunkára, a szervezeti kultúrára és a nem várt események jelentésének a gyakoriságára vonatkoznak. Adatgyűjtés és feldolgozás A kérdőíves felmérés 2017 november végén kezdődött el. A kivitelezés során segítségünkre voltak a szervezeti egységeken belül az osztályvezető ápolók és az adminisztrációs munkatársak is, hiszen ők voltak azok, akik koordinálták a kérdőívek szétosztását és összegyűjtését. Összesen 521 db kérdőív került kiosztásra. Az anonimitás megőrzése érdekében erre a célra kialakított dobozokban gyűjtöttük össze a kérdőíveket. A válaszadásra három hét állt a dolgozók rendelkezésére. A dimenziók kódolása során ugyanazt a módszert használtuk, mint a BELLA akkreditáció hatásvizsgálatának egyik elemzése során [4]. A statisztikai számítások során a következő módszereket alkalmaztuk: leíró statisztika, khí-négyzet próba, Spearman-féle korreláció mátrix. A leíró statisztika tette lehetővé, hogy kiszámoljuk a válaszadók százalékos arányának megoszlását, a nemek szerinti megoszlást és azt, hogy a dolgozó közvetlen kapcsolatban áll-e a beteggel vagy nem. Továbbá a BELLA akkreditáció hatásvizsgálatának az eredményeit is csak százalékos formában vetettük össze a saját eredményeinkkel. A khí-négyzet próba arra szolgált, hogy két csoportot tudjunk összehasonlítani egymással, amely jelen esetben a „Van közvetlen kapcsolata a beteggel” és a „Nincs közvetlen kapcsolata a beteggel” csoportok voltak. A korreláció mátrix pedig azt a célt szolgálta, hogy a betegbiztonság különböző aspektusai közötti lehetséges kapcsolatokat feltárjuk. Mivel az adatok nem voltak normális eloszlásúak, így Spearman-féle korrelációt alkalmaztunk. A számításaikhoz az SPSS 22 programcsomagot használtuk. EREDMÉNYEK Leíró statisztika A leíró statisztika eredményei alapján a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának öt, a vizsgálatban résztvevő szervezeti egységében dolgozók válaszadási aránya 66,0%os volt. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy az összesen 521 db kiosztásra került kérdőívből 344 db-ot töltöttek ki megfelelően. Azokat a kérdőíveket, amelyeket nem találtunk az értékelhetőség szempontjából megfelelőnek – tehát vagy nem töltötték ki, vagy csak hiányosan – nem vettük figyelembe. A válaszadók nemek szerinti lebontásra kerültek az adatelemzés során, amely szerint a női dolgozók töltötték ki legtöbben a kérdőívet (247 fő; 71,8%). Összesen 74 férfi (21,5%) válaszolt, valamint akadtak olyan válaszadók is, akik nem válaszoltak a nemüket illetően (23 fő; 6,7%). A 344 20 IME – INTERDISZCIpLINáRIS MAGYAR EGÉSZSÉGüGY kitöltő közül 227-nek (66,0%) volt közvetlen kapcsolata a betegekkel, míg 117-nek (34,0%) nem. A kapott eredmények összevetése a BELLA akkreditációs hatásvizsgálatával A hét dimenzió eredményeit figyelembe véve hasonlítottuk össze egymással a 2014-ben és 2015-ben 4 budapesti kórházban végzett BELLA akkreditáció hatásvizsgálatának [4], valamint a 2017-ben általunk, a Debreceni Egyetem Klinikai Központban (DE-KK) kivitelezett vizsgálatok eredményeit. 1. táblázat A DE-KK felmérés eredményeinek összevetése a BELLA hatásvizsgálattal A Debreceni Egyetem Klinikai Központjában végzett kutatás eredményei általánosságban jobbak lettek, mint a BELLA akkreditáció hatásvizsgálatában résztvevő kórházaké, viszont a csapatmunka a szervezeti egységen belül dimenziónál csak 36,9% volt a pozitív válaszok aránya, ami kevesebb, mint a 4 budapesti kórház átlaga (1. táblázat). A személyzettel való ellátottság összességében jobbnak bizonyult Debrecenben (7,6%), bár, ha megnézzük ezt az arányt, akkor azt mondhatjuk, hogy ez önmagában mégsem tekinthető kedvező aránynak. Munkakörök összehasonlítása egymással A khí-négyzet próba keretében két csoportot hasonlítottunk össze (Van közvetlen kapcsolata a beteggel – Nincs közvetlen kapcsolata a beteggel). Az elemzés eredménye, hogy akik közvetlen kapcsolatban állnak a beteggel, azok rosszabbnak ítélik meg mind a betegbiztonságot (p=0,001), 2. táblázat Az összehasonlító elemzés eredményei XVIII. ÉVfOLYAM 5. SZáM 2019. JúNIuS-JúLIuS MENEDZSMENT MINőSéGMENEDzSMENT mind a hibákra való büntető reagálást (p=0,038) is (2. táblázat). A többi dimenzió esetén nem találtunk statisztikailag szignifikáns eltérést. Dimenziók összevetése egymással A Spearman-féle korreláció mátrix jelen esetben abban segít, hogy meg tudjuk állapítani a betegbiztonság különböző aspektusai közötti kapcsolatok erősségét. A 3. táblázatban található számok -1 és 1 közötti értékeket vehetnek fel. Minél jobban közelít az érték az 1-hez, annál erősebb a két tényező közötti kapcsolat [5]. A kapott mátrix legmagasabb értéke a betegbiztonság értékelése a szervezeti egységben és a betegbiztonság általános észlelése közötti kapcsolat erősségét mutatja (r = 0,435), ami közepes erősségűnek mondható. A többi eredmény ennél alacsonyabb lett. 3. táblázat A Spearman-féle korrelációs mátrix eredményei MEGBESZÉLÉS A Debreceni Egyetem Klinikai Központjában végzett kutatómunka összességében jobb eredménnyel zárult, mint a 2014-2015-ös budapesti kórházakban végzett BELLA akkreditáció hatásvizsgálata (a 4 vizsgált kórház átlag eredményét tekintve) [4]. Ennek oka lehet, hogy mivel a Klinikai Központ oktató intézmény is egyben, ezért jobban biztosítható a munkaerő utánpótlása klinikai környezetben, mint kórházi szinten, továbbá a dolgozók szakmai tudása a klinikai közegben jobban koncentrálódhat. Mivel a csapatmunkának a szervezeti egységben való megítélése esetén kedvezőtlenebb eredményt kaptunk, így a Klinikai Központban a betegbiztonság növelése érdekében humánerőforrás-fejlesztés megfontolása javasolható. Ez nem csak azt jelenti, hogy több ember alkalmazására lenne szükség az adott intézményben, hanem azt is, hogy a már ott dolgozó személyeknek olyan programokat lenne célszerű biztoIRODALOMJEGYzéK [1] Lám J, Sümegi V, Surján, C, Kullmann L, Belicza é: A jelentési- és tanulórendszerek szerepe a betegbiztonság IME – INTERDISZCIpLINáRIS MAGYAR EGÉSZSÉGüGY sítani, amelyek elősegítik azt, hogy jobban tudjanak egy csapat részeként együttműködni egymással. A személyzettel való ellátottság az egészségügyben országos probléma. Hazánkban az egészségügyi szakemberhiány a fekvőbeteg-ellátásban is megmutatkozik. Kiemelt jelentőségű továbbá, hogy a dolgozók átlagéletkora évről évre növekszik. Annak, hogy az egészségügyi szakdolgozók hiánya országos méretűvé vált, számtalan kiváltó oka lehet. Többek között ilyen kiváltó okként említhető a juttatások mértéke, az utánpótlás hiánya, illetve a fokozott munkaterhelés is [6]. A khí-négyzet próba eredményei alapján azok a dolgozók, akik közvetlen kapcsolatban állnak a beteggel, roszszabbnak ítélik meg a betegbiztonságot és a hibákra való büntető reagálást is, mint azok, akiknek nincsen közvetlen kapcsolatuk a páciensekkel. Nagy valószínűséggel ez azért lehetséges, mert, ha valaki nap mint nap közvetlen kapcsolatban van a beteggel, az jobban rá tud látni azokra a hibákra, hiányosságokra, amikkel egy olyan dolgozó, aki nem találkozik mindennap a páciensekkel egyáltalán nem, vagy csak kevésbé szembesül. Ebből kifolyólag javasolt a későbbiek során kivitelezett betegbiztonsági felméréseket ezeknél a dolgozóknál külön elemezni. A korreláció mátrix esetén bár nagyon sok szignifikáns eredményt találtunk, a dimenziók közötti kapcsolatok erőssége a legtöbb esetben közepes vagy gyenge eredményt mutatott. Ennek tükrében ajánlott ezen tényezőket külön, egymástól függetlenül megpróbálni kezelni. KÖVETKEZTETÉS Az elemzésünk révén több hasznos információhoz sikerült jutnunk a betegbiztonsági kultúrát illetően. Viszont ahhoz, hogy országos szinten képet kaphassunk a betegbiztonság jelenlegi helyzetéről, célszerű lenne egy olyan felmérést lebonyolítani, amelyben az összes hazai fekvőbeteg intézmény részt vesz. A mostani tanulmány megerősíti, hogy a Hospital Survey on Patient Safety Culture kérdőív alkalmas eszköz lehetne ennek megvalósítására. Köszönetnyilvánítás Köszönjük Prof. Dr. Berényi Ervinnek, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ elnökének, hogy engedélyezte a klinika szervezeti egységeiben történő felmérések elvégzését. Továbbá köszönettel tartozunk a kutatásban résztvevő szervezeti egységek vezetőinek, ápolási vezetőinek és munkatársainak a kutatás kivitelezésében nyújtott támogatásukért. A cikk elkészítését a GINOP-2.3.2-15-2016-00005 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. javításában. Orvosi Hetilap, 2016, 157(26):1035–1042. XVIII. ÉVfOLYAM 5. SZáM 2019. JúNIuS-JúLIuS 21 MENEDZSMENT MINőSéGMENEDzSMENT [2] Európai Bizottság: Betegbiztonság – A biztonságos és hatékony egészségügyet előmozdító uniós támogatású projektek. 2014. Elérhető: http://ec.europa.eu/chafea/ documents/health/hp-infosheets/patient_safety_informationsheet_hu.pdf [Lekérdezés dátuma 2018. szeptember 20.]. [3] Belicza é, Lám J, Safadi H, Fügedi G, Sinka E, Tóth á: A BELLA akkreditációs program szerepe a betegellátás biztonságának javításában, 1. rész: A fejlesztési módszertan. IME – Interdiszciplináris Magyar Egészségügy, 2015, 14(7):8-12. A SzERzőK BEMUTATáSA Hemaid Nóra jelenleg a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának Népegészségügyi ellenőr BSc szakos hallgatója. 2018 februárjában részt vett az egyetem Orvos- és Egészségtudo- mányi TDK Konferenciáján a szekunder prevenció, családorvoslás, preventív medicina, egészségügyi szervezés és menedzsment szekciójában. Előadása a Betegbiztonsági kultúra felmérése a Debreceni Egyetem Klinika Központjában címet viselte. Dombrádi Viktor 2010-ben szerezte Egészségügyi szervező diplomáját a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán, ezután fél évig a Meditcom Kft.-nél dolgozott mint support munkatárs. 2012-ben a Debreceni Egyetem Nép- egészségügyi Kar Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterszakán oklevelet szerzett. Jelenleg a Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Egészségügyi Menedzsment és Minőségirányítási Tanszéken dolgozik mint tudományos segédmunkatárs. Gáll Tibor 1996-ben szerezte egészségügyi ügyvitelszervező diplomáját a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán. Ezután a Kenézy Gyula Kórház Dokumentációs és Információs, valamint Munkaügyi osztályán dolgozott mint informatikus és ügyvitelszervező. Később a Kéri Pharma Gyógyszergyártó és forgalmazó Kft.-nél marketing asszisz- tens volt, ezután a HospNet Egészségügyi Informatikai Kft.nél stratégiai projektvezető, majd a B.Braun Avitum debreceni dialízisközpontjában adminisztratív és informatikai munkakörben dolgozott. Az utóbbi 11 évben a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán informatikus munkakört tölt be. A Debreceni Egyetemen 2015-ben szerzett népegészségügyi mesterképzésen epidemiológia szakirányon diplomát, majd 2018ban egészségügyi menedzser diplomát. Dr. Nagy Attila egyetemi tanársegéd 2005-ben végzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen (DOTE) általános orvosként. Végzés után a Debreceni 22 [4] Lám J, Merész G, Bakacsi Gy, Belicza é, Surján C, Takács E: A betegbiztonságot támogató szervezeti kultúra változása a hazai akkreditációs programot tesztelő intézményekben. Orvosi Hetilap, 2016, 157(42):1667-1673. [5] Münnich á, Nagy á, Abari K: Többváltozós statisztika pszichológus hallgatók számára. A korrelációs és a kovariancia mátrix kiszámítása. 2006. Elérhető: http://psycho. unideb.hu/statisztikav1.0/pages/p_2_5.xml [Lekérdezés dátuma: 2018. szeptember 20.]. [6] Balogh z: Mi lett veled, nővérke? – Helyzetkép az egészségügyi munkaerőpiacról. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2009, 47(1):15-22. IME – INTERDISZCIpLINáRIS MAGYAR EGÉSZSÉGüGY Egyetem Népegészségügyi Karára került. Diploma: általános orvos, DOTE, 2005; epidemiológus, DE NK, 2008; egészségügyi menedzser, DE NK, 2017. Tudományos fokozat: PhD, 2015 DE OEC, NK, EGDI. XVIII. ÉVfOLYAM 5. SZáM 2019. JúNIuS-JúLIuS MENEDZSMENT 23 MINőSéGMENEDzSMENT Dr. Bányai Gábor tanársegéd, 2006ban végzett a Debreceni Egyetem állami és Jogtudományi Karán jogászként. 2009 óta kötötte gyakorlati jogi munkája az egészségügyhöz, ezt követően került oktatói-kutatói pályára a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karára. 2013-ban szerzett egészségügyi me- nedzsment specialista diplomát a Debreceni Egyetem általános Orvostudományi Karán, majd 2014-ben jogvédelmi képviselő képesítést szerzett az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ képzésén. Kutatási területe a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők és felelősségi kérdései, illetve az egészségügyi szervezeten belüli kommunikációval való összefüggései, annak esetleges jogi vonatkozásai, következményei. Dr. Bíró Klára 1994-ben szerezte fogorvosi diplomáját a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. MBA oklevelét 2002ben a Debreceni Egyetem, Közgazdaságtudományi Karán, PhD fokozatát 2011-ben a Debreceni Egyetem, Közgazdaságtudományi Doktori Iskolájában szerezte meg. 2012 óta a Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Egészségügyi Menedzsment és Minőségirányítási Tanszéken dolgozik, mint tanszékvezető egyetem docens, az Egészségügyi menedzsment mesterképzés szakfelelőse és előadója. Fő kutatási területe az értékalapú ellátás biztosítása az egészségügyben. Kumulatív impakt faktora 20,578. IME – INTERDISZCIpLINáRIS MAGYAR EGÉSZSÉGüGY XVIII. ÉVfOLYAM 5. SZáM 2019. JúNIuS-JúLIuS