IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Az SZTE-n is elérhető az új módszer az Alzheimer-kór korai diagnosztizálására

  • Cikk címe: Az SZTE-n is elérhető az új módszer az Alzheimer-kór korai diagnosztizálására
  • Szerzők: IME Szerkesztőség
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: XVII. évfolyam
  • Lapszám: 2018. / 5
  • Hónap: június
  • Oldal: 38
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: KISHÍREK
  • Alrovat: KISHÍREK

Absztrakt:

Az Alzheimer-kór a szellemi hanyatlás – demencia – leggyakoribb oka, Magyarországon mintegy 200 ezer beteget tartanak számon. Az elbutulás lassan fejlődik ki, és lassan fokozódik. Az emlékező és ítélőképesség romlik, és személyiségzavar is kialakulhat. A Pozitron Emissziós Tomográfia (PET) vizsgálattal az Alzheimer-kór kialakulásában fontos szerepet játszó kóros fehérjéket, az Amyloid lerakódásokat tudják kimutatni, és az agyi metszetképeken megjeleníteni. Az eljárással a korábbi módszerekhez képest lényegesen nagyobb biztonsággal igazolható az Alzheimer-kór, már a betegség korai szakaszában is. A vizsgálat már az SZTE ÁOK Nukleáris Medicina Intézetében is elérhető, hiszen az intézet két PET berendezéssel is rendelkezik.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő - Az IME egészség-gazdaságtani konferencia margójára Dr. Kósa József
Tartalom IME Szerkesztőség
Átfogó népegészségügyi program készül - Interjú Prof. Dr. Kásler Miklóssal, az emberi erőforrások miniszterével Boromisza Piroska
VII. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia (2018. október. 17-18.) IME Szerkesztőség
"Ne törd össze a szíved” WHO Magyarországi Iroda
A Semmelweis rejtély nyomában - Beszélgetés Varga Benedekkel, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójával Boromisza Piroska
Kéz-higiénével megelőzhető a kórházi fertőzés - Akadémiai tisztelgés Semmelweis tudományos öröksége előtt Fazekas Erzsébet
16,5 milliárdos fejlesztés az egészségügyi szakdolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására Állami Egészségügyi Ellátó Központ
A GDPR kiemelt követelményei az egészségügyi ellátásban Nagy István, Dr. Horváth Lajos
Szenvedélybetegek az egészségügyi ellátórendszerben (2011-2016) Boros Károlyné
Egészségfejlesztési Iroda Szentgotthárd – eredmények, jövőkép Dr. Klósz Beáta
A betegek állapotát is figyelembe vevő relatív hatékonyságvizsgálat (DEA) a hazai mozgásszervi rehabilitációs osztályokon. II. rész Dénes Rita Veronika, Dr. Koltai Tamás, Dr. Dénes Zoltán
Minőségmenedzsment a radiológiában – új kihívások, nemzetközi előírások Dr. Vargha András
Az SZTE-n is elérhető az új módszer az Alzheimer-kór korai diagnosztizálására IME Szerkesztőség
A gócos májbetegségek korszerű MR-diagnosztikája Prof. Dr. Palkó András
Mintegy 10 ezer beteget érint idehaza a Sclerosis Multiplex Semmelweis Egyetem
Képalkotók szerepe gégeráknál Dr. Léránt Gergely, Prof. Dr. Gődény Mária
Májspecifikus kontrasztanyaggal végzett MR vizsgálatok szakmai és gazdasági értékelése Dr. Egyed Zsófia, Dr. Demjén Boglárka, Dr. Kátai Tamás, Kéki Imre
Az agyról alkotott kép, melyre radiológusok és kutatók vártak: az agyi képalkotás kora GE Healthcare
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) megvalósult és jövőbeli fejlesztései Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Féléves a magyar eRecept – El tudunk szakadni a papírtól? Dr. Bertalan Lóránt, Héja Gergely
A XVI. Egészségügyi Infokommunikációs Konferenciáról jelentjük Boromisza Piroska
Ars longa, vita brevis - Beszélgetés Dr. Szilvási István professzorral Boromisza Piroska

Szerző Intézmény
Szerző: IME Szerkesztőség Intézmény: IME Szerkesztőség
KÉPALKOTÓ [3] Vargha A: Klinikai audit a radiológiában, Magyar Radiológia, 2008. 82. évfolyam 3-4. szám [4] Vargha A: Klinikai audit – egy egészségügyi minőségfigyelőrendszer bevezethetőségéről, Magyar Radiológia online, 2014. 3. évfolyam 7. szám [5] Vargha A: A klinikai audit – a bürokráciát kerülő minőségügyi rendszer, IME 2015. XIV. évfolyam 8. szám A SZERZŐ BEMUTATÁSA Dr. Vargha András 1988-ban végzett a Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. 1992-ben tett radiológus szakvizsgát. 1988-tól 2003ig a Soproni Erzsébet Kórházban dolgozott beosztott orvosként, majd a CT-, később a CT-MR-részleg vezetőjeként, az utolsó 3 évben az osztály szakmai vezetője volt. 2003-2012-ig több kórházban párhuzamosan dolgozott (Csorna, Kapuvár, Mosonmagyaróvár, Pápa) konzulensi, szakorvosi, ill. osztályvezetői funkcióban. 2012. óta az oberwarti székhelyű Középés délburgenlandi kórházegyesület főorvosa. Minőségüggyel és eljárásértékeléssel radiológusként 1996. óta foglalkozik. 2007 és 2009 között tagja volt az EU-irányelv (Clinical Audit for Medical Radiological Procedures) radiológiai paneljének, 2010 óta tagja az Európai Radiológusok társasága (ESR) Audit és Standard Bizottságának. 2013 és 2016 között országos radiológiai minőségügyi szakfőorvos (GYEMSZI, majd OBDK). Az SZTE-n is elérhető az új módszer az Alzheimer-kór korai diagnosztizálására Az Alzheimer-kór a szellemi hanyatlás – demencia – leggyakoribb oka, Magyarországon mintegy 200 ezer beteget tartanak számon. Az elbutulás lassan fejlődik ki, és lassan fokozódik. Az emlékező és ítélőképesség romlik, és személyiségzavar is kialakulhat. A Pozitron Emissziós Tomográfia (PET) vizsgálattal az Alzheimer-kór kialakulásában fontos szerepet játszó kóros fehérjéket, az Amyloid lerakódásokat tudják kimutatni, és az agyi metszetképeken megjeleníteni. Az eljárással a korábbi módszerekhez képest lényegesen nagyobb biztonsággal igazolható az Alzheimer-kór, már a betegség korai szakaszában is. A vizsgálat már az SZTE ÁOK Nukleáris Medicina Intézetében is elérhető, hiszen az intézet két PET berendezéssel is rendelkezik. – A PET berendezéssel pozitron sugárzó izotópokkal jelölt anyagokat tudunk leképezni, és ezeket fel tudjuk használni a betegségek megállapításában. Intravénásan adunk be egy készítményt, vagyis egy molekulát a páciensnek, ez az anyag az amiloid plakkok megjelenítésére alkalmas. Ezeket a plakkokat nagyon jó felbontással teszi láthatóvá az eljárás – mondja Pávics László, az SZTE ÁOK Nukleáris Medicina Intézet vezetője. – Összességében az Alzheimer diagnosztikája a jelenleg rendelkezésre álló minden lehetséges eszközt felhasználva is csak körülbelül 70 százalékos biztonságú. Elbutuláshoz sok betegség vezethet, Magyarországon a leggyakoribb ok az Alzheimer, a második helyen az érelmeszesedés eredetű elbutulásos betegségek állnak, de akár egy egyszerű depresszió is vezethet átmeneti tünetekhez, ezért a diagnosztikát mindenképpen javítani kell. Ennek egy új, a korábbiaknál lényegesen megbízhatóbb módszere az amiloid specifikus pozitron emiszsziós tomográfia. Az új módszer révén a páciensek így már a betegség igen korai fázisában megtudhatják, hogy az Alzheimerkór már kialakult náluk. – Tény, hogy egyelőre gyógyíthatatlan betegségről van szó, de a korai felismerés több szempontból is fontos – mutat rá Pávics professzor. – Nem mindegy, hogy a ma elérhető gyógyszeres kezeléseket a betegség mely stádiumában kezdjük el. Továbbá az sem mindegy, hogy a beteg még beszámítható állapotban tudhatja meg azt, hogy milyen betegségben szenved, mi várható a további élete során; hogy lesz-e ideje elrendezni az ügyeit önmaga és családja számára, hiszen a betegség folyamatos leépüléssel jár. A korai diagnosztika tehát biztosítja a beteg számára az önrendelkezést. Ugyanígy a hozzátartozók számára is fontos a tájékoztatás, hiszen a betegek egy idő után ápolásra szorulnak, a családnak is fel kell erre készülni. Az egészségügyi hálózat is fel tud készülni a későbbi gondozásra: például ha a beteg cukorbeteg, a betegsége előrehaladott stádiumában a gyógyszer- illetve inzulinadagolást már nem lehet rábízni. Ha időben tudunk intézkedni arról, hogy erre megoldás szülessen, akkor például elkerülhető az, hogy a beteget ne kelljen a téves inzulinadagolásból eredő szövődmény miatt kórházban ápolni. A vizsgálatok eddigi eredeményei azt bizonyították, hogy az amiloid PET vizsgálat eredménye a betegek 65 százalékánál megváltoztatta az addigi kezelést. Az Alzheimer-kór esetében tehát nagyon fontos a diagnosztika és ez a módszer tovább javítja a pontosságot. A másik fontos pillér a terápia, az ápolás megtervezése, a harmadik pedig a standardok kidolgozása arra, hogy hogyan kell a gyógyszerkipróbálási protokollokat megváltoztatni ennél a betegségnél. SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság 38 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2018. JÚNIUS