A Wisconsini Egyetem radiológiai osztályának kutatói elsőként használhatják azt az új MR készüléket, amely az apró agyszöveteket és fehérállományt képes úgy ábrázolni, mint eddig még soha.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
KÉPALKOTÓ K+F Az agyról alkotott kép, melyre radiológusok és kutatók vártak: az agyi képalkotás kora A Wisconsini Egyetem radiológiai osztályának kutatói elsőként használhatják azt az új MR készüléket, amely az apró agyszöveteket és fehérállományt képes úgy ábrázolni, mint eddig még soha. Dr. Alan McMillan és Dr. Samuel Hurley, a Wisconsini Egyetem Radiológiai osztályának kutatói (Madison) idejük nagy részét az agy működésének kutatására szentelik. Munkájuk neurológiai kísérleteken alapszik, hasonlóan a Human Connectome Projecthez, amely az agy teljes strukturális és funkcionális idegi kapcsolatai térképének megjelenítésével foglalkozik. Az emberi agy fehérállománya és idegpályái több mint 100 milliárd neuronból épülnek fel. Ennek megismerése hatalmas kihívás, amelyben a kutatócsoport jelentős előrehaladást tett. „Ez a hálózat nem szervezett és rendezett. Nagyon összetett és rengeteg idegi elágazás található benne.” – mondta Dr. Hurley. „Ahhoz, hogy pontos képet kaphassunk arról, hogy az agy különböző területei hogyan kommunikálnak egymással, illetve miképpen kapcsolódnak össze egymással, szükség van arra, hogy lássuk a rostok találkozási pontjait és tudjuk, hogy ezek a kapcsolódások merre haladnak tovább.” A kutatók és radiológusok lelkesen várják, hogy képesek legyenek pontos képet készíteni az agyról, amely ábrázolja az agyi rostok kapcsolódását és a fehérállomány apró részleteit is, hogy ezáltal jobban megértsék működését, ebből adódóan segíthessék a betegségek és sérülések kezelését. A mai napig nincs olyan vizsgálat, amellyel diagnosztizálni lehetne például a traumás agysérülést (traumatic brain injury, TBI). A várakozásnak azonban most vége. Az elmúlt évek erőfeszítései révén a Wisconsini Egyetem radiológiai osztályának kutatói közül néhányan elsőként használhatnak egy olyan új MR készüléket, amely az agyat képes úgy ábrázolni, mint korábban soha, ugyanis láthatóvá váltak az apró agyi rostok kapcsolódásai és a fehérállomány. A Human Connectome projekthez hasonlóan, a SIGNA Premier, az új ultra-prémium 3.0 T MR rendszer a GE Healthcare és a kutatóintézetek világszerte folytatott együttműködésének eredménye. Az új technológia alkalmazásával Dr. Hurley kutatása képes mérni a fehérállomány alkotta fizikai kapcsolatokat az agy különböző területei, az agy és a gerincvelő illetve a test egyéb részei között. „Sokkal reálisabb képet kapunk arról, hogyan kapcsolódnak össze az agyi hálózatok, ami lehetővé teszi számunkra, hogy ne invazív módon mérjük az agyi működést” – mondja. „Fejlesztjük a képalkotó technológiát, hogy olyan térképet kapjunk az agyi kapcsolatokról és agyi hálózatokról, amely az eddigi ismereteink alapján az egyik legpontosabbnak tűnik.” Céljuk az, hogy segítsenek olyan kvantitatív MRI-módszerek kifejlesztésében, amelyek az agyi fehérállományt vizsgálják a betegség fejlődése során. „Eddig nagyon elégedettek vagyunk” – mondta Dr. Hurley. „Beállítottuk az MR protokollokat, amelyekre szükségünk van, és lefuttatjuk őket a meglévő Human Connectome Project képelemző folyamatán keresztül. Olyan képi feldolgozásokhoz jutunk, amelyek jobbak vagy jobbnak tűnnek, mint a korábban látott képek.” Ez az új technológia más szervek vizsgálatára is alkalmas. A kutató csapat másik tagja, Dr. Scott Reeder, a Wisconsin-Madison Egyetem professzora, a kutatás alelnöke és az MR labor vezetője is a SIGNA Premier-t használja az onkológiai és májbetegségekkel kapcsolatos kutatásai során is. A berendezés elsőként rendelkezik az iparágban olyan könnyű felületi tekerccsel, amely mint egy könnyű takaró helyezkedik el a betegen – ez az AIR technológia. A jövőben ez helyettesítheti a hagyományosan használt nagyméretű, nehéz és merev tekercseket a MR vizsgálatok során. Ez egy olyan új rádiófrekvenciás tekercs, amely lehetővé teszi a teljes szabadságot a tekercs pozícionálásában az MR vizsgálat alatt. Közel 60 százalékkal könnyebb a hagyományos tekercsekhez képest, ami a betegek és technikusok számára is egyaránt előny és nem utolsó sorban pedig a páciensek 99,9 százalékánál alkalmazható. Az MR vizsgálókészülék titka, amely soha nem látott módon ábrázolja az emberi agyat. Az új MR berendezés – amely olyan képeket készít az agyról (és a testről), mint eddig soha (apró idegpályák, fehérállomány és minden egyéb) – első képeit a Lab Invaders 3. részében mutatták be, a Facebookon közvetített élő sorozatban. Mérnökök a GE Healthcare laboratóriumába, a színfalak mögé vittek egy kamerát, hogy bemutassák, hogyan lett tanulmányból valóság. GE Healthcare IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2018. JÚNIUS 49
