IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

A költség-megtakarítási stratégiák fejlesztésének lehetőségei a hazai fekvőbeteg-ellátásban II.

  • Cikk címe: A költség-megtakarítási stratégiák fejlesztésének lehetőségei a hazai fekvőbeteg-ellátásban II.
  • Szerzők: Dr. Polyvás György
  • Intézmények: Fôvárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórháza
  • Évfolyam: VI. évfolyam
  • Lapszám: 2007. / 9
  • Hónap: november
  • Oldal: 33-36
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: KÓRHÁZMENEDZSMENT

Absztrakt:

A szerző dolgozatában ismerteti és elemzi a költségmegtakarítás feltételeit, illetve a hatékony fekvőbetegellátás működtetéséhez szükséges segítő-támogató rendszerek bevezetésének területeit. Kiemeli a közvetlen egészségügyi költségek méréséhez kapcsolt folyamatelvű költségsúlyok, a protokollokhoz és evidencia szintekhez rendelt finanszírozás, a tényalapú és értékalapú szolgáltatásvásárlás bevezetésének stratégiai jelentőségét. Holisztikus megközelítésben tárgyalja a költség-haszon és a költség-hasznosság vizsgálatok jelentőségét a lakosság hosszú távú életminőségének fejlesztésében.

Angol absztrakt:

The author in his paper gives an overview on the main conditions as well as professional supporting subunits of health cost-containment policies in order to improve efficiency at inpatient services. Strategic importance of introduction of process-oriented costweights related to direct health costing, protocol and evidence-based financing, evidence-based and valuebased purchasing have also been discussed in this paper. From a holistic point of view he reports the importance of cost-benefit and cost-utility analysis in the improvement of quality of life.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő
A több-biztosítós modell olyan betegség, amelyik gyógymódnak gondolja magát Dr. Szummer Csaba, Dr. Fendler Judit
Referenciához rendelt támogatás: eszköz és lehetőség Dr. Bacskai Miklós, Dr. Komáromi Tamás
Egészségügyi reform: a jogosultságok ellenőrzése 2008. január 1-jétől Dr. Farkasinszki Ildikó
Megalakult a Háziorvosok Országos Egyesülete Átalakul a háziorvosok és a biztosítók viszonya? Nagy András László
Gyermekszív-transzplantáció folyamata és aktuális helyzete Magyarországon Dr. Ablonczy László, Dr. Hartyánszky István, Dr. Bodor Gábor, Dr. Szatmári András
Az orvosok jogállása - új megközelítésben Dr. Molnár Attila
A fizioterápia finanszírozásának problémái, javaslat a megoldásukra Brahó Zsuzsanna
A költség-megtakarítási stratégiák fejlesztésének lehetőségei a hazai fekvőbeteg-ellátásban II. Dr. Polyvás György
A zoledronsav (Aclasta) költséghatékonysági elemzése csontritkulás kezelésében Dr. Kósa József, Istenes Tamás
Enoxaparinnal (Clexane) végzett kiterjesztett profilaxis költséghatékonysága csípőműtétek után Dr. Borsos Kinga, Odhiambo Raymond, Muszbek Noémi
Biztonságosabb felhasználóazonosítás az egészségügyben Dr. Ködmön József, Bodnár Károly
Integrált HR rendszer szerepe egy megyei kórház életében Koppány Tamás
HEFOP 4.4 keretében bevezetett informatikai rendszer tapasztalatai Rivnyák József
Generisch Antal - az erdélyi orvosképzés meghatározó személyisége IME Szerkesztőség

Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Polyvás György Intézmény: Fôvárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórháza

[1] Boján, F., Belicza, É., Polyvás, Gy.: Health Cost Containment Policies in Hungary. Monografies of Ficosser. Cost-Containment Policies. 1994, 4, 85-87.
[2] Wagstaff, A., van Doorslaer, E., Calonge, S., Christiansen, T., Gerfin, M., Gottschalk, P., Janssen, R., Lachaud, C., Leu, R., Nolan, B. és mtsai.: Equity in the finance of health care: some international comparisons. J. of Health Econ. 1992, 4, 467-471.
[3] Polyvás, Gy.: A modern epidemiológia gyakorlata és kapcsolata az egészségpolitikával. I. Egészségügyi Gazdasági Szemle. 2001, 3, 238-244.
[4] Chouaid, C., Hejblum, G., Guidet, B., Valleron A.: The evaluation of health care outcomes and hospital performance indicators. Rev. Mal. Respir. 2006, 23, 158-160.
[5] Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az egészség-gazdaságtani elemzések kivitelezéséhez. Egészségügyi Közlöny. 2002, 11, 1314-1335.
[6] Dózsa, Cs., Nagy, B., Borsos, K., Muszbek, N., Boncz, I.: Az egészség-gazdaságtan aktuális kérdései. IME. 2003, 7, 24-29.
[7] Nagy, B.: A fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztése. Elméleti alapok és gyakorlati lehetőségek a fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztésére Magyarországon (nyitótanulmány). 2005.
[8] Crouse Quinn, S.: Professional development of health educators through a community diagnosis training experience: observations and perspectives. Health Promotion Practice. 2000, 2, 159-167.
[9] Feinstein, A., Horwitz, R..: Double standards, scientific methods and epidemiologic research. N. Engl. J. Med. 1982, 307, 1611-1617.
[10] Smith, M., Barnett, P.: Direct measurement of heath care costs. Medical care research and review. 2003, 60, 74-91.
[11] Polyvás, Gy.: Költség-megtakarítási stratégiák bevezetésének lehetőségei a magyar egészségügyben (előadás). A Magyar Kórházszövetség 19. Kongresszusa, Siófok, 2007. 04. 04-06.
[12] Polyvás, Gy.: A klinikai evidencia szintekhez rendelt finanszírozási modell keretei (előadás). 14. Egészségügyi Napok, Szeged, 2007. 06. 06-08.
[13] Botz, Ch., Sutherland, J.: Cost weight compression: impact of data precision and completeness. Health Care Financing Rev. 2006, 2, 5-8.
[14] Polyvás Gy.: A közvetlen költségeken alapuló, HBCS-khez kapcsolt folyamatelvű költségsúlyok bevezetésének lehetőségei a fekvőbeteg ellátás finanszírozásában (előadás). I. Országos Egészség-gazdaságtani Konferencia, Budapest, 2007. 07. 04.
[15] Velde, van der, G.: Clinical decision analysis: an alternate rigorous approach to making clinical decisions and developing treatment recommendations. J. Can. Chiropr. Assoc. 2005, 4, 258-263.
[16] Sarasin, F.: Decision analysis and the implementation of evidence-based medicine. QJM. International Journal of Medicine. 1999, 92, 669-671.
[17] Polyvás, Gy.: A klinikai döntéselemzés szerepe az egészségügy minőségének biztosításában. Egészségügyi Gazdasági Szemle.1992, 6, 404-409.
[18] Mogyorósy, Zs.: Integrált betegellátási programok: Evidence- based disease management. Egészségügyi Menedzsment: az egészségügy hatékonyságának és minőségének fejlesztéséért. 1999, 1, 29-32.
[19] Gulácsi, L.: A klinikai vizsgálatok, valamint az egészség- gazdaságtan és technológia-elemzés eredményeinek felhasználhatósága hazánkban. Egészségügyi Gazdasági Szemle. 2004, 4, 5-12.
[20] Kozmann, Gy.: Új információs technológiák az egészségügyben. Lehetőség a minőségi, gazdaságossági és versenyképességi elvárások teljesítésére. IME. 2005, 3, 34-39.
[21] Kovács, G.: A hazai egészségügy jövőképe. Egészségügyi Gazdasági Szemle. 1999, 1, 1-2

MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT A költség-megtakarítási stratégiák fejlesztésének lehetőségei a hazai fekvőbeteg-ellátásban II. Dr. Polyvás György, Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórháza Cikkünk folytatása a szerző előző lapszámunkban megjelent publikációjának A szerző dolgozatában ismerteti és elemzi a költségmegtakarítás feltételeit, illetve a hatékony fekvőbetegellátás működtetéséhez szükséges segítő-támogató rendszerek bevezetésének területeit. Kiemeli a közvetlen egészségügyi költségek méréséhez kapcsolt folyamatelvű költségsúlyok, a protokollokhoz és evidencia szintekhez rendelt finanszírozás, a tényalapú és értékalapú szolgáltatásvásárlás bevezetésének stratégiai jelentőségét. Holisztikus megközelítésben tárgyalja a költség-haszon és a költség-hasznosság vizsgálatok jelentőségét a lakosság hosszú távú életminőségének fejlesztésében. The author in his paper gives an overview on the main conditions as well as professional supporting subunits of health cost-containment policies in order to improve efficiency at inpatient services. Strategic importance of introduction of process-oriented costweights related to direct health costing, protocol and evidence-based financing, evidence-based and valuebased purchasing have also been discussed in this paper. From a holistic point of view he reports the importance of cost-benefit and cost-utility analysis in the improvement of quality of life. A KLINIKAI BIZONYÍTÉKOK ALAPJÁN FOLYTATOTT GYAKORLAT ELEMZÉSE A klinikai epidemiológia és a klinikai döntéselemzés módszertani elveinek figyelembe vétele, a diagnosztikus és terápiás tevékenység tervezésénél, kivitelezésénél és értékelésénél nagymértékben járulhat hozzá a gazdaságosabb és jobb klinikai eredmény eléréséhez. Az alábbi algoritmus alkalmazása a technológiák kivitelezése során költségeiben és szakmailag is optimálisabb eredményt biztosíthat. • Az adott megbetegedésre vonatkozó szakmai információk differenciált mérlegelése a vizsgált beteg esetében. A bayesianus matematika (vö. Bayes-tétel) alapján, a betegség fennállására vonatkozó adatok szerint a valószínűségi hányados, illetve a pre és posterior valószínűségek definiálása. • A diagnózisfelállításhoz szükséges vizsgálatok és módszerek validitásának áttekintése. A diagnózis felállításához szükséges diagnosztikus alternatívák közötti választás mérlegelése a várható, releváns diagnosztikus információk előzetes elemzése alapján. Annak a mérlegelése, hogy meghatározott és a betegség fennállását igazo- ló diagnosztika esetén a rendelkezésre álló terápiás feltételek megfelelnek-e az elvárható eredmény eléréséhez? • Az adott betegségre vonatkozó analitikus és klinikai epidemiológiai eredmények áttekintése, különös tekintettel a relatív kockázati tényezőkre, a kauzális összefüggések vizsgálatára és az intervenciós (randomizált, kontrollált) tanulmányok eredményeire. • Az adott betegség kezelésére vonatkozó klinikai evidenciák áttekintése, különös tekintettel a különböző evidenciaszinteken elért kutatási eredményekre. • A diagnózis felállítását követően, az azonnali és a később tervezett terápiás intervenciók szerint a betegség rövidebb és hosszú távú prognózisának becslése. A klinikai döntéselemzési programok ma már informatikai alapon működnek a legtöbb fejlett egészségügyi rendszerben [15, 16, 17]. A felállított diagnózis és a terápiás terv alapján várható klinikai és hosszú távú eredményt jelentős mértékben meghatározzák a klinikai döntések objektív (várható élettartam, életminőség) és szubjektív indikátorai (költség-hatékonyság, költség-haszon, költség-hasznosság). Fontos alapelv az is, hogy a finanszírozás a szakmai protokollok, irányelvek és klinikai bizonyítékok alapján folytatott gyógyító-ápoló munkát ösztönözze, és az egyes orvosi szakágak, valamint a különböző egészségügyi beavatkozások között, a tényleges költség-különbségek arányaiban különbözzenek egymástól a térítések is. A költségelemző tevékenység fejlesztésének egyik lehetséges iránya tehát a szakmai protokolloknak megfelelően végzett és/vagy a különböző evidenciaszinteken teljesített ellátások költségeinek mérése és elemzése. A fenti vizsgálatok jelentőségét növeli, hogy a szakmai ellátás fejlődésének legfontosabb aspektusa, hogy a diagnosztikus és terápiás tevékenység a beteg elbocsátásakor megfelelő klinikai eredményt érjen el. A különböző evidenciaszinteken végzett folyamat-, döntés-, valamint költség- és klinikai eredményelemzések alapján meghatározhatók az optimális ráfordítással, klinikailag biztosítható releváns ellátás paraméterei. Kérdés, hogy a jelenlegi finanszírozási feltételek lehetőséget biztosítanak-e arra, hogy a fekvőbeteg intézmények a Szakmai Kollégiumok által javasolt protokollok és irányelvek, valamint a nemzetközileg elismert és alkalmazott erősebb evidenciák szerint végezzék munkájukat? A fent ismertetett elvek megvalósítása érdekében a klinikai folyamatok és eredmények értékelését külön erre a célra fejlesztett, informatikai támogatottságú adatlap-sorozat IME VI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. NOVEMBER 33 MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT segítségével végezhetjük. A vizsgált technológia esetében, a kezelőorvosok a feltüntetett protokolloknak és irányelveknek megfelelően regisztrálják a diagnosztikus és terápiás eseményeket, és az evidenciákkal való kompatibilitást is elemzik. A vizsgált technológiánál az indikációk, kontraindikációk, korai és késői szövődmények esetspecifikus elemzését, prospektív követéssel és/vagy az orvosi dokumentáció tanulmányozásával végezzük el. Az eredményekre vonatkozóan a fent hivatkozott forrásokra utalok [11, 12, 14]. A GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG ÉS A SZAKMAI EREDMÉNY ÖSSZETETT, MAGAS SZÍNVONALÚ ÉRTÉKELÉSE A gazdasági hatékonyság és a szakmai eredmény öszszetett, magas színvonalú értékelése céljából folyamatos egészség-gazdaságtani elemzések kivitelezése szükséges, ide tartozik a költség-hatékonysági elemzések kivitelezése, és a marginális, a haszon-áldozat (alternatív) és a növekményi költségek vizsgálata. A bizonyítékokon alapuló és értékalapú szolgáltatásvásárlás kereteinek megteremtésében kulcsfontosságú tényező a klinikai és gazdasági eredmény összetett elemzése, különös tekintettel a különböző evidenciaszinteken elért kutatási eredményekre, a bizonyítékok rangsorolásra, az NNT, az esélyarány (OR), a kockázati arány (RR) és az (abszolút/relatív) kockázat-csökkentés viszonylatában [18]. A komparátor technológiák költség-hatékonyság elemzésénél a legfontosabb költség-megtakarítási szempont, hogy egységnyi klinikai eredmény milyen költségráfordítással érhető el, illetve, hogy további egy egységnyi klinikai eredmény milyen többletköltség-ráfordítással valósítható meg. [19]. A fenti területen végzett vizsgálataink különösen a korszerűbb és hagyományos technológiák összehasonlítása terén bizonyultak hasznosnak. Számos esetben tapasztaltuk, hogy a korszerűbb technológiák bár klinikailag eredményesebbek voltak, inkrementális költségeik azonban meghaladták a hagyományos technológiák költségeit, illetve a HBCS szerinti térítések nem, vagy csak részben fedezték a keletkező többlet költségeket. A korszerűbb technológiák finanszírozása tehát igényelné a protokollokhoz és különböző evidenciaszintekhez rendelt differenciált költségsúlyozást és az ezen alapuló elszámolási gyakorlat bevezetését. Ugyancsak fontos, hogy a vizsgált technológiáknál a változó költségek trendjeit, továbbá a határ-, a haszon-áldozat (alternatív) és a növekményi költségek alakulását is folyamatosan vizsgáljuk. A fentiekben ismertetett mérések elsősorban a változó közvetlen egészségügyi költségek körébe sorolhatók, tehát változásaik forintban való meghatározása, illetve a vonatkozó adatok karbantartása nélkülözhetetlen a pontos költségszámításokban. Számos esetben az átlagos, változó költségeket további egyetlen beavatkozás kivitelezése is jelentős mértékben eszkalálhatja. A határköltségek 34 IME VI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. NOVEMBER meghatározása tehát különösen fontos a keretgazdálkodás anyagkészleteinek megállapításakor, illetve új, nagy értékű orvostechnikai eszközök telepítésekor. A haszon-áldozat vagy alternatív költségek meghatározása viszont egy adott erőforrás felhasználásának legelőnyösebb módjára adhat választ. Azoknál az egészségügyi szolgáltatóknál, ahol pl. korszerű műtéti kapacitások állnak rendelkezésre, a haszon-áldozat költségekkel meghatározhatjuk, hogy e kapacitások hogyan oszthatók fel ahhoz, hogy a források allokációja a leghatékonyabb és legeredményesebb legyen. További vizsgálati perspektíva, hogy különböző technológiák alkalmazása esetén melyik beavatkozás, milyen költségek mellett jár ún. többlethaszonnal. A növekményi költségek vizsgálata választ adhat arra a kérdésre is, hogy mely technológiák preferenciája ajánlott a hatékonyság és eredmény növelésének viszonylatában. Bár a magyar egészségügy jelenlegi helyzetét tekintve kétségtelenül a szolgáltatók klinikai eredményességének és gazdasági hatékonyságának növelése élvez prioritást, a költség-hasznosság és a költség-haszon vizsgálatok bevezetése, koordinálása, és az ide vonatkozó eredmények szintézise a lakosság hosszú távú életminőségének javítása szempontjából stratégiai jelentőségű lehet. Az életminőségben bekövetkező változások egységnyi eredményben (pl.: életminőséggel korrigált életév nyereség, QALY) és az egységnyi eredmény eléréséhez szükséges költségek meghatározása ugyanúgy fontos lehet, mint a ráfordítások és az eredmények naturáliában való definiálása. A költség-hasznosság vizsgálatok eredményes kivitelezéséhez validált, nemzetközi viszonylatban is eredményesen alkalmazott vizsgálati módszerek (rating scale, time-tradeoff, standard gamble), eszközök (EuroQuol, Health Utility Index, Quality of Well-being Scale, Years of Healthy Life) és mérőegységek (Qualy, Daly, HYEs, SAVEs) általános bevezetése szükséges [5]. Ugyanakkor az egészségbiztosítási rendszer átalakításánál és több-biztosítós modell fejlesztésénél fokozott jelentősége lehet az egyes egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek pontos meghatározásának, illetve annak, hogy a társadalom mennyit lenne hajlandó fordítani a technológiák szintjén meghatározott, egységnyi egészségjavulásokért. A költség-haszon elemzések, amelyek a ráfordításokat és az eredményeket is monetáris egységekben fejezik ki, általánosan használható módszerré válhatnak a társadalmi kontingenciák meghatározásában [5]. KÖVETKEZTETÉSEK, PERSPEKTÍVÁK Az egészségügy reformjában a költség-megtakarítási rendszer bevezetése és az egyes támogató alrendszerek összehangolt működtetése alapvető, stratégiai jelentőséggel bír. A költség-megtakarítás természetesen nem elkülönült részét képezi az egészségpolitikai döntéshozatalnak, finanszírozásnak, vagy intézmény működtetésnek, hanem implicit módon kapcsolódik az e területeken végzett MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT szakmai tevékenységekhez. Mindemellett megfontolandó, hogy a költség-megtakarításnak legyen-e külön szakmai felügyelő testülete és/vagy intézménye, illetve a már jelenleg működő és az egészségügyi reformot felügyelő, irányító, koordináló, ellenőrző testületek, intézmények milyen módon és milyen kompetenciákkal kapcsolhatók be a költség-megtakarítás gyakorlatába. Kulcsfontosságú, hogy az egészségügyi szolgáltatók érdekeltek legyenek a költség-megtakarítási politikák eredményes kivitelezésében, illetve a költség, költség-hatékonyság, klinikai folyamat és eredmény elemzés területén részt vehessenek a mérési és értékelési rendszerek fejlesztési folyamatában. Ugyancsak fontos kérdés, hogy a költség-megtakarításra és az ahhoz kapcsolódó szakmai területekre nézve releváns tudományos információk hogyan járulhatnak hozzá a rendszer működési hatékonyságának növeléséhez? A költség-megtakarítás egységes rendszere feltételezi a szakmai adatok és eredmények folyamatos beépülését, különös tekintettel az epidemiológiai, egészség-gazdaságtani, klinikai evidencia-kutatási és minőségfejlesztési területekre. Ez azonban a tudományosmódszertani eredmények hatékony interpretációját feltételezi az egészségpolitika irányában. Mint az a tanulmányból látható, a költség-megtakarítás módszertana és céljai túlmutatnak a kiadáskorlátozás gyakorlatán, és a komplex szolgáltatásfejlesztés elvei szerint a populáció hosszú távú életminőségének javítását ösztönzi úgy, hogy a leghatékonyabb forrásallokációs módszerek alkalmazását preferálják. A szerző véleménye szerint azonban a hazai egészségügy reformja nem valósítható meg többletforrások bevonása nélkül. Ez nagy részben a gyógyszeriparral és az egyre korszerűbb orvostechnikával összefüggő, az egészségügyi költségek területén bekövetkező növekedési trendekkel (is) magyarázható. A többletforrások bevonásának módjai, szabályai és garanciái fontos társadalom- és egészségpolitikai kérdéseket érintenek, amelyek tekintetében a társadalmi konszenzus megteremtése alapvető jelentőséggel bír. Összefoglalva, a költség-megtakarítási politikák hatékony bevezetéséhez az alábbi döntések szükségesek: • A strukturális demográfiai, az analitikus és intervenciós epidemiológiai adatállományok áttekintése, az adatállományok rendszerezése kompatibilitásának biztosítása, specifikus, gyakorlati problémákra orientált adatállomá- • • • nyok képzése, az adatállományok validitásának, generalizálhatóságának és interpretálhatóságának folyamatos biztosítása. A népegészségtani (demográfiai, epidemiológiai), egészség-gazdaságtani, szociológiai, biostatisztikai, egészségügyi informatikai kutatóintézetek bevonása, harmonizált módszertan kialakítása, a tanulmánytervezés, az eredmények értékelése, a szakemberek képzése és továbbképzése terén is. A szolgáltatásvásárlók irányítási, ellenőrzési, értékelési profiljának megerősítése. A termelési hatékonyság alapú, a bizonyítékszintekhez rendelt és az értékalapú szolgáltatásvásárlás differenciált gyakorlatának kialakítása. Korszerű információs technológiák bevezetése [20]. A gazdasági hatékonyságot, a klinikai és a hosszú távú eredményességet együttesen biztosító költség-megtakarítási rendszer számos olyan alrendszert involvál, amelyek biztosítják a leghatékonyabb forrás-allokáció mellett a legkiválóbb klinikai és hosszú távú eredmény elérését. A fentiek természetesen csak az egészségügy gazdasági és szakmai teljesítőképessége mentén értelmezhetők, azaz fontos, hogy az egészségi állapotok összetett prognózisának és ezáltal a lakosság elérhető/elérendő egészségi állapotának meghatározása, az egészség-gazdaságtani vizsgálatok eredményeinek figyelembe vételével és a korszerű egészségi állapot osztályozási rendszerek alkalmazásával történjen. Ennek érdekében, az egészségügy reformját érintő stratégiai döntésekben messzemenően mérlegelni kell az esélyegyenlőség, az allokációs és technikai hatékonyság kérdéseit is [21]. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton mondok köszönetet Dr. Papp László úrnak, a Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet főigazgatójának, aki a közvetlen egészségügyi költség, költség-hatékonyság és klinikai eredmény elemzések kivitelezését 2001. és 2007. között a kórházban engedélyezte, a feltételeket biztosította, tanácsaival és módszertani útmutatásaival hozzájárult szakmai munkánk eredményességéhez. IRODALOMJEGYZÉK [1] Boján, F., Belicza, É., Polyvás, Gy.: Health Cost Containment Policies in Hungary. Monografies of Ficosser. Cost-Containment Policies. 1994, 4, 85-87. [2] Wagstaff, A., van Doorslaer, E., Calonge, S., Christiansen, T., Gerfin, M., Gottschalk, P., Janssen, R., Lachaud, C., Leu, R., Nolan, B. és mtsai.: Equity in the finance of health care: some international comparisons. J. of Health Econ. 1992, 4, 467-471. [3] Polyvás, Gy.: A modern epidemiológia gyakorlata és kapcsolata az egészségpolitikával. I. Egészségügyi Gazdasági Szemle. 2001, 3, 238-244. IME VI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. NOVEMBER 35 MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT [4] Chouaid, C., Hejblum, G., Guidet, B., Valleron A.: The evaluation of health care outcomes and hospital performance indicators. Rev. Mal. Respir. 2006, 23, 158-160. [5] Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az egészség-gazdaságtani elemzések kivitelezéséhez. Egészségügyi Közlöny. 2002, 11, 1314-1335. [6] Dózsa, Cs., Nagy, B., Borsos, K., Muszbek, N., Boncz, I.: Az egészség-gazdaságtan aktuális kérdései. IME. 2003, 7, 24-29. [7] Nagy, B.: A fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztése. Elméleti alapok és gyakorlati lehetőségek a fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztésére Magyarországon (nyitótanulmány). 2005. [8] Crouse Quinn, S.: Professional development of health educators through a community diagnosis training experience: observations and perspectives. Health Promotion Practice. 2000, 2, 159-167. [9] Feinstein, A., Horwitz, R..: Double standards, scientific methods and epidemiologic research. N. Engl. J. Med. 1982, 307, 1611-1617. [10] Smith, M., Barnett, P.: Direct measurement of heath care costs. Medical care research and review. 2003, 60, 74-91. [11] Polyvás, Gy.: Költség-megtakarítási stratégiák bevezetésének lehetőségei a magyar egészségügyben (előadás). A Magyar Kórházszövetség 19. Kongresszusa, Siófok, 2007. 04. 04-06. [12] Polyvás, Gy.: A klinikai evidencia szintekhez rendelt finanszírozási modell keretei (előadás). 14. Egészségügyi Napok, Szeged, 2007. 06. 06-08. [13] Botz, Ch., Sutherland, J.: Cost weight compression: impact of data precision and completeness. Health Care Financing Rev. 2006, 2, 5-8. [14] Polyvás Gy.: A közvetlen költségeken alapuló, HBCS-khez kapcsolt folyamatelvű költségsúlyok bevezetésének lehetőségei a fekvőbeteg ellátás finanszírozásában (előadás). I. Országos Egészség-gazdaságtani Konferencia, Budapest, 2007. 07. 04. [15] Velde, van der, G.: Clinical decision analysis: an alternate rigorous approach to making clinical decisions and developing treatment recommendations. J. Can. Chiropr. Assoc. 2005, 4, 258-263. [16] Sarasin, F.: Decision analysis and the implementation of evidence-based medicine. QJM. International Journal of Medicine. 1999, 92, 669-671. [17] Polyvás, Gy.: A klinikai döntéselemzés szerepe az egészségügy minőségének biztosításában. Egészségügyi Gazdasági Szemle.1992, 6, 404-409. [18] Mogyorósy, Zs.: Integrált betegellátási programok: Evidence-based disease management. Egészségügyi Menedzsment: az egészségügy hatékonyságának és minőségének fejlesztéséért. 1999, 1, 29-32. [19] Gulácsi, L.: A klinikai vizsgálatok, valamint az egészség-gazdaságtan és technológia-elemzés eredményeinek felhasználhatósága hazánkban. Egészségügyi Gazdasági Szemle. 2004, 4, 5-12. [20] Kozmann, Gy.: Új információs technológiák az egészségügyben. Lehetőség a minőségi, gazdaságossági és versenyképességi elvárások teljesítésére. IME. 2005, 3, 34-39. [21] Kovács, G.: A hazai egészségügy jövőképe. Egészségügyi Gazdasági Szemle. 1999, 1, 1-2 A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Polyvás György PhD klinikai epidemiológus szaktanácsadó, egészséggazdaságtani szakértő. 1986-ban szerzett általános orvosi diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1991-ben szakorvosi oklevelet és egészségügyi menedzser tanári képesítést, 1993-ban MSc fokozatot szerzett klinikai epidemiológiából és biostatisztikából. 1994-ben minőségügyi menedzser oklevelet, 1995-ben egészségügyi szakközgazdász diplomát, 2000ben PhD-fokozatot szerzett egészség-gazdaságtanból. Négy évig oktatóként dolgozott a Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézete által indított posztgraduális egészségügyi-menedzser szakközgazdász képzésben. Két évig oktatott egészségügyi folyamat menedzsmentet az Egészségügyi Továbbképző Intézet diplomás ápoló képzésében. Két évig vezette az Or- 36 IME VI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. NOVEMBER szágos Orvostudományi Információs Intézet Egészségügyi Elemző Irodáját. Munkatársaival kidolgozta a probléma alapú egészségpolitikai döntéselőkészítési modell kereteit. 1992-1995 között szerkesztőbizottsági tagja volt a Nagy-Britanniában megjelenő „Health Care Analysis” c. szakfolyóiratnak. 1994-95 között az „Egészségügyi Gazdasági Szemle” főszerkesztő helyettese volt. Kutatási tevékenységét kezdetben a közösségi alapú szociális-egészségügyi ellátó rendszerek menedzsmentje, az egészségpolitikai döntéselőkészítés stratégiái, később a klinikai döntéselemzés hatékonyságának vizsgálata képezte. 2001-től az egészségügyi technológiák közvetlen egészségügyi költségeinek és költség-hatékonyságának mérési és értékelési módszertanával foglalkozik. Jelenleg a Fővárosi Önkormányzat BajcsyZsilinszky Kórház és Rendelőintézet klinikai epidemiológus szaktanácsadója és egészség-gazdaságtani szakértője, a Klinikai Epidemiológiai és Egészségügyi Technológiaelemző Munkacsoport vezetője.